ÖKOPOLITIKA

Tíz hellyel került hátrébb hazánk a kétévente összeállított Environmental Performance Index rangsorban, amely a világ országait hasonlítja össze környezetvédelmi céljaik és eredményeik alapján. 169 ország közt a 34. helyet foglaljuk el. Az Egyesült Államok a 61., míg Oroszország a 69. lett. Magyarországot a szakértők abba a csoportba sorolták, amelyek légszennyezési mutatói és mezőgazdaság támogatási rendszere környezetvédelmi szempontból rosszabb az átlagosnál. A térségben kizárólag nálunk csökken az ökológiai mezőgazdálkodás területe. (MN 23) - Az EU által támogatott projektek végrehajtásának felgyorsítását szorgalmazta az Európai Bizottság képviselője. Magyarország 2007. december végéig ígérte a nemzeti energetikai cselekvési terv kidolgozását, ám azóta is adós ezzel. (VG 19)

A WWF és a Greenpeace elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány sokadszorra segíti ki közpénzen a Vértesi Erőművet, az ország legszennyezőbb, és legdrágább erőművét. (nepszava.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG

Klados Gusztáv szerint a 4-es metró akkor lesz igazán hasznos a budapestieknek, ha a Bosnyák térig tartó kettes és a Budaörsig tartó hármas szakasza is megépül. A VEKE szerint a második szakasz helyett harmadáron a villamosközlekedést kellene helyreállítani a Thököly úton (MH 22)

KLÍMAVÁLTOZÁS, SZÉNDIOXID, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Az idei, második Klímacsúcson Szili Katalin a klímatörvény legfőbb gyakorlati hasznának azt nevezte, hogy a hatásai miatt csökkenne az ország energiaimport-függősége, a gazdaság pedig – a megújuló energiaforrások előtérbe kerülése és a biomasszatermelés növekedése miatt – összességében bővülne. (Nb 20) Bencsik János szerint az éghajlatváltozás nemzetbiztonsági kérdés, amely a lakosság és a gazdaság felkészítését is magában foglalja. (VG 22) Herczog Edit európai parlamenti képviselő szerint a klímatörvény a legjobb időben készült el. Egyértelmű irányt mutat a befektetőknek, akik arra keresik a választ, hogy milyen technológiai fejlesztésekbe vágjanak bele. (Nv 20) Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint az utóbbi időben számos vizsgálat, többek között az OECD tanulmányai bebizonyították, hogy az éghajlat védelme nagymértékben ösztönzi az innovációt. Az az ország, amely ma érdemi klímavédelmi intézkedéseket hoz, komoly versenyelőnyhöz juthat. Sim Kallas, az Európai Unió új közlekedési biztosa szerint az éghajlat védelmének elsőbbséget kell élveznie a közlekedés terén is. Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke szerint az üzleti érdek „szabad”, azaz felelőtlen érvényesítésének korszaka lejárt. (greenfo.hu)

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös nyilatkozata szerint a klímatörvény-tervezet a hazai nemzetgazdaság egészét veszélyeztető, irreális kibocsátási célokat fogalmaz meg. (VG 19) A Magyar Téglás Szövetség és a Magyar Üvegipari Szövetség szerint a törvénytervezet előkészítése során a társadalmi és szakmai egyeztetés hiányos volt. (nepszava.hu) A hazai energiatermelésből kieső energiát a piac várhatóan a környező országokból szerezné meg, tehát a környezetterhelés egyszerűen pár száz kilométerrel távolabb keletkezne. Ezzel szemben az Öko Zrt. tanulmánya szerint a célok teljesítéséhez szükséges beruházási többletigény folytán az építőiparban 40 ezer fővel nőne a dolgozók létszáma. (VG 19)

A parlamenti ülés napirendjéről levették a klímatörvény tervezetét. (MN 20) Az MSZP frakcióülésén éles vita alakult ki az előterjesztésről. Podolák György szerint elfogadhatatlan, hogy Európa legszigorúbb klímatörvényét alkossa meg az Országgyűlés. Ez azzal járna, hogy az ipar jelentős része a határokon kívülre települne. (hirszerzo.hu) - Hargitai Miklós szerint akiket a készülő klímatörvény igazán érintene – néhány régi, korszerűtlen erőművet, építőanyaggyárat és kohászati üzemet –, azok az állami támogatások begyűjtésében sokkal hatékonyabbak, mint az energia- vagy a nyersanyag-felhasználásban. (Nb 22)

Borhidi Attila akadémikus szerint az idei csapadékos tél csupán egy rövid korrekciós szakasz a klímaváltozás folyamatában. (greenfo.hu) - Izraeli kutatók kimutatták, hogy a félsivatagos térségekben élő erdőkben a sötét színű fák sokkal inkább elnyelik a napsugárzást, mint a világos környezeté. Arra a paradox következtetésre jutottak, hogy rövid távon a félsivatagos térségekben az erdők fokozhatják a fölmelegedést. (Nb 20)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Obama elismerte, hogy pártján belül sokan ellenzik a nukleáris energiát, de ahhoz, hogy a növekvő energiaigényt kielégítsék, miközben harcolnak a klímaváltozás ellen, növelni kell a nukleáris alapú energiatermelést. (MN 18) - Stephen Tindale, az angliai Greenpeace volt vezetője szerint be kell fejezni a vitát arról, hogy melyik a legjobb széndioxid-mentes technológia. Mindegyiket alkalmaznunk kell, így az atomenergiát is, és mindegyikért fizetnünk kell, ami nem lesz olcsó. (kitekinto.hu) - A Civilek a Mecsekért Mozgalom aggódik a mecseki uránkutatás miatt, szerintük az veszélyezteti a vízbázist. A külföldi érdekek alapján történő uránbányászat esetén csak minimális bányajáradék illetné meg Magyarországot, míg a hatalmas környezeti kockázat helyben maradna. (MN 24) - Egy titkos dokumentum szerint Párizs a hatvanas évek algériai atomkísérletei idején a katonákat tudatosan tette ki radioaktív sugárzásnak. (Nv 19)

TERMÉSZETVÉDELEM, TÁJ- ÉS FÖLDVÉDELEM

Jean Paul Fillat, az Auchan vezérigazgatója szerint cége nem vesz részt védett környezet lerombolásában. Amennyiben a dunakeszi terület védettnek bizonyul, felfüggesztik a beruházást, ha nem kap védettséget, a vállalat akkor is természetes állapotában hagyná a terület 53%-át. A zöldek szerint megtévesztő a cég állítása. Az új nyomvonal kiépítése és az Óceán-árok szennyezett vize rövid idő alatt teljesen tönkretenné a láp és a környező horgásztavak élővilágát. (greenfo.hu) - Bánki Erik, a parlament sport- és turisztikai bizottságának elnöke szerint a nyolcvanas évek óta ötödére csökkent a magyarországi természetes vizek halállománya, őshonos magyar halfajták a kipusztulás szélére sodródtak. (MH 19)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

A Duna Charta felszólítja a jelenlegi és a következő kormányt, hogy a Duna régióban való részvételünk alapfeltétele az legyen, hogy Szlovákia a Duna vízhozamának legalább a felét jutassa vissza az eredeti Duna-mederbe. (MN 24) – „Határozottabb Duna-stratégiát” sürget az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága. Kálmán András szocialista képviselő szerint a magyar társadalomnak még mindig súlyos előítéletei vannak a Duna szabályozásával kapcsolatban. Szükség van egy Duna–Tisza-csatornára, valamint a Duna vízszintjének megemelésére és a folyó medersüllyedésének megállítására is. Nagy Sándor fideszes politikus szerint nehézséget jelent, hogy 2013-ig már nem állnak rendelkezésre új európai uniós források, amelyekből finanszírozni lehetne a Duna vízszintemelését, vagy medersüllyedésének megállítását”. (MH 19)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank finanszírozhatja a szerencsi szalmaerőmű építését. (Észak-Magyarország) Megépülhet a pátyi golffalu grandiózusabb változata, miután a képviselők többsége módosította a helyi szabályozási tervet. Tollner József független képviselő, a népszavazás kezdeményezője és több civil szervezet úgy véli: a döntés törvénytelen. Az önkormányzat saját SzMSz-ét sem tartotta be, az előterjesztést nem tárgyalta sem a területfejlesztési, sem a pénzügyi bizottság. Hajnóczi Péter állami főépítész szerint több államigazgatási szerv is törvényességi kifogással élt. Fülöp Sándor kérni fogja a képviselő-testületet a döntés visszavonására. Ha ennek nem tennének eleget, az Alkotmánybírósághoz fordul. (hirszerzo.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Megkezdődött a nemzeti vagyonkezelő által értékaránytalanság címén a Joav Blum-féle sukorói csereszerződés érvénytelenítésére indított per. (MN 22) Blum ragaszkodik a sukorói helyszínhez, elismerte azonban, hogy a járulékos költségekkel együtt is legfeljebb háromszázmillióba kerültek neki azok a területek, amelyeket a csereszerződésben 787 millióért számítottak be neki. (MH 20) Több ezer négyzetméteres erdei klinikát építene egy vállalkozó Sopron mellett, az egykori határőrbázis helyére. A felügyelőség nem támogatta a beruházást, amit a környezetvédők a kezdetektől elleneznek. (Nb 23)

Újraindulhat a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai vállalat, amelyet tavaly vásárolt fel Oroszország második leggazdagabb embere. Az új tulajdonos százmillió eurós beruházással szeretné minél hamarabb elkezdeni a ciántechnológiát alkalmazó nagybányai aranykiválasztást. (MN 18) Szabó Imre azonnali tájékoztatást kért romániai minisztertársától a nagybányai aranykitermelés tervezett újraindításáról. (MH 19) - Fidrich Róbert, az MTVSz programfelelőse szerint az elektronikai hulladékból kinyert ritka nemesfémekkel több száz Verespatakhoz hasonló bányát lehetne kiváltani. (Nv 22)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

Egyetlen hét alatt 28 ember került ólommérgezéssel a Péterfy Sándor utcai kórházba. Kiderült, hogy betegek akkumulátor-gyártással, illetve hajóbontással foglalkozó üzem munkásai. (Nb 20) - A Nestlé és a Danone-csoporthoz tartozó Milupa GMO-összetevőket tartalmazó tejtermékei ellen tiltakoztak a hét végén Greenpeace-aktivisták Németország mintegy 39 városában. (hirszerzo.hu)

Az összeállítás a Tüposz Bt Heti környezet- és természetvédelmi szemléje felhasználásával készült, amely a kromeri@t-online.hu címen megrendelhető.