Miután lassan egy éve csodálkozunk azon, hogy Bolgár György mekkora odaadással alakít egy afféle liberalizált Mórickát, aki mindenáron mindig mindent félreért, most megörökítjük a legújabb dobását.

 Izzadságos félremagyarázó munkájában Bolgár György most önmagát is félremagyarázza. Imígyen:

Bolgár György: Hogy mi van?

'Hogy ki a zsidó, azt én döntöm el'

Azt állítottam a múlt héten, hogy nem Goebbels, hanem Göring használta a kifejezést: hogy ki a zsidó, azt én döntöm el.

Ezzel szemben a tény az, hogy bár valóban használta Göring is, de ő is csak átvette, mert a kétes dicsőség Karl Luegeré, aki a századfordulón Bécs erőteljesen antiszemita polgármestere volt. „Wer ein Jude ist, bestimme ich!” – modta Lueger, aki egyébként a magyarokat hasonló hévvel gyűlölte, Hitlerre pedig komoly szellemi befolyással volt. Az eredmény közismert.

Namármost.

Csak egy kérdésünk van: mi végre ez a hótt fölösleges erőlködés?

Egészséges humorérzékű pesti polgár (lett légyen magyar, sváb avagy zsidó) azonnal értette már a Seszták mondatát is. Erre Bolgár nekiállt azon szőrözni, hogy nem Goebbels, hanem Göring. Most meg azon, hogy nem Göring, hanem Lueger.

Ez ugyan legfeljebb egy 20. századi történelmi szakszemináriumon érdekes kérdés, de ha lúd, legyen kövér. Bolgár ezt írja Luegerről:

„… egyébként a magyarokat hasonló hévvel gyűlölte, Hitlerre pedig komoly szellemi befolyással volt. Az eredmény közismert.”

Milyen eredmény? – kérdezzük tisztelettel.

  Egy ismeretlen: Karl Lueger

Lueger magyargyűlölete eredményezte Trianont talán? Vagy ha nincs Lueger, nincs nácizmus? Tudományos értelemben mindkét állítás nevetséges ostobaság.

De ha már Luegernél tartunk, el kell mondanunk, hogy a valóban vehemens antiszemita és „antimagyar” Lueger 1844-ben született. A 19. századi általános társadalmi emelkedést példázza az élete; a bécsi Polytechnikum teremszolgájának fiából jogvégzett ember lett, aki deklaráltan „a kisemberek ügyvédje” akart lenni.

Lueger a politikába egy zsidó orvos, Ignaz Mandl hatására és barátságával került. 1975-től haláláig vett részt a bécsi városi, illetve az alsó-ausztriai tartományi törvényhozásban. 1897-től haláláig, 1910-ig volt Bécs polgármestere.

Városvezetőként hatalmas és elévülhetetlen érdemeket szerzett Bécs modernizálásában ami persze korparancs volt, de Lueger felismerte és megvalósította a kor parancsát, ezért volt jó vezető. A gáz- és villanyhálózat, a villamosvasúti fejlesztések, a modern vízművek, számtalan szociális és egészségügyi beruházás, városias építkezések tömege fémjelzi Lueger polgármesterségét. A bécsiek ma sem felejtették el, emléke köztiszteletnek örvend.

Bolgár György valószínűleg azért gyűlöli Luegert, mert Lueger katolikus politikus volt, a keresztényszociális politika egyik atyja (talán úgy viszonyíthatnánk, hogy valahol Prohászka Ottokár, Giesswein Sándor és Slachta Margit között áll – persze nem volt pap). Nagy Keresztényszociális Pártot alapított, amely antiliberális volt, és antiszemita is.

Luegerről Hitler pozitívan emlékezik meg a Mein Kampfban – de erről a másfél évtizeddel, sőt egy korszakkal korábban elhunyt bécsi polgármester nem tehet. Őt hibáztatni a hitlerizmus miatt – síkagyú gondolkodás.