2008-ban Bulgáriában éltek legrövidebb életet a nők, átlagosan 77 évet, Franciaországban viszont, amely ebben a tekintetben első helyen áll 84,9 év volt az átlagos élethossz.

A szakértők számításai szerint 2030-ban 85,3 és 80 év lesznek ezek az értékek az EU-ban. A várható életkor emelkedése a 65 év feletti nők arányának megnövekedése miatt következik be. 2008-ban az női uniós állampolgárok ötöde volt 65 évnél idősebb, 2030-ra ez minden negyedik nőre érvényes lesz. Ugyanez az arány igaz Magyarországra is, hazánkban 2030-ban 82,4 év lesz a nők és 75,4 a férfiak átlagos életkora.

Az elmúlt évtizedben a munkanélküliségi ráta a 27 EU tagállam esetében magasabb volt nőknél, mint férfiaknál. 2009 májusában ez az arány megfordult. Ez valószínűleg a gazdasági válság hatásának tudható be, mivel az az építőipart és ipari előállítást sújtotta leginkább, ahol a férfi munkavállalók aránya tradicionálisan magasabb.

2010 januárjában a munkanélküliségi ráta 9,3 százalék volt a nők esetében, 9,7 százalék a férfiaknál, ha az Unió egész területét vizsgáljuk.

Magyarországon a munkanélküliségi ráta 10,6 százalék és 11,5 százalék ugyanebben az időszakban. Ez azt mutatja, hogy az uniós folyamatok hasonlóan érintik az országot, mint a többi tagállamot. Hazánk nem teljesít ugyan jól, de a mutatóink még mindig megelőzik Lettországot, ahol minden ötödik nő és minden negyedik férfi munkanélküli.

A nők élettartama mindig hosszabb volt, mint a férfiaké, és ez a trend nem látszik megváltozni a következő 20 évben sem. A statisztikából azonban jól látszik, hogy Európa egésze is egyre jobban támaszkodik a nőkre. A gazdasági válság miatt sok esetben a családok átmeneti fenntartójává a nők váltak. Ha az építőipar és gyárak újra a krízis előtti kapacitásokkal üzemelnek majd, a férfi munkavállalók is visszatérhetnek a megszokott szerepbe. Addig viszont a hosszabb életű és ma többet dolgozó nők járulnak hozzá inkább Európa működéséhez.