2009 elején az LMP gyakorlatilag teljesen ismeretlen volt, az EP-választáson elért jó eredmény azonban a szimpatizánsi kör további bővülését hozta. 2009. június és november között a párt támogatottsága 2 százalék körül mozgott, 2010 elejére pedig az időközben felmorzsolódó SZDSZ-t maga mögé utasítva felzárkózott az MDF mellé, és a parlamentbe jutásra esélyes erővé lépett elő. A biztos szavazó pártot választók körében az LMP egyértelműen a negyedik legtámogatottabb párt lett és februárra elérte a parlamentbe jutási küszöböt. A teljes népesség 3 százaléka szavazna most vasárnap a LMP-re, a pártválasztók és biztos szavazó pártválasztók között 5 százalék a párt szavazóbázisa.

Az LMP ismertségének változása mutatja leginkább a párt politikai-közéleti jelenlétében rejlő potenciált illetve a szervezet „gyengeségét” is. Az LMP, mint párt a megkérdezettek mintegy 20 százalékának jut eszébe segítség nélkül és ezzel elérte a parlamenti múlttal rendelkező MIÉP és FKGP ismertségét. Míg a hasonló választói szegmensben 4 évvel korábban induló Élőlánc a megalakulását követő 2 év alatt sem ért el 5 százaléknál magasabb ismertséget. Ugyanakkor a Jobbik hasonló időszakra eső még dinamikusabb erősödését nem sikerült megközelítenie a pártnak.

Az LMP név hallatán a megkérdezettek közel háromnegyede tudja beazonosítani a pártot, értékelésére pedig a megkérdezettek mintegy fele vállalkozott.

Az összes válaszoló 6 százaléka mondta azt, hogy közel, vagy nagyon közel érzi magához az LMP-t, míg további mintegy 15 százalék az a kör, amely egyelőre semleges álláspontot képvisel, de nyitott a párt irányába. 2010 februárjára az LMP vált a legkevésbé elutasított párttá, ez amellett, hogy erőforrást jelenthet, összefüggésben áll a relatíve alacsony ismertségével is. A pártot ismerő bizonytalanok körében az LMP a második legrokonszenvesebb párt a Fidesz után.

Az LMP a balközép pozícióban helyezkedik el a politikai erőtérben

A választók pártszimpátiái alapján meghatározható politikai erőtérben az LMP a három pólusból a baloldal pártjaihoz (MSZP, SZDSZ, MDF) áll közelebb, de e pártot jellemzi leginkább a centrum és mérsékelt pozíció. (A másik két pólust a Fidesz-KDNP és a Jobbik képezi.)

Az LMP-vel szimpatizálók többsége gyakorlatilag minden párttól távol áll. A Fideszt négytizedük, az MSZP-t egyharmaduk ellenszenvesnek tartja, hasonló véleményen vannak az MDF-ről és az SZDSZ-ről is, a Jobbikot pedig majdnem háromnegyedük utasítja el. Az LMP távolsága a többi párttól akár szimbolikus is lehet, ugyanakkor kifejezi a parlamentbe jutásra még esélyes szervezet gyengéit is. A Lehet Más a Politika egyelőre a kampány során sem tudott kitörni a kispárti szerepből, a Forsense felméréseiben a kampány kezdete után is többen mondták, hogy szavaznának a pártra, mint ahányan parlamentbe jutásában is bíznak.

Többségben a mérsékelt városi fiatalok az LMP mögött

A parlamentbe jutásért versenyző pártok közül az LMP szavazótáborának az átlagéletkora a legalacsonyabb. Az LMP támogatottsága a Jobbikhoz hasonlóan elsősorban a legfiatalabbak között erős, ebben a körben szimpatizánsainak száma megközelíti az MSZP-ét. A 25 évnél fiatalabb biztos pártválasztók körében mintegy 5 százalékponttal magasabb a támogatottsága, mint az egész felnőtt lakosságon belül, és az MSZP-hez hasonlóan 10 százalék körül kapna a legfiatalabb biztos szavazó pártválasztók közt, ha most vasárnap választásokat rendeznének.

A párttal sok budapesti és városi szimpatizál, támogatói között felülreprezentáltak a nők. Általában jellemző az LMP-re, hogy a magasabb státuszú, a magukat a középosztályhoz vagy feljebb soroló, az átlagnál magasabb végzettségű szavazók jelenléte erősebb a bázisában.

A politikai - ideológiai nézeteik alapján támogatóinak a meghatározó része a centrum közelébe sorolja magát, ugyanakkor a balközépre és a baloldalra soroltak együttes aránya miatt inkább mérsékelt baloldalinak mondható a párt bázisának karaktere. Potenciális szavazóinak kevesebb mint tizede tekinthető egyértelműen liberálisnak, míg inkább liberálisnak, vagy mérsékelten liberálisnak az LMP támogatók 40%-a tartja magát.

Az LMP rendelkezik a legfrissebben szerzett pártbázissal

2010 februárjában a Forsense egy olyan kutatást végzett, amelyben egy évvel korábban már megkeresett személyeket kérdezett meg újra. A vizsgálatból kiderül, hogy az összes parlamentbe igyekvő erő közül az LMP tábora a legfrissebben szerzett, szavazóinak 32 százaléka az EP választás eredményeit látva vált szimpatizánssá, 35 százalékuk pedig az idén csatlakozott.

Az LMP szavazóinak kétharmad része 2009 elején még bizonytalan volt abban, hogy melyik pártot válassza, további 25 százalék viszont akkor még a szocialisták szavazójának mondta magát.

Az LMP a 2006-ban még nem szavazók köréből és az MSZP korábbi támogatóiból rekrutálja a mostani bázisának meghatározó részét, ugyanakkor a Fidesztől szerezte szimpatizánsainak 24 százalékát. A 2006-ban Fideszre szavazók 3 százaléka most az LMP-re szavazna.

Módszertan

Az adatok a Forsense választáskutatási programjának keretében végzett kérdőíves közvélemény-kutatásokból származnak, melyeket 2009-ben havonta és 2010 első hónapjaiban három alkalommal végzett, egyenként 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy, CATI módszerrel történő megkérdezése eredményezett. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.