A nagy hun hadvezérre emlékezve rendeznek Attila-napot szombaton Tápiószentmártonban, ahol sokszínű kulturális, zenei, gasztronómiai programokat kínálnak a várhatóan több ezer vendégnek.

Deák Judit, a rendezvény egyik házigazdája csütörtökön az MTI-nek elmondta: a történelmi dokumentumok szerint a 400–453 között élt uralkodó egy ideig a mai Tápiószentmárton melletti nagy fapalotában lakott, és alighanem ezen az – akkor a Tisza mocsaras árteréhez tartozó környéken – is temették el. Sírjának pontos helyét azóta is homály fedi. A személyét övező sok rejtély is hozzájárul ahhoz, hogy lokálpatrióták ápolják az Attiláról keringő hagyományokat. Ezt szolgálja az immár nyolcadik alkalommal megrendezett, tömegeket vonzó rendezvény is.

Újra megépítik Attila fapalotáját

A közönség most először láthatja itt a leendő Attila-vár makettjét. A terv szerint EU-s pályázattal, befektetők vállalkozásában 3 milliárd forintból felépülő fapalota különleges idegenforgalmi attrakció lesz.

A programok között szerepel a vár alapkövének ünnepélyes elhelyezése. Emellett a Kincsem Lovasparkban koncertek, kirakodóvásár, pásztorkutya-bemutató, fogathajtóverseny, bográcsban készült ételek, borkóstoló teszik vonzóbbá a napot. Több előadás is elhangzik az Attila korabeli érdekességek ismertetésével. Ennek keretében mutatják be először a francia író, Eric Deshodt 2006-ban Attila életrajzát feldolgozó könyvének most megjelent magyar fordítását. A hazájában nagy sikert aratott mű – szakítva az eddigi szemlélettel – Attilát nem vérszomjas, kegyetlen barbárnak ábrázolja, hanem bölcs, több nyelven beszélő, tehetséges, pozitív személyiségnek, aki a Római Birodalom bukása idején Európa legnagyobb uralkodójaként írta be magát a történelembe.