Huszonegy felmentő határozatot hozott 21 mentelmi ügyben a tavalyi esztendőben az Országgyűlés. A nyilatkozatok motiválták a legtöbb feljelentőt, és feljelentettet, de voltak súlyosabb vádak is.

Híres és hangos ügyek váltogatták egymást. Az MSZP és a Fidesz politikusait szólították legtöbbször „ringbe”, a leghangosabb csata azonban az MDF elnök asszonyának szereplését kísérte.

A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. S bár számtalanszor hangoztatták, hogy közvádas cselekmények ügyében ne illesse meg a mentelmi jog a képviselőket, szavazáskor másként gondolták.  

VÁD	MSZP	FIDESZ	KDNP	SZDSZ	MDF	Független	ÖSSZESEN
Magánvádas mentelmi ügy	8	6	-	-	1	-	15
Közvádas mentelmi ügy	3	-	-	-	1	2	6
ÖSSZESEN	11	6	-	-	2	2	21

 MDF

NÉV	TÁRGYA	TIPUS	BIZOTTSÁG	ORSZÁGGYŰLÉS
Dr. Dávid Ibolya	Magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Lengyel Zoltán	Közvádas	Zaklatás vétsége	Felfüggesztés	Fenntartás

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Dávid Ibolya országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Almássy Kornél, az MDF-ből kizárt korábbi alelnök feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„Feljelentett 2008. szeptember 12-i sajtótájékoztatóján, mint az MDF elnöke, felmutatott egy CD-t. Álláspontja szerint az ezen levő hangfelvétel egy bűncselekmény elkövetésére utal. Feljelentett szerint „egy ismerősén keresztül arra kérte Almássy Kornélt, hogy vonuljon ki az MDF politikájából és a közéletből, mert méltatlan ember egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket maga igénybe vesz vagy támogat” . Feljelentett ezt megerősíti, amikor kijelenti a következőket. „Ezt valóban kértem tőle, hogy tegye meg péntek délelőtt, de ezt nem tette meg.” Úgy érzem egyértelmű, hogy feljelentett becsületembe gázolt, amikor egy, szerinte bűncselekménnyel hoz engem kapcsolatba, és méltatlan embernek nevez." 2008. szeptember 18-án megjelent az MDF sajtóban a feljelentett beadványa a Legfőbb ügyészhez. Ebben ismét foglalkozik a feljelentett, a fent említett, szerinte bűncselekményre utaló hangfelvétellel, és rám vonatkoztatva a következőket írja: „Az MDF alelnöke is érintett az ügyben” Egyértelmű, hogy itt is bűncselekménnyel hoz összefüggésbe a feljelentett”

A Mentelmi bizottság 2009. február 17-i ülésén dr. Dávid Ibolya ismertette a megfigyelési ügyben tett nyilatkozatait, intézkedéseit, és kijelentette, hogy azokért változatlanul vállalja a felelősséget, akár a mentelmi joga felfüggesztésével járó következményeket is. Véleménye szerint az indítvány igazi célja a sajtó érdeklődésének fenntartása. Megjegyezte továbbá, hogy a Legfőbb ügyészséghez írt leveleiben tájékoztatást kért, és senkit nem jelentett fel.

A bizottság megállapította, hogy az ügy tárgyát két közszereplő közötti nyilvános vita, illetve politikai véleményközlések képezték, melyek büntetőjogi útra történő terelése indokolatlan. A tartózkodással szavazók nem fejtettek ki részletes álláspontot, csupán arra utaltak, hogy fontos lenne a hanganyag kiszivárgása kapcsán megismerni a titkosszolgálatok szerepét.  A bizottság végül 5 nem és 4 tartózkodás mellett azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Dávid Ibolya mentelmi jogát ne függessze fel.

Az Országgyűlés is hasonlóképpen döntött, (135 igen, 204 nem, 8 tartózkodás). Az MSZP-ből egyedül Mécs Imre voksolt a felfüggesztés mellett, az MDF-ből és az SZDSZ-ből senki.  

***

A Legfőbb ügyész indítványozta Lengyel Zoltán mentelmi jogának felfüggesztését volt házastársa sérelmére elkövetett zaklatás vétsége megalapozott gyanúja miatt. Az indítvány szerint:

„Lengyel Zoltán 2007. december hónaptól kezdődően az általa használt mobiltelefon készülékekről több alkalommal felhívta volt házastársát, illetve SMS-t küldött neki azzal a céllal, hogy magánéletét, intim szféráját megzavarja, szidalmazza. Az elkövetési időszak utolsó hónapjaiban néhány napos időközzel, illetve egyes napokon több alkalommal tette ezt. Lengyel Zoltán ezen túlmenően több alkalommal, változó időpontokban az általa használt gépjárművel megállt volt házastársa háza előtt és konkrét ok nélkül, kizárólag háborgató jelleggel a gépjármű hangjelzését használta. A cselekmény elkövetése miatt, volt házastársa 2008. július 23.-án a rendőrségen joghatályos magánindítványt terjesztett elő Lengyel Zoltánnal szemben.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. február 17-én tárgyalta. Az ülésen megjelent Lengyel Zoltán előadta, hogy volt feleségére rendszeresen panaszkodtak, amit tudomására akart hozni, azonban leveleit, a későbbiekben tértivevényes leveleit, nem vette át, ezért telefonált, illetve küldött SMS-eket. Elmondta még, hogy gyermekei láthatását akadályozza, és ráadásul alaptalan tartásdíj-pert indított ellene, holott ezt rendszeresen fizeti, nincs hátraléka.

A bizottság álláspontja szerint a Legfőbb ügyész által vázolt cselekmények kizárólag a képviselő magánéletéhez kapcsolódnak. Az Országgyűlés tekintélyének megóvása és az érintett képviselő érdeke is egyértelműn azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága, vagy alaptalansága az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék. Mindezek alapján a Mentelmi bizottság többségi (8 igen, 1 tartózkodás) szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Lengyel Zoltán mentelmi jogát függessze fel.

A Tisztelt Ház másként döntött: Lengyel Zoltán mentelmi jogát nem függesztette fel, (170 igen, 151 nem, 31 tartózkodás). Támogatói az MSZP és az MDF padsoraiban ültek.

Független 

A Legfőbb ügyész kérte dr. Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztését, hangsúlyozván, hogy megalapozottan gyanúsíthatók „2 rendbeli a Btk. 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző személyes adattal visszaélés vétségével, valamint 1 rendbeli, a Btk. 174 . § ütköző kényszerítés bűntettével.” A legfőbb ügyész által közölt tényállás szerint:

„2008. augusztus elsején Tóth János telefonbeszélgetést folytatott Csányi Sándorral, amelynek során Tóth János elmondta, hogy egyesek azt szeretnék, ha „Dávid Ibolyára keresnének terhelőket ", mert „meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet" és ebben az alelnök Almássy Kornél „van benne” .  E telefonbeszélgetés anyaga CD lemezre másolva 2008 . szeptember 10-én dr. Dávid Ibolyához került, aki lejátszotta a telefonbeszélgetést Herényi Károlynak, és megállapodtak abban, hogy szeptember 12-én délelőtt dr. Dávid Ibolya Csányi Sándort keresi fel, s lejátssza neki a CD-t, míg Herényi Károly, Tombor András, Almássy Kornél tanácsadójábak hozza a tudomására, hogy rendelkezésükre áll a telefonbeszélgetés hanganyaga. Mindkét találkozó létrejött. Herényi Károly Tombor Andrásnak átadta a telefonbeszélgetés szó szerinti leiratát, majd egy másik papírt is, amelyen az állt, hogy Almássy Kornél döntést hozhat arról, hogy az MDF rendkívüli sajtótájékoztatóján lemond parlamenti mandátumáról, és nyilvánosan bocsánatot kér azért, mert „megengedhetetlen eszközökkel kampányol ", vagy a telefonbeszélgetés hanganyaga a sajtótájékoztatón nyilvánosságra kerül. Tombor András miután az iratot elolvasta, közölte, hogy jogellenes magatartást nem tanúsítottak, az okiratban foglalt „ultimátumra” azonnal nemet mondott. Csányi Sándor megerősítette, hogy tartalmát tekintve volt ilyen beszélgetés, majd felhívta Tóth Jánost, aki közölte, hogy dr. Dávid Ibolyára vonatkozóan adatot nem gyűjtöttek. Dr. Dávid Ibolya közölte, hogy a 13. 00 órakor tartandó sajtótájékoztatóján a telefonbeszélgetést nyilvánosságra hozza, ha Almássy Kornél nem lép vissza az MDF elnökjelöltségtől, nem mond le az alelnöki posztjáról, és nem lép ki az MDF-ből. Csányi Sándor dr. Dávid Ibolya felhívásait közvetítette Almássy Kornélnak, illetve Almássy Kornél elutasító válaszát tolmácsolta dr. Dávid Ibolyának, majd kifejezetten tiltakozott, közölve, hogy a telefonbeszélgetés nyilvánosságra hozatalához nem járul hozzá. 2008. szeptember 12-én 13. 00 órakor dr. Dávid Ibolya sajtótájékoztatót tartott, ahol a telefonbeszélgetés leírt változatát bemutatta és átadta a sajtó képviselőinek. A leiraton az érintettek nevei kezdőbetűkkel kerültek megjelölésre. Kijelentette, hogy a telefonbeszélgetés során elhangzottak bűncselekmény elkövetésére utalnak, illetve, hogy ez összefüggésben áll az UD Zrt. képviselői ellen korábban indult büntetőüggyel és utalást tett arra, hogy további hangfelvételek állnak rendelkezésére. Másnap Almássy Kornél képviselőjével közölte, hogy ha Almássy Kornél nem támogatja őt az elnökké történő megválasztásánál, akkor a további hangfelvételeket is nyilvánosságra fogja hozni. Almássy Kornél a fenyegetés hatására arra kényszerült, hogy az MDF-ben betöltött tisztségeiről, párttagságáról lemondjon. Dr. Dávid Ibolya és Herényi Károly cselekménye Almássy Kornél politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését hátrányosan érintette, ennek eredményeként Almássy Kornél, mint közszereplő társadalmi, politikai, közéleti elfogadottsága megrendült, ezzel neki jelentős érdeksérelmet okoztak. Dr. Dávid Ibolya és Herényi Károly, Tóth Jánosnak és Csányi Sándornak ugyancsak jelentős érdeksérelmet okoztak, közmegítélésükben azt a látszatot keltették, hogy törvényellenes adatgyűjtésben működtek közre.”

E tényállást a Legfőbb ügyész a Mentelmi bizottság elnökének megkeresésére a következőkkel egészítette ki:

„Az indítványt megalapozó nyomozás az UD Vagyonvédelmi Zártkörű Részvénytársaság vezérigazgatója jogi képviselőjének 2008. szeptember 15-én kelt feljelentésén és az ahhoz csatolt telefonbeszélgetés szó szerinti leírását tartalmazó mellékleten alapult. A feljelentés tartalmazza, hogy a beszélgetés 2008. szeptember 11-én nyilvánosságra került a Magyar Televízió I. csatornájának „Este” című műsorában, míg a hanganyag - amelyet ismeretlen személy a beszélgető felek hozzájárulása nélkül rögzített - a feljelentő által nem ismert módon került az MDF elnökének birtokába.”

A Mentelmi bizottság ülésén dr. Dávid Ibolya kifejtette: jogi álláspontja szerint a kényszerítés bűncselekményét az országgyűlési képviselő, aki hivatalos személy, nem követheti el, mivel ez a Btk. szerint kizárt. Elmondta továbbá, Almássy Kornél visszalépésére vonatkozóan, hogy  „a közvéleményben hat verzió tanúvallomás" vált ismertté. Feltette a kérdést: ezek közül milyen alapon szelektál a Legfőbb ügyészség, a hat verzió bizonyítékai közül miért csak egyet-kettőt emel ki?  Herényi Károly – dr. Dávid Ibolya nyilatkozatához hasonló módon és érvekkel – vitatta a kényszerítés felvetését, továbbá az Almássy Kornél lemondása miatti legfőbb ügyészségi konklúziót.

A mentelmi jog felfüggesztését nem támogató bizottsági tagok elvi álláspontjukat kifejte hangsúlyozták: „nem lehet dogmatikusan értelmezni a mentelmi jog felfüggesztését, azaz konkrétan kell vizsgálni annak indokoltságát, különösen a kényszerítésnél hiányos a jogi okfejtés és az annak alátámasztását szolgáló tényállási ismertető.” Mindezek következtében az ügyet túlságosan átpolitizáltnak, koncepciós jellegűnek minősítették. Azt is furcsállották továbbá: „egy képviselő a tudomására jutott dokumentumokat, miért nem tárhatja szabad mandátumára alapozva a nyilvánosság elé, egyáltalán hogyan merülhet fel a személyes adattal visszaélés vétségének gyanúja, hiszen az érintett képviselők nem hivatalnokként, köztisztviselőként, hanem politikusként jártak el.”

A felfüggesztés mellett érvelők szerint viszont „a bizottság nem veheti át az igazságszolgáltatási szervek funkcióit, mivel ez sértené az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét. Közvádas ügyben a bizottság szinte töretlennek mondható gyakorlata a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó javaslat, amely jelen ügyben is alkalmazandó, hiszen ezt kívánja a parlament tekintélyének megóvása is.”

A Mentelmi bizottság végül - 4 igen, és 4 nem szavazat alapján – azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy ne függessze föl dr. Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogát.

Az Országgyűlés (2009.10.19.) dr. Dávid Ibolya mentelmi jogát nem függesztette fel. (171 igen, 178 nem, 6 tartózkodás). Az MSZP-ből dr. Faragó Péter, és Tóth Tiborné, az SZDSZ-ből Geberle Erzsébet szavazott pártjával ellentétesen. Az MDF-ből kizártak „természetesen” (Almássy Kornél, dr. Csáky András, Hock Zoltán, Katona Kálmán, Pettkó András, dr. Vas János.) a felfüggesztés mellett tették le a voksot.

Az Országgyűlés Herényi Károly mentelmi jogát sem függesztette fel. (170 igen, 180 nem, 5 tartózkodás). Az MSZP soraiból egyedül Tóth Tiborné dr. voksolt a felfüggesztés mellett. Az MDF-ből kizártak „természetesen” újra  „igen” gombot nyomtak.