A két legnagyobb vallás, a kereszténység és az iszlám rohamos terjedésével ma már a Szahara alatti területeken él a keresztények 21 százaléka, valamint a muszlimok 15 százaléka. A két vallás dominanciája mellett azonban megmaradtak a hagyományos afrikai vallási hiedelmek és rítusok is. Az afrikaiak nagy része, bár aktív tagja keresztény vagy muszlim közösségnek, továbbra is hisz a boszorkányságban, a szellemekben, a reinkarnációban és a hagyományos vallás többi elemében.

Gyorsan terjedt a két világvallás

A Pew Research Center 25.000 fő részvételével végzett kutatást 19 afrikai országban, amelyek a Szahara alatti és a Jóreménység foka feletti területen helyezkednek el. A vizsgálat szerint 2010-re a muszlimok aránya közel a hússzorosára nőtt, a kezdeti, 1900-as évek eleji 11 millióról 234 millióra, a keresztényeké pedig még gyorsabban emelkedett, 7 millióról 470 millióra nőtt az évszázad során.

A megkérdezettek a munkanélküliséget, a bűnözést valamint a korrupciót nagyobb problémának látják, mint a vallási konfliktusokat a kontinensen. Ez alól kivételnek számítanak a nigériaiak, illetve a ruandaiak, közülük ugyanis minden hatodik állította, hogy a vallási megosztottság jelentős probléma az országukban. Sok afrikai aggódik a vallási extrémizmus miatt, beleértve a sajátjukét is. A megkérdezett keresztények fele számít arra, hogy Jézus még az ő életük során visszatér, míg a muszlimok 30 százaléka várja a kalifátus visszaállítását, amelyet az iszlám aranykorának tekintenek.

Nem mindenki ítéli el az erőszakot

Jóval többen állították, hogy a civilek elleni erőszak egy vallás védelmében megengedhetetlen, mint azok, akik szerint bizonyos esetekben ez igazolható. Azonban így is 20 százalék véli úgy, hogy a civilek elleni erőszak néha vagy sok esetben megengedhető a vallás védelmében.

A legtöbb országban a megkérdezett muszlimok fele állította, hogy a nők nem dönthetnek szabadon abban a kérdésben, hogy hordanak-e fátylat vagy sem. A női körülmetélés a muszlim Maliban és Dzsibutiben a legelterjedtebb, ám Ugandában gyakoribb a keresztények, mint a muszlimok között.

A vizsgált terület minden országára igaz, hogy a keresztények és muszlimok egyaránt erősen elutasítják a homoszexualitást, az abortuszt valamint a házasság előtti szexuális kapcsolatot. Az egyetlen eltérés a poligámia megítélésben van: a muszlimok inkább elfogadják, mint a keresztények, és inkább gondolják úgy, hogy a többnejűség nem morális kérdés.

Minden országban a megkérdezettek többsége állította, hogy a nyugati zene, filmek és televízió romboló hatással van a kultúrájukra, ám a többségnek személy szerint tetszik a nyugati szórakoztató műfaj.

Hisznek a mágia erejében

A megkérdezettek nagy része azon túl, hogy mélyen elkötelezett a keresztény vagy az iszlám mellett, a tradicionális afrikai vallást továbbra is meghatározó elemnek tekinti a mindennapjaikban. Tanzánia, Mali, Szenegál és Dél-Afrika lakosai közül a kutatásban résztvevők több mint fele állította, hogy hisznek az ősöknek bemutatott áldozati rítusban, valamint, hogy a szellemek meg tudják védeni őket a veszélytől. A keresztények és muszlimok negyede állította, hogy hisz az amulettek és a mágia erejében, egy jelentős számú kisebbség pedig szakralizált állati bőrt vagy koponyát tart az otthonában. 14 országban tízből hárman tradicionális gyógyítót keresnek fel, ha valamelyik családtagjuk megbetegszik, de akadnak olyan országok is – Csád, Mali, Szenegál, Kamerun –, ahol a megkérdezettek több mint fele részesíti előnyben a hagyományos orvoslást.

A keresztények és muszlimok nagy része intenzíven és mélyen éli meg a hitét. Tízből hárman állították, hogy életük során már megtapasztalták az isteni gyógyulás erejét, látták, ahogy ördögűzés során az ördög elhagyta az ember testét, illetve kaptak már isteni útmutatást is. Azokban az országokban, ahol a keresztények vannak többségben, a megkérdezettek több mint fele hiszi azt, hogy Jézus visszatér még az életük során.

Derűlátóbbak?

A megkérdett afrikaiak egyetértettek abban, hogy a munkanélküliség az egyik legfőbb problémájuk. A legtöbb vizsgált országban az emberek több mint fele elégedetlen az országukban történő ügyekkel. Minden országban a megkérdettek legalább 30 százaléka mondta, hogy voltak olyan időszakok az elmúlt év során, hogy nem tudta családját elég élelemhez juttatni. Ennek ellenére, egy 2007-es kutatással összehasonlítva, amelynek során a világ egyéb tájain élő emberek életükkel való elégedettségét vizsgálták, a 2010-es kutatás során több afrikai hitt abban, hogy az életük az elkövetkező 5 év során jobbra fordul.