Az első szónok Anna Belousovová, a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt alelnöke volt - Ján Slota jobbkeze, és egyben a parlament alelnöke - tudatta a felvidek.ma. Belosovová szerint a magyarországi igyekezet Nagy Magyarország visszaállítására irányul. A magyar törekvések veszélyét történelmi példákkal hasonlítgatja össze, mint pl. Hitler hatalomra jutása, Koszovó stb. Bírálta az EU-t, hogy a revizionista törekvésekkel szemben tehetetlen. "A kettős állampolgárság nagy veszélyt jelent a jövőnkre nézve" - mondta Belousovova, aki szerint a magyar nacionalizmus revizionista, miközben a szlovákok nacionalizmusa a nemzetet védelmező... Sziadta a szlovák ellenzéket is, mert az 8 éven át "kollaborált" az MKP-val.

Az Index beszámolója szreint Vladimír Mečiart, a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnökét is a hitleri időkre emlékezteti a kettős állampolgárságról szóló törvény: „valahogy így kezdődött a második világháború” – mondta a magyar parlament előtti tervezetről.

Hétfőn Miroslav Lajcák külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy már megalakulása előtt „sárba lépett” az Orbán-kormány, és ezt általa meg nem nevezett európai szervezetek is így gondolják.

A szlovák kormány délelőtti ülésén azt akarja eldönteni, hogy ha a magyar törvényt megszavazzák, akkor még a három hét múlva esedékes szlovák választások előtt ellentörvényt fogadnak el.

A keddi parlamenti ülésen a következő határozatot vitatják meg:

Napirendjén ma a lentebb olvasható határozat szerepel, a holnapi budapesti döntést követően pedig majd – sürgősséggel – a szlovák állampolgárságról szóló törvény módosítása is.

„A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának határozata azzal az állampolgársági törvénymódosítással kapcsolatosan, amelyről a Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyal

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa

A/ mélységes nyugtalanságának ad hangot
a Magyar Köztársaság Országgyűlésének azon igyekezete miatt, hogy módosítani kívánja az állampolgárságról szóló törvényt a célból, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárainak lehetővé tegye a kettős állampolgárság megadását;

B/ arra figyelmeztet,
hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének egyoldalú lépése, mely intézményes kapcsolat kialakítására törekszik Magyarország és a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbség tagjai között az állampolgárság megadásával, komoly kétségeket támaszt a nemzetközi jog tiszteletben tartásával, a nemzetközi intézmények ajánlásainak és az Európai Unió értékeinek megtartásával kapcsolatosan;

mindenek előtt azonban
az 1995. évi, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jószomszédi viszonyról és baráti együttműködésről szóló szerződéssel kapcsolatosan,
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti 1961-es, az állampolgársági viszonyok rendezéséről szóló szerződéssel kapcsolatosan,
az 1997-es Európai Állampolgársági Egyezménnyel kapcsolatosan,
az 1930-as állampolgársági törvényből fakadó konfliktusok kezeléséről szóló egyezménnyel kapcsolatosan,
az EBESZ kisebbségi főbiztosának az államközi kapcsolatokban történő kisebbségkezelésről szóló bolzanói ajánlásaival kapcsolatosan,
a Velencei Bizottság 2001-es, a rokon államok kisebbségeiknek nyújtott kivételes bánásmódjáról szóló jelentése kapcsán;
az 1920-as Trianoni Békeszerződés kapcsán,
a nemzetközi bírósági döntések kapcsán.

C/ elfogadhatatlannak tartja,
hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése bármiféle exterritoriális jogszabályt fogadjon el, amely a Szlovák Köztársaság állampolgárait is érinti a nélkül, hogy e jogszabályt a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jószomszédi viszonyról és baráti együttműködésről szóló szerződés értelmében a Szlovák Köztársaság vezető politikai képviselőivel konzultálta volna;

D/ óva int
az 1920-as Trianoni Békeszerződés és Európa háború utáni területi felosztásának újbóli megkérdőjelezésétől;

E/ felkéri
a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét,
hogy tájékoztassa a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnökét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által elfogadott határozatról."

A határozat indoklása szerint Európa békéje, stabilitása múlik azon, hogy Magyarország ne tehessen egyoldalú lépéseket a Szlovákia területén élő magyar kisebbség vonatkozásában, párhuzamosan a trianoni szerződés kapcsán ne fogalmazhasson meg olyan megállapításokat, amelyek a háború utáni területi elrendezést, az azóta kialakult értékrendet sérthetik, vagy megkérdőjelezhetik.

A szlovák parlament magyar Országgyűlésnek címzett felszólítását pedig azzal indokolják, hogy mivel exterritoriális törvény készül Budapesten, Pozsonynak az alapszerződés biztosítja a beleszólási jogot. Ezen az alapon Pozsony elvi egyet nem értését és elutasítását fejezi ki a magyar állampolgársági törvény módosítása kapcsán, és törvényi ellenlépéseket helyez kilátásba.