Az álhír szerint egy, a dél-oszét elnök, Eduard Kokojti ellen végrehajtott terroristatámadás következtében indult újra az orosz-grúz háború, és a szomszédos ország csapatai addigra már át is lépték a határt. Hogy növeljék az életszerűséget, az Imedi bemutatta a nyilatkozó orosz elnököt, Dmitrij Medvegyevet, és hivatkoztak a Moszkva felé tartó Barack Obamára és Hillary Clintonra is, valamint több Grúziában szolgálatot teljesítő nyugati nagykövet arca is feltűnt a videómontázsban. A műsor készítői egészen odáig merészkedtek, hogy Miheil Sazakasvilit halottnak nyilvánították, és Nino Burdzsanadze ellenzéki képviselőnő irányításával megalakították az általuk csak népszezrű rezsimként nevezett új vezetést. A lakosság csak később döbbent rá, hogy az egész egy nagy nemzeti áverés, melynek eredeti célja az volt, hogy bemutassa a Grúziára váró esetleges jövőt.

Az Itar-Tassz orosz hírügynökség arról is beszámolt, hogyan derült fény Miheil Szaakasvili személyes érintettségére az azóta hatalmasra nőtt videó-botrányban. A soroka.net grúz portál által rögzített hangfelvételre hivatkoznak, melyben egyértelműen kiderül, az Imedi általános igazgatója, Georgij Arveladze és a híradó vezető-szerkesztője, Eka Tsamalashvili a grúz elnök tudtával, beleegyezésével, sőt határozott utasításainak megfelelően sugározták szombaton a szimulált háborúról készült felvételeket. Azzal kapcsolatban is határozott elképzelése volt Szaakasvilinek, hogy semmiképpen nem érik el a hatást, ha előzetesen figyelmeztetik a nézőket. Tsamalashvili még igyekezett meggyőzni főnökét, hogy a híreket idősek és gyermekek is nézhetik, és könnyen pánik törhet ki, de az érveket elhessegette Arveladze Szaakasvilire hivatkozva. Grúzia korábbi miniszterelnöke, Zurab Nogaideli úgy nyilatkozott az esetről a Nyezaviszimaja Gazetának, hogy eddig csak gyanítani lehetett, hogy a hivatalos szervek nem akadályozták a műsor leközlését, de a hangfelvétel most már egyértelműen bizonyítja, hogy maga Szaakasvili állt az egész pánikkeltés hátterében.

A hangfelvételek valódiságát Arveladze természetesen kétségbe vonta, és az orosz titkosszolgálat működését sejti a háttérben. Ezzel szemben Nino Burdzsanadze, a nemrég Moszkvába látogató ellenzéki politikusasszony nem kételkedik abban, hogy az anyag eredeti. Ennek bizonyítására már felkért független európai és amerikai szakértőket. “Ez az eset megmutatja a vezetők igazi értékeit, akiket egyáltalán nem érdekelnek a várható következmények”- mondta Burdzsanadze. Véleménye szerint az álhír ellentámadás volt a kormányzat részéről az ellenzéki vezető múlt heti sikeres moszkvai látogatása miatt. Burdzsanadze a grúz ellenzék prominenseként azzal a céllal látogatott az orosz fővárosba és találkozott Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel, hogy újból felvegyék és esetleg a későbbiekben együttes erővel helyreállítsák a két állam közötti kapcsolatokat. Ez azonban teljesen ellentmond Szaakasvili elzárkózó politikájának, aki egyedül a Kremlt tartja felelősnek a megromlott viszonyért. “Utazásommal azt szerettem volna megmutatni, hogy a tárgyalások Moszkvával nem egyszerűek, de lehetségesek”- mondta Burdzsanadze, ezzel is visszavágva Szaakasvilinek.

A grúz elnök botránya egyértelműen visszavetheti a kis állam nyugati megítélését, és az országos pánik az elnök hazai népszerűségének sem kedvezett. A Szaakasvili nélkül újrainduló orosz-grúz kapcsolatok fejlődése valószínűsíthetően Nino Burdzsanadze személyéhez fognak kötődni, és egy ilyen elnöki fiaskót követően nem kizárt, hogy az ellenzéki tábor rendkívül meg fog erősödni. Egy kiegyensúlyozott Oroszország-politika és mérsékelt Nyugat-orientáltság egy békés környezetben létező Grúziát eredményezhetnek, ahol remélhetőleg nem lesz szükség a hírek manipulálására sem, és ahol nem kell tartani attól, hogy egy álháború valódi áldozataivá válhatnak az állampolgárok.