Új pártok, az LMP és a Jobbik

 

A magyarországi baloldal és az új baloldal szétrohadása (morális és intellektuális megsemmisülése) azzal jár, hogy a politikai értékvilágot illetően nem képezheti alapját semmilyen új csoportosulásnak, egyetlen új pártformációnak sem. A felbukkant új pártok és pártszerű szerveződések tartalmazhatnak bár korábban klasszikus baloldali értékeket, ezek a mai gyakorlatban nem kötelezik a magukat baloldalinak tartó vagy nevező pártokat.

 

Az új pártok közül a LMP olyan (nemzeti) liberális szerveződés, mely elfogad korábbi baloldali értéket is, de nem deklarálja, egyáltalán nem használja a baloldali jelzőt. A LMP a klasszikus centrista politikát látszik követni azzal, hogy retorikájában azt nem vállalja fel. A másik új párt a Jobbik, olyan radikális szerveződés, amelyik deklaráltan elzárja magát a jobbközéptől, mert azt szerinte sok rossz kompromisszum terheli, illetve felrója követőinek, hogy nem voltak képesek leszámolni a bűnös kommunista-szocialista baloldallal.

 

A LMP párt azzal tájolja be magát a politikai konstellációba, amikor felhívja a figyelmet a „demokratikus kartellre”: egy akcióban nyilvános árverésen mutatja be, hogy „az MDF-ben jól megférnek egymás mellett a bukott liberális és konzervatív politikusok, az LMP-ben viszont jól megférnek egymás mellett a liberális és konzervatív értékek”. /6/

 

A Lehet Más a Politikának (LMP) mind a 176 egyéni választókerületben lesz jelöltje - jelentette be Schiffer András, a párt országos listavezetője. /7/ A 176 jelöltet, más pártoktól eltérően nem felülről, hanem alulról szerveződő módon, a helyi közösségek támogatásával választották ki. Az országos lista első 30 helyezettje: 1. Schiffer András, 2. Jávor Benedek, 3. Szabó Rebeka, 4. Mile Lajos, 5. Ivády Gábor, 6. Szabó Tímea, 7. Szilágyi Péter, 8. Scheiring Gábor, 9. Ertsey Katalin, 10. Vágó Gábor, 11. Szilágyi László, 12. Kaufer Virág, 13.Szombati Kristóf, 14. Hegedűs Gyula, 15. Hajdú Mária, 16. Tordai Bence, 17. Pető Ernő, 18. Margóczi Katalin, 19. Nagy Tamás, 20. Priksz Gábor, 21. Bari Judit, 22. Borbély Tamás, 23. Ikotity István, 24. Malya Carmen, 25. Bajomi Iván, 26. Csapó Balázs, 27. Gergácz Ildikó, 28. Kutas Viktor, 29. Mező János, 30. Gál Anita. /7-8/

 

A 2010-es választások politikai konstellációját tekintve a baloldal nélküli szerveződés uralja, mert a magyar baloldal az el nem számolt bűnös múlt, illetve az új baloldal elpanamázott két évtizede miatt morálisan és intellektuálisan is szétrohadt. Ami azonban nem jelenti azt, hogy mindez végletesen meghatározná a választások kimenetelét, mert a magyarországi választói magatartás nem a minden oldalról bűnös baloldal megbüntetésében gondolkodik. A magyar választói magatartás meghatározója a változásoktól való félelem.

 

A választási sötét ló, a Jobbik

 

A Jobbik politikai előtörténete és jelene is sötét. Ami több, mint a korábbi MIÉP-es radikalizmus benne, az az életre hívásának körülményei, hogy az MSZP területi felszívódása mentén bukkant fel, valamint hogy a jobboldali pártokkal való elégedetlenség adott nagyobb teret neki. A Jobbikot tehát a pusztuló, de annál több kárt okozó baloldal, illetve a túl puhának, alkalmazkodónak ítélt jobboldal hibái táplálták eddig, amikor már – a magyar elit szerint is – kezd veszélyes lenni.

 

A politológus elemző (Török Gábor) szerint, most már ha a Jobbik valóban tovább szeretne jutni, „akkor ahhoz legalább olyasféle párttá kellene válnia, mint az osztrák FPÖ, vagy a lengyel PiS, amelyekről egy adott időpontban a szavazók jelentős része elhitte, hogy kormányozni is képes”. /9/ Ma a Jobbik a tiltakozásból táplálkozik, szavazói inkább a többiek, az eddigi politika elutasítása miatt csoportosulnak. Tehát a jövőjét az jelenti, hogy az MSZP-SZDSZ tovább rontja a helyzetet, szítja a politikai és társadalmi ellentéteket, másfelől a Fidesz tovább ügyetlenkedik, konszolidálódik egy értelmetlen liberális hasonulás szellemében, nem áll ki félreérthetetlenül a teljes politikai és jogi elszámoltatás, és a tudományos revíziók mellett…, akkor a Jobbik lesz az erős ellenzék a következő parlamentben.