A volt kormányfő a Körcsarnokban elmondott értékelő beszédében úgy vélte, Magyarország csalódott múltjában, bizonytalan a jelenében, és türelmetlen jövőjét illetően. Ez pedig szerinte letaglózó, és van, hogy őrjítő. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hazánk az elmúlt húsz esztendő legellentmondásosabb időszakát éli.

Az eredetileg meghirdetett SYMA-csarnok helyett a kisebb Körcsarnokban elmondott beszédében úgy vélekedett, hogy Magyarországon ma összekuszálódtak a dolgok; elvágni ezt "a gordiuszi csomót" lehetetlen, kibozogni hatalmas munka lesz és több idő, mint szeretnénk. Ugyanakkor úgy véli, történelmi léptékkel mérve hazánk a legsikeresebb évtizedét is éli, csak az ország „csalódott a múltjában és türelmetlen jövőjét illetően”. Feltette azt a kérdést, hogyan is jutottunk ide. Erre válasszal a szocialistáknak kell szolgálniuk – fogalmazott.

Gyurcsány szerint 2002-ben Medgyessy politikájának legkarakteresebb eleme az volt, amit utólag átfogó szociális kárpótlásnak hívhatunk. Ez volt a 100 napos program, amelynek szerinte nyomán rohamosan nőttek a bérek, a nyugdíjak, a családtámogatásra fordított összegek. Mint kifejtette, csökkent a legszegényebbek és leggazdagabbak közötti különbség, intézkedések sokasága könnyített a legszegényebb sorsú gyermekek jövőjén. Évtizedes szociális álom látszott megvalósulni, de ez keserű ébredést is tartogatott – fogalmazott. „2006-ban világos lett, hogy ez az álom, amelyet tisztesség és jó szándék vezetett, nem finanszírozható tovább” – mondta. „A program még 2001-ben kezdődött, és 2006-ig 1500 milliárd forintot úgy költöttek el, hogy a fedezetét nem közös teljesítményünk, hanem felvett hitelek biztosították. Ennek a 1500 milliárd forintnak mintegy felét a Medgyessy-kormány, harmadát az Orbán-kormány és hatodát az én kormányom költötte el” – mondta Gyurcsány. Olyan gazdaságpolitikát teremtett ez a program, amelyet 2006 után csak visszafogással lehetett fenntartani.

„Az is kiderült, aki egyszerre sokat ad, majd a végén visszavesz, az összességében kevesebbet adott, mintha egyenletesen adott volna, vagyis a jóakaratnak nyögés lett a vége” – fogalmazott Gyurcsány. Szerinte a törekvés azonban nem veszett el. Úgy véli, 2001-hez képest a nyugdíjak ma harmadával, a bérek negyedükkel érnek többet, a családtámogatásra pedig 40 százalékkal fordítanak többet. Magyarország ma jobban él, mint 2001-ben – jelentette ki. Hozzátette, ahogy a jóléti rendszerváltás eredményeinek jelentős része 2006 után elenyészett, ez nem igaz mindarra, ami az országban építkezésben, fejlesztésben történt. Szinte nincs olyan falu, amelyben ne épült volna valami – állítja a volt kormányfő.

Gyurcsány úgy látja, tavaly márciusban a további megszorítások meghozása miatt volt szükség a személyi konzekvenciák meghozására. A bukott miniszterelnök Bajnai Gordonról elmondta, hogy tisztességes, becsületes és jó ember maradt, sok ilyen emberre lenne szükség. Lendvai tevékenységét a politikus úgy jellemezte, hogy nem könnyű a helyzete, nem magáért, hanem a magyar baloldalért és az országért cselekszik.

A kormány nem magányos harcos, és „igen, olykor azt hiszi, ő az isten”, ugyanakkor természetes a kritika is. De az nem természetes, ami 2002 óta az országban folyik, „amit a Fidesz zúdít az országra, az politikai háború”. Gyurcsány szerint ez már nem demokratikus vetélkedés, hanem nyílt uszítás. De ennek a politikának nem a szocialisták a vesztesei, hanem az ország – tette hozzá. Véleménye szerint ebben a háborúban az ország már elvesztette morális és emberi viszonyítási pontjait. Az ellenzék kritizálhat, de Gyurcsány azt már vitatja, hogy helyesen és hazafiasan jár-e el a jobboldal, hiszen – szerinte – azt sulykolják, kullogunk, elbukunk, lemaradunk. „Nem szabad ezt elhinni!” – vélekedett, és hozzátette: ha a kormány adott is okot a kritikára, „az ország akkor sem adott okot arra, hogy összezúzzák az önbecsülését”. Irracionális gyűlölködést keltett a Fidesz Magyarországon – fogalmazott. A bukott miniszterelnök úgy véli, nem lehet az ország ellen háborút folytatni, nem lehet revansot venni. Szerinte a szocialistáknak fontosabb az önbecsülés, mint „az elátkozott politikai háború, benne a jobboldallal”.

Gyurcsány a Fidesz szavazóihoz is odafordult, feltéve nekik a kérdést: valóban úgy hiszik-e, hogy a demokráciához méltóak azok a szavak, mint az „ocsmány, féreg, korcs”? Amikor Molotov-koktélokat dobtak a szocialista képviselők házára, miért nem állt fel Orbán Viktor, hogy azt mondja, nem kell neki azoknak a támogatása, akik ilyen dolgokra képesek – folytatta az eszmefuttatását. A jobboldali szavazóktól megkérdezte, normálisnak gondolják-e, hogy ha valaki némaságba burkolózva akarja a hatalmat megkaparintani. Szerinte ilyenkor már jó előre lehet tudni: „ez a politika, ez a kormány a hazugság mocskában születik”. Véleménye szerint ez a magatartás annak az erkölcsnek az elárulása, amire általában a jobboldal hivatkozik. „Ez gyávaság és árulás. Ez a Fidesz politikája” – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy „újabb és újabb lendülettel háborús események történtek”: az Erzsébet híd elfoglalása, kordonbontás és a tv-székház felgyújtása. Úgy érzi, nem vitatható a polgárok felháborodásához való joga. De vitatható, hogyan fajulhat odáig, hogy gyújtogassanak. „A rendőrséggel szemben nem lehet a rendbontók oldalára állni, mint ahogy a Fidesz tette” – fogalmazott a bukott miniszterelnök.