A Külügyminisztériumban tartott találkozón először a V4-országok (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország) külügyminiszterei folytatnak megbeszélést közös külképviseletek létesítéséről, az ukrajnai választásokról, illetve a múlt heti fővárosi diplomáciai eseményekről. Ezt követően plenáris ülést tartanak a keleti partnerségbe tartozó országok képviselőivel.

A közös külpolitikai érdekek miatt a találkozóra meghívást kapott Észtország, Lettország és Litvánia is. A tanácskozáson képviselteti magát továbbá a jelenlegi uniós trió-elnökségbe tartozó Spanyolország és Belgium, a keleti partnerséget kezdeményező Svédország, az Európai Bizottságot pedig Stefan Füle bővítési biztos képviseli.

A találkozó szűk körű, kötetlenebb véleménycserét lehetővé tevő informális ebéddel zárul majd, amelyen csak a delegációvezetők vesznek részt.

A tanácskozás egyik fő célja, hogy miután a kezdeményezés intézményi keretei már kialakultak, az érintettek megvitassák, milyen konkrét projekteket lehet megvalósítani a keleti partnerség keretében. Az EU a gazdasági rendszerek harmonizálásában, az oktatásban és kultúrában, az emberek közötti kapcsolatokban, illetve az emberi jogok és a jogállamiság előmozdításában javasolja az együttműködést. Az MTI külügyi forrásból úgy értesült: Magyarország arra törekszik, hogy a budapesti találkozón minél több konkrét ötletről, javaslatról essen szó, s így megindulhasson a keleti partnerség gyakorlati működtetése. Emellett az EU is megfogalmazhatja, mit vár a keleti partnerségbe bevont államoktól, s milyen feltételeket támaszt.

A tanácskozás után Balázs Péter külügyminiszter és szlovák kollégája, Miroslav Lajcák átadja a magyar-szlovák Jó szomszédság és megértés elnevezésű, közös külügyminiszteri díjat. A 2008-ban alapított kitüntetést minden évben olyan magyar vagy szlovák embernek vagy szervezetnek ítélik oda, aki, illetve amely kiemelkedő módon hozzájárult a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez, valamint a két nemzet közötti kölcsönös megértés erősítéséhez.