A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza, az új Országgyűlés gyorsított ütemben megváltoztatta. A korábbi 13 minisztérium helyett a második Orbán-kormány 8 minisztériumot jegyez.

Belügyminisztérium: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes feladatainak illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladatainak ellátására jött létre. 

Nemzetgazdasági Minisztérium: a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyes feladatainak ellátására, illetve a Pénzügyminisztérium feladatainak ellátására hivatott.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium: e néven egyesült az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: a korábbi Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium tartozik a tárcához.

Vidékfejlesztési Minisztérium: a korábbi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladatait látja el.

Honvédelmi Minisztérium: megőrizte önállóságát.

Külügyminisztérium: megőrizte önállóságát.

 

„Nem baj, ha tudjuk!

 

A Kormány feladata: ·          védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait; ·          biztosítja a törvények végrehajtását; ·          irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; ·          biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; ·          biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; ·          meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; ·          meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; ·          irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését; ·          az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; ·          közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt; ·          képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben; ·          ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal; ·        a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be; az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja.

 

***

A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választotta. Orbán Viktort 261 igen, 107 nem kísérte. Egységesen ellene voksolt az MSZP, az LMP és a Jobbik és értelemszerűen támogatta a Fidesz és a KDNP. A miniszterelnök a kormány programjának keretei között határozta meg a kormány politikájának általános irányát. A Nemzeti Együttműködés címet viselő programja félreérthetetlenül fogalmaz a tennivalókról:

 

1. ITT AZ IDŐ, HOGY TALPRA ÁLLÍTSUK A MAGYAR GAZDASÁGOT! 2. ITT AZ IDŐ, HOGY ÚJRA REND LEGYEN AZ ORSZÁGBAN! 3. ITT AZ IDŐ, HOGY MEGMENTSÜK AZ EGÉSZSÉGÜGYET! 4. ITT AZ IDŐ, HOGY MEGTEREMTSÜK A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGOT! 5. ITT AZ IDŐ, HOGY HELYREÁLLÍTSUK A DEMOKRATIKUS NORMÁKAT!

 

Mit tehet?

 

A kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. Rendeletei és határozatai törvényekkel nem lehet ellentétes. A kormány feladatának ellátása során együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.

A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket.

A kormány tagjai a kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni. Részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.

 A kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat. Jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.

A kormány ülései - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvánosak, üléseiről hangfelvétel készül, mely - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvános. A kormányülésen elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni. Az összefoglaló tartalmazza a kormányülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjeszt megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszer arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére a kormányülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az elterjesztést, a jelentést, valamint a kormányrendeletek, kormányhatározatok, irányelvek és elvi állásfoglalások, továbbá a kormány által meghatározott egyéb iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát. Az összefoglaló és a hangfelvétel készítésének, valamint belső kormányzati felhasználásának részletes szabályait, feltételeit a kormány határozza meg.

***

A második Orbán-kormány a kilencedik a rendszerváltás óta. (Antall József: 1990-1993; Boross Péter: 1993-1994; Horn Gyula: 1994-1998; Orbán Viktor: 1998-2002; Medgyessy Péter: 2002-2004: Gyurcsány Ferenc:2004-2006; Gyurcsány Ferenc: 2006-2009: Bajnai György Gordon: 2009-2010. Orbán Viktor: 2010.-…)       

A frissen újra hivatalba lépett kormányfő - elmondása szerint - olyan kormánytagokat jelölt, akik meg tudnak felelni egy új politikai-gazdasági rendszer megalapítása által támasztott követelményeknek. „Megfelelő kvalitásokkal rendelkeznek, megfelelő jártasságot szereztek, tapasztalt emberek, vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetőként viselkedjenek, vagyis döntéseket hozzanak, és a döntéseikért vállalják a felelősséget.”

A miniszterelnök-helyettesi kinevezésre az Alkotmány friss módosítása adott lehetőséget. Rögzíti: a miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelöl ki. Megtette: első miniszterelnök-helyettesként Semjén Zsolt tárca nélküli minisztert, második helyen Navracsics Tibort közigazgatási és igazságügyi minisztert nevezte meg. Semjént, programja mellett, személyes jelenlétével is képviseli még a pártot a kormányban Hoffmann Rózsa, Soltész Miklós, Szászfalvi László, Simicskó István. És nem utolsó sorban - bár nem országgyűlési képviselő - Réthelyi Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere. (A Professzorok Batthyány Körének tagja, 1990-től a Kereszténydemokrata Néppárt egészségügyi munkacsoportjának szakértője.)

 

***

 

Korábban már jártak a kormányban - jó vagy rossz - hasznosítható tapasztalataik bőséggel lehetnek.

Semjén Zsolt az első Orbán-kormány időszaka alatt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkár volt.

Varga Mihály 1998-ban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. 2001-ben Járai Zsigmond pénzügyminisztert a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki, helyette került Pénzügyminisztérium élére, mely tisztséget 2002-ig viselte.)

Matolcsy György az Antall-kormány beiktatása után 1990 májusa és decembere között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, illetve 1990 júliusától decemberéig a privatizációért felelős kormánybizottság elnöke volt. Hosszabb szünet után 1999-ben Orbán Viktor akkori miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének lett tagja. 2000-ben Chikán Attila utódjaként gazdasági miniszterré nevezték ki. Nevéhez fűződik többek között a Széchenyi-terv kialakítása. Tisztségét a 2002-es kormányváltásig viselte.

Fónagy János Vilmos 1998 és 2000 között a Gazdasági Minisztérium, majd rövid ideig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Ezt követően 2002-ig közlekedési és vízügyi miniszter.

Nem új fiú Pintér Sándor rendőr altábornagy, - 1991 és 1996 között országos rendőrfőkapitány - sem. 1998 és 2002 között már volt belügyminiszter.

ÍME, AZ ÚJ KABINET 

Miniszterelnök	Orbán Viktor
Miniszterelnök helyettes, tárca nélküli miniszter, a kormányfő első helyettese (nemzetpolitika, egyházügyek)	Semjén Zsolt
Kabinetvezető államtitkár:	Varga Mihály

 

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

 

Miniszter, miniszterelnök-helyettes	Navracsics Tibor
Parlamenti államtitkár	Rétvári Bence
Államtitkár (romaintegráció, kisebbségek)	Balog Zoltán
Államtitkár (kormányzati kommunikáció)	Kovács Zoltán
Államtitkár (igazságügy)	Répássy Róbert
Államtitkár (területi államigazgatás)	Szabó Erika
Államtitkár (civil és nemzetiségi ügyek)	Szászfalvi László
Közigazgatási államtitkár	Gál András Levente

 

Nemzetgazdasági Minisztérium

 

Miniszter	Matolcsy György
Parlamenti államtitkár (gazdasági stratégia)	Cséfalvay Zoltán
Államtitkár (külgazdaság)	Becsey Zsolt
Államtitkár (energiaügyi és otthonteremtés)	Bencsik János
Államtitkár (foglalkoztatáspolitika)	Czomba Sándor
Államtitkár (adó- és pénzügyi szabályozás)	Kármán András
Államtitkár (költségvetés)	Naszvadi György
Közigazgatási államtitkár	Nagy Róza

 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

 

Miniszter	Réthelyi Miklós
Parlamenti államtitkár	Halász János
Államtitkár (oktatás)	Hoffmann Rózsa
Államtitkár (szociális terület)	Soltész Miklós
Államtitkár (egészségügy)	Szócska Miklós
Államtitkár (kultúra)	Szőcs Géza
Államtitkár (sport)	Czene Attila
Közigazgatási államtitkár	Jávor András

 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

 

Miniszter	Fellegi Tamás
Parlamenti államtitkár	Fónagy János
Államtitkár (vagyonpolitika)	Halasi Tibor
Államtitkár (ppp felügyelet)	Hegmanné Nemes Sára
Államtitkár (fejlesztési és koordináció)	Molnár Ágnes
Államtitkár (informatika)	Nyitrai Zsolt
Államtitkár (infrastrukturális terület)	Völner Pál
Közigazgatási államtitkár	Vízkelety Mariann

 

Vidékfejlesztési Minisztérium

 

Miniszter	Fazekas Sándor
Államtitkár(parlamenti államtitkár)	Ángyán József
Államtitkár (agrárgazdaság)	Czerván György
Államtitkár (környezetvédelem)	Illés Zoltán
Államtitkár (élelmiszerlánc-felügyelet)	Kardeván Endre
Államtitkár (vidékfejlesztés)	V. Németh Zsolt
Közigazgatási államtitkár	Farkas Imre

 

Külügyminisztérium

 

Miniszter	Martonyi János
Parlamenti államtitkár	Németh Zsolt
Közigazgatási államtitkár	Bába István

 

Belügyminisztérium

 

Miniszter	Pintér Sándor
Parlamenti államtitkár	Kontrát Károly
Államtitkár (önkormányzat)	Tállai András
Közigazgatási államtitkár	Felkai László

 

 Honvédelmi Minisztérium

 

Miniszter	Hende Csaba
Parlamenti államtitkár	Simicskó István
Közigazgatási államtitkár	Fodor Lajos