Elnökünk, Tőkés László megválasztása az Európai Parlament alelnöki tisztségébe nemcsak az erdélyi magyar nemzeti közösségnek, hanem az egész Kárpát-medence magyarságának szép sikere: közvetett elismerése annak, hogy a határokon átívelő – határmódosítás nélküli – magyar nemzetegyesítés az Európai Unió keretében nemcsak életképes nemzetpolitikai program, hanem a régiók és a nemzeti közösségek sokszínű Európájában pozitív gyakorlat az egyszínű nemzetállami kizárólagossággal szemben.

Tőkés László személyében olyan keresztény politikus került az Európai Parlament Házbizottságába, aki – a temesvári forradalom szellemében – húsz éve aktív harcosa az emberi jogok védelmének, következetes szorgalmazója a kommunizmus örökségével való leszámolásnak; ezzel együtt, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság európai alapelveivel összhangban, hiteles képviselője a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek autonómia-törekvéseinek, valamint elkötelezett szószólója a többség és kisebbség közötti viszony békés rendezésének.

Miközben az Európai Néppárt sokszínű frakciója egyöntetűen állt ki Tőkés László jelölése és megválasztása mellett, a romániai ellenzéki pártok felemás megnyilatkozásai ismételten rávilágítanak a román politikum kétszínűségére és következetlenségére. Sajnálatos, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után a román politikai elit az értékelvű megközelítés helyett kizárólag nacionalista egyoldalúsággal, illetve csak a hatalom és ellenzékiség szempontjai szerint képes viszonyulni általában a kisebbségi, sajátlagosan pedig a magyar kérdés megoldásához.

Ezen túlmenően azonban igencsak valószínű, hogy nagyon is „értékelvű” szempontok állanak a határrevíziót és a román nemzetállami szuverenitás megsértését vizionáló álláspontok mögött. Lehetséges ugyanis, hogy a Szociáldemokrata Párt nemzetféltői, miközben elégedetten vették tudomásul a romániai lusztrációs törvény fennakadását a kérdésben igencsak érintett Alkotmánybíróság szűrőjén, ezzel szemben most kívánnak törleszteni a Prágai Nyilatkozat sikerében és a kommunizmus bűneinek európai elítélésében oroszlánrészt vállaló Tőkés László ellenében.

Ennél is sajnálatosabbak az ezideig leginkább európainak hitt Nemzeti Liberális Párt „nagyromániás” megnyilvánulásai. Ők ugyanis, minekutána a Románia földrajza és történelme tanításának kérdésében elfoglalt álláspontjukkal „sikeresen” kiábrándították magukból az utolsó velük rokonszenvező magyarokat is – ezúttal „Románia nemzeti szuverenitásának súlyos megsértését” vélik felfedezni Tőkés László EP-alelnöki jelölésében és szándékosan „határrevíziót és irredentizmust” vélnek felfedezni Trianon gyógyításában. Valószínűleg nem tévedünk, ha azt vélelmezzük, hogy e „nemzetféltő” kirohanásaik valódi oka Verespatak: az EP – többek között Tőkés László kezdeményezésére és az eszközökben nem válogató liberális lobbi ellenére – nemrég fogadta el a ciántechnológián alapuló aranybányászat betiltására vonatkozó határozatát.

Bízunk abban, hogy Romániában is sikerül végre lezárnunk a súlyos örökséggel terhelt 20. századot, és a közeljövőben a közös érdekeink és értékeink határozzák meg politikai cselekvéseinket, nem pedig az önmagában is káros szélsőséges nacionalizmus – egy sikeres 21. századi egyesült Európa érdekében.

Az EMNT elnöksége nevében

Toró T. Tibor

ügyvezető elnök