Híres és hangos ügyek váltogatták egymást, a mentelmi jog felfüggesztéséhez azonban a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. S bár számtalanszor hangoztatták, hogy közvádas cselekmények ügyében ne is illesse meg a mentelmi jog a képviselőket, szavazáskor másként gondolták. 

Huszonegy felmentő határozatot hozott 21 mentelmi ügyben a tavalyi esztendőben az Országgyűlés. Az MSZP és a Fidesz politikusait szólították legtöbbször „ringbe”, a KDNP és az SZDSZ képviselői nem kerültek tűzbe. 

VÁD	MSZP	FIDESZ	KDNP	SZDSZ	MDF	Független	ÖSSZESEN
Magánvádas mentelmi ügy	8	6	-	-	1	-	15
Közvádas mentelmi ügy	3	-	-	-	1	2	6
ÖSSZESEN	11	6	-	-	2	2	21

MSZP

NÉV	TÁRGYA	TIPUS	BIZOTTSÁG	ORSZÁGGYŰLÉS
Karsai József	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
	közvádas	Kényszerítés bűntettének kísérlete	felfüggesztés	Fenntartás
	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Nagy Imre	magánvádas	Becsületsértés vétsége	Fenntartás	Fenntartás
	magánvádas	Becsületsértés vétsége	Fenntartás	Fenntartás
	magánvádas	Becsületsértés vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Szabados József	közvádas	Hűtlen kezelés bűntette	felfüggesztés	Fenntartás
		magánokirat-hamisítás vétsége
Alexa György	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Arató Gergely	közvádas	Életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett testi sértés	Fenntartás	Fenntartás
Demendi László	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Nyakó István	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás

A Békéscsabai Városi Bíróság kérte, két alkalommal is kérte, az Országgyűlés állásfoglalását dr. Karsai József mentelmi jogának felfüggesztéséről.  Mindkétszer: dr. Schmidt Gábor és Schmidt Mária tett feljelentést ellene, rágalmazás vétsége miatt. A feljelentések szerint:  

„Karsai József a Békés Megyei Hírlapban cikket jelentetett meg 2008.08.21.-én, amelyben ahhoz a gyenge trükkhöz folyamodott, hogy név szerint nem, csupán olyan sértő körülményekre utalt, amelyek alapján beazonosíthatóak…2009 február 25.-én, illetve 27.-én zsarolásra utaló kijelentés tett egy Békés megyei internetes fórumon a Békés Megyei Hírlap online kiadásában.”

A Mentelmi bizottság az ügyet először a 2009. február 17.-i ülésén, majd 2009. június 8-án tárgyalta. Az ülésen megjelent képviselő előadta, hogy egy notórius feljelentő testvérpárról van szó, akik alaptalanul vádolják. Utalt arra, hogy több polgári pert is kezdeményeztek vele szemben, amelyekben a bíróság elutasította a kereseteiket. A bizottság az eset összes körülményének gondos mérlegelése után, különös figyelemmel a sérelmezett újságcikkre, mindkét alkalommal egyhangúlag megállapította, hogy a feljelentés teljesen alaptalan, zaklató jellegű.

Az Országgyűlés, első alkalommal 1 igen, 347 nem, 3 tartózkodás mellett, másodjára 1 igen, 202 nem, 1 tartózkodás kíséretében, hasonlóan vélekedett. Az igen gazdái Rácz Róbert (Fidesz) és Jauernik István (MSZP); a tartózkodásoké: dr. Horváth Klára (MSZP), Ékes Ilona, dr. Spiák Ibolya (Fidesz) voltak.

***

A Legfőbb ügyész is indítványozta dr. Karsai József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kényszerítés bűntette kísérletének megalapozott gyanúja miatt. Az indítvány szerint:  

„Dr. Karsai József országgyűlési képviselő 2008. július hó 18. napján a délutáni órákban a magyarbánhegyesi művelődési házban a dinnye felvásárlási árának rohamos csökkenése miatt lakossági fórumot tartott, amelyen a térség dinnyetermesztői vettek részt. A résztvevők elhatározták, hogy - „ spontán blokádot” szervezve - mezőgazdasági gépekkel mindaddig megakadályozzák a környékbeli felvásárló telepekről történő ki- és beszállítást, amíg a felvásárlók nem garantálják a 30 .-Ft-os kilogrammonkénti átvételi árat, amely akkor 20.-Ft körül mozgott. 2008. július 20-án reggel 8 óra körüli időben dr. Karsai József irányításával a saját, illetve fia tulajdonában lévő mezőgazdasági vontatókkal Medgyesbodzáson, a Magyar Termés TÉSZ Kft birtokában lévő telephelyet vették blokád alá. Ennek érdekében kb. 40-50 fő részvételével, tehergépjárművekkel -  a KRESZ előírásait megsértve -  eltorlaszolták a Kft. be- és kijáratait, több napos blokád kilátásba helyezésével. A rendőrség - szabálysértési feljelentések kilátásba helyezésén kívül – nem tett és nem is tervezett intézkedést a blokád megszüntetése érdekében.  A Magyar Termés TÉSZ Kft. szinte kivétel nélkül külföldre szállítja a dinnyét, késedelem esetén kötbért kell fizetnie. A konkrét esetben dr. Karsai József az általa irányított személyeken keresztül a telephely kijáratainak járművekkel való eltorlaszolásával, a feljelentő gazdasági tevékenységének megbénítására alkalmas blokád több napos fenntartásával való fenyegetéssel, olyan súlyos vagyoni jellegű hátrány okozását helyezte kilátásba, amely objektíve alkalmas volt arra, hogy a feljelentőben komoly félelmet keltsen. Simonka György sértett az adott helyzetben a helyszínen levő rendőrök passzív magatartását látva nem számíthatott a rendőrség közbelépésére a blokád megszüntetését illetően, tehát alappal tarthatott attól, hogy az akár több napig is eltarthat, ezért aláírta a kötelezettségvállaló nyilatkozatot.  Az adott esetben dr. Karsai József tudata átfogta a kényszerítés bűntette törvényi tényállásnak megfelelő tényeket. A blokádban résztvevők cselekvőségét ő irányította, azok utasításainak megfelelően jártak el, s az ő helyszíni magatartása meghatározó volt abban a vonatkozásban, hogy a kivonult rendőrség lényegét tekintve passzív magatartást tanúsított, a blokád felszámolását meg sem kísérelte, amely a fenyegetés komolyságát igazolta. A leírt cselekmény – bizonyítottsága esetén – a Btk. 174. §-ában meghatározott kényszerítés bűntette kísérlete megállapítására alkalmas. A bűncselekmény megalapozott gyanúját Simonka György feljelentő, a helyszínen intézkedő rendőrök, a blokád idején a helyszínen tartózkodó személyek tanúvallomásai, a rendőri jelentések, a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság által a helyszínen készített videofelvétel, a blokádot megvalósító mezőgazdasági vontatók tulajdonosi adatai, a beszerzett fuvarokmányok, a Mórakert TÉSZ Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Kft. átirata és annak mellékletei támasztják alá. "

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. február 17-i ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent dr. Karsai József előadta, hogy először megbeszélésre hívta a felvásárlókat, majd a termelőket. Részletes érvekkel, többek között a KRESZ vonatkozó rendelkezéseire való hivatkozással cáfolta azt, hogy blokád volt, annyi történt, hogy az 5 felvásárló telephelye, köztük a Magyar Termés TÉSZ Kft. gépjármű beállói elé álltak. „ A KRESZ negsértéséért  egy traktorost a rendőrök megbüntettek. Útelzárás, illetve bűncselekmény nem történt. A feljelentést tevő felvásárló cég el tudta vinni áruját.” Végezetül előadta, hogy nem ő, hanem őt  fenyegette meg a cég ügyvezetője.

A mentelmi jog fenntartása mellett érvelők szerint a bizottság az elmúlt négy parlamenti ciklusban többször is egyértelműen állást foglalt abban, hogy a közvádas indítványok esetében nem jelent automatizmust a mentelmi jog felfüggesztése, lévén a parlamenti képviselők az ügy összes körülményét mérlegelve, szabadon döntenek. „Minden parlamenti ciklusban előfordult, hogy a bizottsági ülésen politikai, lelkiismereti aggályok fogalmazódtak meg az ügyészségi és nyomozati hatósági eljárások kapcsán. A mentelmi jog felfüggesztése olyan látszat kelthet, mintha a bűnüldöző szervezetek nem azonos mércével mérnék a termelők védelmét felvállaló különböző demonstrációkkal szükségképpen együtt járó akadályoztatásokat.  Általában és ebben a konkrét esetben is igaz az, hogy az érdekérvényesítés során keletkezett kár nem bűncselekményi kategória, hanem polgári peres úton rendezhető kártérítés alapjául szolgálhat.  A parlament tekintélyének lejáratását szolgálná, ha a kistermelők érdekeiért kiálló képviselő mentelmi jogát felfüggesztenék.”

A mentelmi jog felfüggesztésére voksoló képviselők a bizottság eddigi azon gyakorlatára utaltak, amely szerint közvádas ügyben szinte kivétel nélkül a mentelmi jog felfüggesztését javasolta, mivel „ez szolgálja a parlament tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is azt kívánja, hogy a gyanú alaptalansága, vagy megalapozottsága az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjon.” Mindezek alapján a bizottság 5 igen 4 nem szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Karsai József mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

A Tisztelt Ház, jóval csendesebb körülmények között, 19 igen, 319 nem és 13 tartózkodás kíséretében elutasította a Mentelmi bizottság indítványát, s megőrizte dr. Karsai József mentelmi jogát. Az SZDSZ-en kívül „mindössze”, Páva Zoltán (MSZP), Ékes Ilona, dr. Spiák Ibolya (Fidesz) és az SZDSZ voksolt ellene.     

***

Az Egri Városi Bíróság kérte dr. Nagy Imre mentelmi jogának felfüggesztését, mivel ellene Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bogdán Péter Kenderes Város polgármestere, Faludi Sándor a Nemzeti Összefogás a Falvak és Gazdák Védelméért Egyesület országos elnöke feljelentést tett becsületsértés vétsége miatt. Mindhárom feljelentés ugyanazt sérelmezte:

„Dr. Nagy Imre a Heves Megyei Hírlap 2008. október 11-i számában megjelent tudósításban azt nyilatkozta, hogy az aznap Szilvásváradon, a Szalajka völgyében, a Kárpátok Őre Emlékműnél megrendezett Kárpát-medencei Találkozón Habis László egri polgármesteren kívül „szinte csak a magyar szélsőjobboldal emblematikus figurái szerepelnek.”

A Mentelmi bizottság 2009. február 17-i ülésén megállapította, hogy dr. Nagy Imre sérelmezett kijelentése a politikai véleménynyilvánítás körébe tartozik, a büntető útra terelés, a vonatkozó törvények, illetve az alkotmánybírósági állásfoglalások szerint sem indokolt.  Erre tekintettel a bizottság mindhárom feljelentés esetében egyhangú szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Nagy Imre mentelmi jogát ne függessze fel.  

A Tisztelt Ház többsége mindhárom esetben elfogadta az „ajánlatot”, (6 igen, 334 nem, 12 tartózkodás; 7 igen, 334 nem, 11 tartózkodás; 8 igen, 333 nem, 11 tartózkodás).  

***

A Legfőbb ügyész Szabados József mentelmi jogának felfüggesztését hűtlen kezelés bűntette, illetve magánokirat-hamisítás vétsége megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte.  Indítványa szerint:

„Szabados József, Baktalórántháza alpolgármestere a polgármesterrel történt megállapodás alapján egyéni vállalkozóként fiktív számlákat nyújtott be az önkormányzathoz el nem végzett tevékenység teljesítéséről. Ezek alapján 2005-ben 2 millió 250 ezer forintot, míg 2006-ban 6 millió 250 ezer forintot vett fel az önkormányzattól. A számlában feltüntetett szolgáltatások alapjául szolgáló írásbeli szerződés nem készült. A számlákat az arra jogosultak nem ellenjegyezték, nem utalványozták. A szolgáltatás teljesítését igazoló okirat nem készült. A kötelezettségvállalásról a képviselő-testületnek határozata nem született, a 2005. évi költségvetésben nem szerepelt. Ezen kívül a polgármester és Szabados József alpolgármester a helyi temető kerítési munkálatait végző vállalkozótól elfogadták a teljesítésről szóló, a valós ellenszolgáltatáshoz képest jelentősen eltúlzott irányárat, számláját, és ezzel 3 millió 711 ezer forint vagyoni hátrányt okoztak az önkormányzatnak.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. február 17-i ülésén megjelent Szabados József értetlenségét fejezte ki, vitatta az ügyészi megkeresésben foglaltakat. Előadta, hogy fiktív számlákat nem nyújtott be. Pályázatok elkészítésére vonatkozott cégének megbízatása, ami 80-100 millió forintba került volna más általi munkavégzés alapján. A képviselőtestület tudott a polgármester megbízása alapján elvégzett tevékenységéről, mert az a költségvetésben is szerepelt. 

A bizottság többsége (6 igen, 1 nem, 1 tartózkodás) a mentelmi jog felfüggesztését javasolta. Hangsúlyozták: „ez szolgálja az Országgyűlés tekintélyének megóvását és az érintett képviselő érdeke is egyértelműen azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága, vagy alaptalansága az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárásban tisztázódjék.”  

Az Országgyűlés figyelmen kívül hagyta a Mentelmi bizottság javaslatát.  Nem függesztette fel Szabados József mentelmi jogát, (160 igen, 170 nem, 14 tartózkodás).  Az MSZP és az azóta szétesett MDF frakció állt ki mellette, érte. A szavazás érdekessége, hogy négy szocialista képviselő (Dr. Géczi József Alajos, Mécs Imre, Szirbik Imre, Tatai-Tóth András), pártjától eltérően, a felfüggesztés mellett voksolt.    

***

Alexa György mentelmi jogának felfüggesztését a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte, mivel ellene Meggyes Tamás országgyűlési képviselő, Esztergom város polgármestere feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„Alexa György 2009. szeptember 28-án az Országgyűlés plenáris ülésnapján elmondott interpellációjában valótlan kijelentéseket tett, nevezetesen: annak a gyanúja merült fel, hogy a városvezető közpénzből építtet tavat a háza elé, amely a polgármester hitelességét kérdőjelezi meg”, illetve „a mélygarázs ügy a polgármester gazdasági felkészülését kérdőjelezi meg.”

A Mentelmi bizottság megállapította, hogy „az ügy tipikusan a képviselői szólásszabadság körébe tartozik”, ezért azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Alexa György mentelmi jogát ne függessze fel.

Az Országgyűlés megfogadta a tanácsot, (124 igen. 191 nem, 4 tartózkodás).

***

A Legfőbb Ügyész kezdeményezte Arató Gergely mentelmi jogának felfüggesztését életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségének megalapozott gyanúja miatt. Az indítvány szerint:

„2008. május 11-én kerti grillsütés előkészülete során Arató Gergely – szülői felügyeleti kötelességeit megszegve – elmulasztotta 6 éves gyermekét a tűz közeléből elküldeni, aki a kicsapó láng miatt közvetlenül életveszélyes sérülést szenvedett.”

A Mentelmi bizottság ülésén a képviselő úr elmondta, hogy gyermeke azóta meggyógyult, jól van. A bizottság az eset körülményeinek mérlegelése után egyhangú szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Arató Gergely mentelmi jogát ne függessze fel.  

Az Országgyűlés többsége hasonlóan vélekedett, (32 igen, 255 nem, 40 tartózkodás).

  ***

 A Nyíregyházi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Demendi László mentelmi jogának felfüggesztéséről, mivel ellene Tóth András Újfehértó polgármestere feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint: 

„Demendi László 2009. június 17.-én Nyíregyházán sajtótájékoztatót tartott, amelyen a következő valótlan tartalmú kijelentéseket tette:: Újfehértón a városvezetés 1,7 milliárd forintra növelte a hitelállományt, ráadásul a hitelállomány konstrukciója rossz . . . A polgármester gyakran kerül konfliktusba a képviselő testület fideszes képviselőjével és 117 nap szabadságot vett ki . . .  A polgármesteri hivatal működése megbénult a közüzemi számlatartozások nem fizetése miatt. A beruházások elindultak ugyan, azonban az önkormányzat nem rendelkezik önerővel, - hiteltelen a vezetés.”

A Mentelmi bizottság 2009. október 13-i ülésén Demendi László elmondta, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottakat dokumentumok támasztják alá, ezekért kész akár a bíróság előtt is vállalni a felelősséget. A bizottság megállapította, hogy a feljelentés tárgyává tett nem durva kijelentések a képviselői szólásszabadság körébe tartozóak, ezért a mentelmi jog felfüggesztése nem indokolt.   

Az Országgyűlés többsége is hasonlóan vélekedett, (3 igen, 356 nem, 2 tartózkodás. A 3 igen gazdája Demendi László! (MSZP), dr. Simon László, dr. Tilki Attila (Fidesz), a 2 tartózkodásé pedig Barabásné Czövek Ágnes, dr. Horváth Klára MSZP.) 

***

Nyakó István ellen Meggyes Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz), Esztergom polgármestere tett feljelentést rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„Nyakó István sajtótájékoztatóján több, a becsület csorbítására alkalmas tényt állított, így többek között: Fidesz közeli cégek az ellenzéki vezetés alatt álló önkormányzatoktól több tízmilliós megrendeléseket kaptak többek között olyan tanulmányokért, melyre semmi szüksége nem volt az adott önkormányzattoknak. A közpénzből fizetett tanulmány célja volt, hogy növelje a városvezető személyes népszerűségét, politikai támogatottságát. Tartalmazza, hogy miként lehet megszerezni a választók adatait Interneten keresztül, azok későbbi politikai felhasználása céljából; arra vonatkozó ötleteket is ad, hogy milyen módokon lehet politikai célokra felhasználni az önkormányzati lap munkatársait, sőt azt is tanácsolják, hogy havi rendszerességgel írassanak velük hangulatjelentéseket… - A sajtótájékoztatóról az MSZP. Hu internetes oldal közölt tudósítást és az elmondottakat a Népszava cikke is támogatta.”

A Mentelmi bizottságban a mentelmi jog fenntartására szavazó hat bizottsági tag álláspontja szerint: „Két országgyűlési közszereplő egymás közötti vitás ügyének büntetőeljárási útra terelése nem szolgálja a parlamenti demokrácia ügyét, sőt csorbítja az Országgyűlés tekintélyét. Egyébként is abszurditásokhoz vezetne, ha a pártok és a frakciók szóvivőinek nyilatkozataihoz mindannyiszor feljelentések, magánindítványok kapcsolódnának.”

A mentelmi jog felfüggesztésére szavazó négy bizottsági tag szerint viszont a sajtótájékoztatón elhangzott, bűncselekmény gyanúját megfogalmazó súlyos állítások – különösen a közpénz hűtlen kezelésére vonatkozó kitétel – már túllépik azt a határt, amit egy közszereplő tűrni köteles. Összességében a Mentelmi bizottság, 6 nem és 4 igen szavazattal, azt javasolta, hogy a képviselő mentelmi jogát ne függesszék fel.  

Az Országgyűlés 125 igen szavazattal, 221 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett Nyakó István képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. Az öt tartózkodó: Hárs Gábor, dr. Horváth Klára, Nyakó István (MSZP), dr. Fazekas Sándor, Halász János (Fidesz) volt.