A szavazóbázis motivációk (vagy motiváltság) szerinti osztályozása ugyancsak erősen determinált választási eredményt produkálna. A magyar szavazói bázis (mint a társadalom demográfiai) összetétele katasztrófa-predesztinált. Ennek oka a fogyó népesség, a nyugdíjgondok, az elöregedő társadalom, a gyenge népegészségügy (mint állapot és mint intézményrendszer), a gyenge népességreprodukció, a rossz munkaerő-piaci helyzet, a tanulóidő kitolódása stb. folytán alakult társadalom, amelyben a 22-27 éves életkorig tanuló, majd munkanélküliként kezdő fiatalok és a már 45 évesen is túl idősnek számító középgeneráció életélménye határozza meg a jelent, a mind nagyobb számú idősek (nyugdíjasok) „politikai uralma” pedig a jövőt.

Az iskolázottság szerint az alacsonyabb végzettségűek alulreprezentáltak, a magasabb végzettségűek pedig felülreprezentáltak  (8-9 százalékkal) a választásokon. Településméret szerint a falusiak alul- és a városiak (főként a fővárosban és a megyei jogú városokban) felülreprezentáltak a választási hajlandóságot tekintve. A foglalkozás-foglalkoztatás kategória ugyancsak erősen eltérő módon jelenik meg a baloldal és jobboldal  választásában: a nyugdíjasok és a foglalkozásukat rejtők (és más rejtőzködők is) jellemzően az MSZP-re, az alkalmazottak és a vállalkozók, a tanulók és a munkanélküliek is inkább a Fideszre szavaznak.  

Ugyancsak jellemzőnek mondható, hogy a jövedelmek szerinti osztályozásnál a középrétegek zöme és a jövedelmüket titkolók az MSZP-re szavaznak, a legalacsonyabb jövedelműek pedig a Fideszre.    

Néhány talányos meghatározás is jellemzi a szavazók sokaságát, mint pl. a középosztálytudat jelenléte, ami egyáltalán nem igazolódik az értékválasztásban, illetve a szavazói magatartásban: ti. hogy a minta 6 százaléka tekinti magát felső vagy felsőközép osztályba, 56 százalék a középosztályhoz, 21 százalék az alsóközéposztályhoz tartozónak magát, ami a hamis osztálytudat bizonyítéka. A másik ilyen, hamis tudatról tanúskodó meghatározó a vallásosság megvallása. Miközben a vallásos népesség nem képes egy kereszténydemokrata-keresztényszocialista pártot fenntartani Magyarországon, a minta szerint 21 százalék vallja magát vallásosnak az „egyház tanítása szerint”, amit más mérések nem igazolnak (illetve az igazi vallásos sokaságot már csak 7-10 százalékban állapítják meg szakértők). Már 22-25 százalék között van a deklaráltan nem vallásos magyarok aránya, miközben a maguk módján vallásos sokaság (45-55 százalék) képes a vallásgyalázó baloldali és liberális politikai pártoknak adni szavazatát. /2/

A demográfiai osztályozás szerint a magyar nők dominálnak a választásokon 54:46 arányban, és a választók között (az egyébként is torz korfa mellett) alulreprezentáltak (4 százalékkal) a fiatalok és felülreprezentáltak (5 százalékkal) az idősek. A nők nagyobb arányban szavaznak a baloldalra, és az idősek is meghatározó módon (32,5 százalékban). Az első szavazó fiatalok választása is megoszlik ma már, csak 47-37 arányban választják a Fideszt az MSZP-vel szemben. Az öreg és gyermektelen népesség legnagyobb arányban a fővárosban választja az MSZP-SZDSZ politikát rendszeresen. A gyermektelenek és a több gyermekesek választási hajlandósága markánsan eltérő, előbbiek az MSZP-nek, utóbbiak a Fidesznek adják szavazataikat jellemzően.