Tizenöt éve, hogy az UNESCO és az International Publishers Association közös kezdeményezését az akkori magyar kormány, valamint a köztársasági elnök egyaránt elfogadta, így azóta április 23-át, a Könyv és a Szerzői Jog Világnapját Magyarország is megünnepli. Göncz Árpád volt az első, aki a Shakespeare és Cervantes halálának évfordulójához kapcsolódó nemzetközi könyves ünnepet, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált szép katalán szokás szerint virág és könyv ajándékozásával nyitotta meg. Idén az egy nappal korábban, azaz április 22-én kezdődő, immár XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált ezzel a már tradícióvá vált gesztussal nyitja meg dr. Paczolay Péter, a Magyar Alkotmánybíróság elnöke, Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövet asszonya társaságában.

Csehország, Lengyelország, Olaszország, Franciaország, Németország, Oroszország, Spanyolország, Kanada, Kína és Románia nagy sikert arató díszvendég-bemutatkozása után ugyanis idén Izrael kultúrája, kortárs irodalma és könyvkiadása vendégeskedik Budapesten, gazdag programmal, s egy világhírű íróval, Amos Ozzal, akinek Élet és halál rímei című új kötete a fesztiválra időzítve lát napvilágot magyarul, az Európa Könyvkiadó gondozásában. Neves elődök után Amos Oz veszi át Budapest főpolgármesterétől a Budapest Nagydíjat, Konrád György laudációja után.

A könyvfesztiválon Izrael nagyon sok arcát fölvillantja, tucatnyi könyvbemutató, irodalmi est, pódiumbeszélgetés ad képet a hagyományait őrző és ápoló Izraelről, történelméről, kultúrájáról, és a hat évtizedes modern állam gazdaságáról, politikájáról. A díszvendég-bemutatkozáshoz koncertek és két fotókiállítás is kapcsolódik. Az izraeli nemzeti standon nem csupán a kortárs izraeli könyvkiadás termésével ismerkedhetnek meg a látogatók, hanem azokkal a magyar nyelven megjelent könyvekkel is, amelyeket az elmúlt években vagy éppen a könyvfesztiválra időzítve jelentettek meg magyar kiadók izraeli szerzőktől, illetve a judaisztika témakörében.

Az idei könyvfesztiválra 24 országból érkeznek íróvendégek és kiállítók, s a díszvendég Izrael mellett először állít ki arab ország, Szaúd-Arábia, először köszönthetünk brazilokat, vietnámiakat, valamint osztrák kiadót Budapesten. Régi kiállítóinkként üdvözölhetjük a lengyel, a spanyol, az orosz, a görög, a román, a japán és a kínai partnereinket. Sajnos a világ könyvkiadását is sújtó gazdasági válság miatt bár több német kiadó, illetve könyvkereskedő cég is standot állít Budapesten, a vásár történetében először nem lesz német nemzeti stand, ugyanis a Frankfurti Könyvvásár Igazgatósága ebben az évben nem kapott támogatást a német Külügyminisztériumtól.

Jubileumához érkezik viszont az egy évtizede, a Budapesti Francia Intézet remek javaslatára elindított Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja, amely máig az Unió legszélesebb körű összefogásával megvalósuló kulturális rendezvénye. Idén is 17 országból jönnek el Budapestre a legsikeresebb elsőkötetes prózaírók, soraikban az elmúlt évtizedek egyik legjobb magyar történelmi regényével az irodalmi köztudatba berobbanó Horváth Viktorral. Az elmúlt 10 évben – az idei vendégekkel együtt – több mint 140 fiatal író ismerkedett meg egymással és mutatkozott be az irodalomszerető közönségnek, s közülük sokan azóta nemcsak országuk irodalmának meghatározó alkotói lettek, de a budapesti fesztivál révén sok külföldi fordítással is büszkélkedhetnek, hogy csak egyetlen példát említsünk, Dragomán Györgyét, akit már több mint 100 országban olvashatnak anyanyelvükön.

Az elmúlt 20 évben a kortárs magyar irodalom rendkívül sokat köszönhetett a német könyvkiadás és szellemi élet értő, közvetítő támogatásának, mindenekelőtt német könyvkiadók vitték sikerre a kortárs magyar irodalom legjobbjait. Az egyik legigényesebb könyvpiacnak, a németnek köszönhető, hogy íróink ismertté és elismertté válhattak Európában és a tengerentúlon, s hogy a legjelentősebb irodalmi díjakat magyar szerzők kaphatták meg az elmúlt másfél évtizedben. Ezért is örvendetes, hogy a könyvfesztivál idén is otthont ad egy nagy sikerű, kétoldalú irodalmi kezdeményezésnek, a német-magyar irodalmi fesztiválnak, a Leibach Alapítvánnyal és a budapesti Goethe Intézettel együttműködésben. Budapestre jön Arnold Stadler, Tillman Rammstedt és Moritz Rinke, ők Esterházy Péterrel, Kiss Noémivel és Dragomán Györggyel együtt tartanak felolvasást, s beszélgetnek Dalos György moderálásával.

Érdekes magyar sajátosság, hogy minden esztendő tavaszán alig másfél-két hónapos különbséggel két nagy léptékű vásár, könyves rendezvény szerveződhet. Mivel 80 éve június elején a kortárs magyar irodalom Európában páratlan hagyományú seregszemléje, az Ünnepi Könyvhét a magyar kortárs és klasszikus magyar irodalomra és a gyermekeknek szóló művekre koncentrálhat, a könyvfesztivál a teljes magyar könyviparról ad átfogó keresztmetszetet, s a hazánkba látogató külföldi kiállítók termésének tükrében évről évre felmérhető, a magyar kiadók kínálata, könyveik megformálása lépést tart-e a nemzetközi élvonallal.

A könyvfesztivál jelentős kulturális esemény, több mint 300 program közül választhatnak az érdeklődők, de ez a négy nap egyúttal a magyar könyvpiac, pontosabban a magyar anyanyelvű könyvpiac legnagyobb szakmai fóruma is. Idén különösen aktuális témák megbeszélésére, megvitatására nyílik lehetőség. Szakmai fórumon értékelik a könyvkiadás és könyvkereskedelem helyzetét, a válság következményeit. Először ad otthont a fesztivál a hamisítások elleni, szellemitulajdon-védelmi állami testület nagyon fontos konferenciájának, amely a felsőoktatási és tudományos könyvek illegális másolása elleni közös fellépés lehetőségeit elemzi. Láthatóan 2010 tavaszára érett meg a piaci helyzet arra, hogy az elektronikus könyv, a digitális könyv, az e-book, azaz a könyvolvasók üzleti lehetőségeiről szakmai összejövetelt tartsanak, fejlesztéseket ismertessenek. Idén is sok programmal jelentkezik a kb. 2000 szakembert megszólító Könyvtáros Klub, amelynek keretében a magyar könyvkultúra legnagyobb léptékű támogatási rendszeréről, a Márai-programról, a könyvtári szolgáltatások fejlesztéséről, a magyar és az egyetemes kultúra örökségéről és -védelméről, s mindenekelőtt a könyvfesztivál örökzöld témájáról, az olvasáskultúra fejlesztéséről, az olvasóvá nevelésről lesz szó.

Amióta a Budapest Kongresszusi Központból átköltöztek a Millenárisra, a park egyik főbejáratánál álló épületben, a Fogadóban talált otthonra a gyermek és ifjúsági könyveket megjelentető kiadók csoportja. Az elmúlt két évben az általuk szervezett rendkívül sokszínű, gyermekeknek szóló programok, író-olvasó találkozók, irodalmi vetélkedők, kézműves műhelyek, játszóházak, mesepályázatok, bábelőadások és koncertek mágnesként vonzották a fiatalokat, a kisgyermekes családokat. Idén is nagyon sok program várja az érdeklődőket, nem csupán a Fogadóban, hanem a Millenáris nagy szabadtéri színpadán is.

Ugyancsak a Fogadó ad otthont több, hagyományos tárlatnak, idén is bemutatkoznak a Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának legjobb alkotói éppúgy, mint a legjobb magyar könyvillusztrátorok. 

A XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál gyakorlatilag belakja a Millenáris Park minden épületét, s a park közepén is könyvpavilonok állnak majd. Az elmúlt években azzal tettük magunk és látogatóink számára is otthonossá a teret, hogy a Jövő Háza és a Csodák Palotája épületeiben, valamint a Fogadóban az irodalmi és szakmai programoknak helyet adó termeket a könyvszakma jeleseiről neveztük el. Így a  magyar nyomdászat alapítójáról, Hess Andrásról, tipográfiai hagyományaink megalapozójáról, Kner Imréről, a könyvhét atyjáról, Supka Gézáról, a magyar irodalom két legendásan szeretett és tisztelt írójáról, Szabó Magdáról és Lázár Ervinről, az Európa Könyvkiadó emblematikus igazgatója előtt tisztelegve Osztovits Leventéről, s a magyar irodalom mindmáig legnagyobb nemzetközi sikerét arató Márai Sándorról neveztek el termet. Ezekben a Könyvfesztivál nyitva tartásának három és fél napja alatt több mint 300 rendezvényt szerveznek, amelyről nemcsak nyomtatásban, a www.bookfestival.hu honlapon, de együttműködő partnerek, így a litera.hu honlapján, a Népszabadságnak, a Heti Válasznak, az Élet és Irodalomnak, valamint a magyar Lettre International-nak ebből az alkalomból megjelenő különszámaiban, s reményeik szerint minden írott és elektronikus orgánumban tájékoztatják a könyvbarátokat. A Könyvfesztiválra kitelepült stúdiót üzemeltetve a közszolgálati Magyar Rádió sok órás helyszíni tudósítást ad, s akik az interneten szeretnek tájékozódni, azoknak a Könyvfesztivál internetes kávézóját ajánlhatják.

Hagyományosan a könyvfesztivál biztosít méltó helyszínt a könyvkultúra több jelentős szakmai elismerésének az átadásához. Április 23-án az IBBY, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa Magyar Tagozata ismerteti az Év Gyermekkönyve díj jutalmazottjait, s vasárnap, 25-én a Könyvfesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése immár tizedik alkalommal díjazza tagjai titkos szavazatai alapján az Év Kiadóját, s új kiírásban az Év kereskedője díj jogutódját, az Év Vidéki és az Év Fővárosi Könyvesboltja nyerteseit. Az oktatást leghatékonyabban szolgáló könyvet, valamint CD-t, illetve hangoskönyvet elismerő Budai Díjat a II. kerület polgármestere, dr. Láng Zsolt ajánlotta fel. A könyvfesztiválon szavazhatnak a látogatók a több mint fél évszázados Szép Magyar Könyv Verseny közönségdíjára, ezt az elismerést a júniusi Ünnepi Könyvhét nyitónapján vehetik át az alkotók.

Több jubileum megünneplésére is a könyvfesztivált találták legjobb alkalomnak; így itt emlékeznek meg a Miskolci Egyetemi Könyvtár 275 éves alapításáról, a Móra Kiadó 60 éves születésnapjáról, s új sorozatának bemutatásával a Habsburg Történeti Intézet is 10 éves fennállásáról.

Amiként az első, úgy a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál is a magyar irodalom legjobbjai előtt tisztelgő Születésnapi Irodalmi Szalonnal zárul. Az idén kerek születésnapjukat ünneplő jeles alkotóink közül az alábbiakat hívták meg a Tarján Tamás vezette baráti összejövetelre: Nemeskürty István, Csoóri Sándor, Dobos László, Réz Pál, Sándor Iván, Salamon Pál, Ungvári Tamás, Taxner-Tóth Ernő, Ferdinandy György, Berkovits György, Fábián László, Gerold László, Nyerges András, Tamás Menyhért, Szörényi László, Rakovszky Zsuzsa, Esterházy Péter, Kulcsár Szabó Ernő, Szávai Géza, Vámos Miklós.