A nyilatkozatok motiválták a legtöbb feljelentőt, és feljelentettet, (rágalmazás, becsületsértés), de voltak súlyosabb vádak is: kényszerítés bűntettének kísérlete, hűtlen kezelés bűntette magánokirat-hamisítás vétsége, életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett testi sértés, kényszerítés bűntettének kísérlete, zaklatás vétsége.

Híres és hangos ügyek váltogatták egymást, a mentelmi jog felfüggesztéséhez azonban a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. S bár számtalanszor hangoztatták, hogy közvádas cselekmények ügyében ne is illesse meg a mentelmi jog a képviselőket, szavazáskor másként gondolták.  

Huszonegy felmentő határozatot hozott 21 mentelmi ügyben a tavalyi esztendőben az Országgyűlés. Az MSZP politikusait szólították legtöbbször „ringbe”, a KDNP és az SZDSZ képviselői nem kerültek tűzbe. 

VÁD	MSZP	FIDESZ	KDNP	SZDSZ	MDF	Független	ÖSSZESEN
Magánvádas mentelmi ügy	8	6	-	-	1	-	15
Közvádas mentelmi ügy	3	-	-	-	1	2	6
ÖSSZESEN	11	6	-	-	2	2	21

 FIDESZ

NÉV	TÁRGYA	TIPUS	BIZOTTSÁG	ORSZÁGGYŰLÉS
Czomba Sándor	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Felfüggesztés	Fenntartás
Dr. Simon Miklós			Felfüggesztés	Fenntartás
Dr. Tilki Attila			Felfüggesztés	Fenntartás
Dr. Fazekas Sándor	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Molnár Oszkár	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás
Szijjártó Péter	magánvádas	Rágalmazás vétsége	Fenntartás	Fenntartás

A Szolnoki Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Czomba Sándor, dr. Simon Miklós és dr. Tilki Attila mentelmi jogának a felfüggesztése tárgyában, mivel ellenük dr. Helmeczy László és Tóth Viktor feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„A Hír TV Célpont című műsorában Czomba Sándor azt állította, hogy Tóth Viktor – Veres János kampányfőnöke - dr. Helmeczy László ügyvéd közreműködésével arra adott megbízást egy Baráth Miklós nevű személynek, hogy a HÍR T V két ártatlan újságírójának gépkocsijába kábítószert csempésszen azért, hogy ellenük büntetőeljárás induljon és így a HIR TV-t, mint ellenzéki sajtóorgánumot lejárassák... Czomba Sándor ezt követően két képviselőtársával, - dr. Tílki Attila és dr. Simon Miklós - tartott közös sajtótájékoztatóján a műsort kommentálva kijelentette, hogy Dr. Helmeczy László és Tóth Viktor bűnös tevékenységet folytatott, és amennyiben a Miklós nevű diller nem akadályozza meg az akciót, akkor a két HÍR TV-s ártatlanul került volna letartóztatásra, később pedig esélyük sem lett volna magukat tisztázni... Simon Miklós a műsort kommentálva kijelentette, hogy összefüggést lát a HÍR TV-s kábítószeres ügy és az ő terhére elkövetett bűncselekmények között. Újságírói kérdésre válaszolva közölte továbbá: Az a minimum, hogy távozniuk kell, nincs helye a közéletben a két szabolcsi politikusnak… Dr. Tilki Attila ezt követően kijelentette, hogy: Két közgyűlési tag keveredett bele, Tóth Viktor és dr. Helmeczy László, és akik ilyen ügybe keverednek, azoknak helyük van-e a közéletben? Megpróbálják ellehetetleníteni a sajtó munkáját… A sajtótájékoztatóról tudósítást adott az Index-kelet hírportál, a Kelet-magyarország napilap, továbbá a Kölcsey Televízió.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. június 22-i ülésén tárgyalta. Tagjai közül a mentelmi jog felfüggesztésére igennel szavazók álláspontja szerint Czomba Sándor, dr. Simon Miklós és dr. dr. Tilki Attila sajtótájékoztatón tett kijelentései nem függenek össze az országgyűlési képviselői minőségével, ezért a mentelmi jog által védett képviselői véleménynyilvánítási szabadság erre az ügyre nem alkalmazható. A mentelmi jog felfüggesztésére nemmel szavazók illetve tartózkodó szavazó álláspontja viszont az volt, hogy „közszereplők egymás közötti vitájáról van szó, ezért a mentelmi jog fenntartása indokolt. Mindezek alapján a Mentelmi bizottság 4 igen, 2 nem, egy tartózkodó szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy mindhárom képviselő mentelmi jogát függessze fel.

Az Országgyűlés elvetette e tanácsot. Még - pártjártól eltérően - Gyurcsány Ferenc, dr. Garai István Levente, Hagyó Miklós, dr. Ipkovich György, Gál J. Zoltán, Tóth Gyula, dr. Tittmann János (MSZP) is a felfüggesztés ellen szavazott.  

***

Dr. Fazekas Sándor mentelmi jogának megsértését sérelmezte. Bejelentése és a hozzá csatolt bírósági végzések szerint vele szemben egy rágalmazás vétsége miatti büntetőügyben úgy folytatott eljárást a Szolnoki Városi Bíróság, majd a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, hogy nem kérték az Országgyűlés döntését, a mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi joga megsértésének bejelentésén kívül fellebbezést nyújtott be az említett Megyei Bírósághoz is, amelyben utalt arra, hogy országgyűlési képviselő, és így vele szemben büntetőeljárás csak akkor indítható, illetve folytatható, ha mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette. Az ügyben végül is a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a büntetőeljárást felfüggesztette, megállapítva a mentelmi jog tárgyában történt döntés nélküli eljárás miatti törvénysértést, és egyidejűleg kérte az Országgyűlés állásfoglalását abban, hogy a feljelentés, azaz a rágalmazás vétsége miatti ügyben felfüggeszti-e avagy nem dr. Fazekas Sándor mentelmi jogát. Végzéséhez mellékelte az ügyben keletkezett bírósági iratanyagot, mely szerint:

„A feljelentő dr. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő, aki a Karcagi Híradó-Polgári Közéleti folyóirat 2007. október 23-ai számában megjelent közlemény miatt ismeretlen tettes(ek) ellen tett feljelentést, mert az újság 2-ik oldalának alsó részén bekeretezvea következő kiemelt felszólítás jelent meg : „ Várjuk, hogy Vadai Ágnes, mint a Fiatal Baloldal tagja tisztázza, milyen szálak fűzik Zuschlagékhoz. Számoljon el azzal, honnan vette a pénzt választási kampányában a több millió forintos lengő plakátjaihoz. - A lap egyik szerkesztője dr. Fazekas Sándor.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. február 17.-i ülésén tárgyalta. A bizottság először abban a kérdésben határozott, hogy a megnevezett bíróságok megsértették-e dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát. A bizottság 7 igen 1 tartózkodás szavazati aránnyal megállapította, hogy megsértették mentelmi jogát. Ezt követően tárgyaltak, illetve döntöttek a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó bírósági megkeresésről. A bizottság többsége úgy vélte: két közszereplő egymás közötti vitájában az egyik fél részéről történt politikai véleménynyilvánítás miatt nem indokolt a mentelmi jog felfüggesztése. A tartózkodók álláspontja szerin viszont határesetről van szó, hiszen Fazekas Sándor politikai felszólítása enyhén szólva célzatosnak, burkolt vádaskodásnak is tűnhet. Mindezekre tekintettel a bizottság 6 nem és 2 tartózkodás mellett azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Fazekas Sándor mentelmi jogát ne függessze fel.

Az Országgyűlés többsége hallgatott a jó szóra, (118 igen, 212 nem, 17 tartózkodás). 

***

A Kazincbarcikai Városi Bíróság kérte Molnár Oszkár mentelmi jogának felfüggesztését. Feljelentői szerint:

„2009 júniusában Molnár Oszkár edelényi polgármester Edelény Önkormányzat Képviselő-testületének az ülésén kijelentette, hogy tudomása van arról, miszerint a szendró'ládi és laki roma asszonyok magzataikat úgy károsítják, hogy gyógyszereket szednek, illetve gumikalapáccsal bántalmazzák őket azzal a céllal, hogy fogyatékos gyermekek szülessenek, ezáltal kiemelt családi pótlékot igényelhessenek."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. október 13-i ülésén jelenlevő nyolc képviselő közül négy a mentelmi jog felfüggesztésére szavazott, négy pedig tartózkodott. A felfüggesztésre voksolók szerint Molnár Oszkár kijelentései nagyon súlyos, közszereplői normákon túllépő állításokat tartalmaznak. Ezek összeegyeztethetetlenek az országgyűlési képviselői megbízatásával. A tartózkodó szavazatot leadók a magánvádas ügyekben a mentelmi jogot fenntartó gyakorlatra utaltak, továbbá arra, hogy a feljelentők rendelkezésére áll a hatékony személyiség-jogvédelmi polgári bírósági keresetindítás lehetősége.

Az Országgyűlés 188 igen, 8 nem, 141 tartózkodás (Fidesz-KDNP) kíséretében elutasította a mentelmi jog felfüggesztését. A szavazás érdekessége, hogy Kapolyi László (MSZP) pártjától eltérően igen helyett nemmel voksolt.

***

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés döntését Szijjártó Péter mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene dr. Draskovics Tibor és dr. Szilvássy György rágalmazás vétsége miatt pótmagánvádat nyújtott be, mely szerint:

„Szijjártó Péter 2008. szeptember 27. napján az Országos Sajtószolgálat útján az alábbi közleményt adta ki: „A lehallgatási botránnyal kapcsolatos legújabb hangfelvételek mindenki számára világosan bizonyítják, hogy a Fidesz és politikusai semmilyen törvénytelen ügyletben nem vettek részt. Törvénysértést a Gyurcsány-Szilvásy-Draskovics-féle, kommunista időket idéző hálózat követett el, amikor - nem először – ellenzéki képviselőket hallgatott le, és próbált alaptalanul besározni. Ha a titkosszolgálat képviselőket hallgat le, azzal nem egyszerűen megsért egy törvényt, hanem az egész demokrácia ellen vét. A Fidesz a törvényesség és a rend pártja, a történtek nem maradhatnak komoly jogi és politikai következmények nélkül.” A közleményben foglalt szöveg azon részei, amelyek tényállításként arról szólnak, hogy ellenzéki képviselőket hallgattak le, nem felelnek meg a valóságnak, ezért a becsület csorbítására alkalmasak.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2009. szeptember 15-i ülésén tárgyalta. A kialakult többségi álláspont szerint azért nem indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, mivel közszereplők egymás közötti ügyeiben éppen a politikai vita lényegét szüntetné meg. Különösen érvényes ez pártok és politikai csoportok szóvivői esetén. Utaltak továbbá arra a mentelmi bizottsági gyakorlatra, amely ilyen ügyekben szinte kivétel nélkül mindig a mentelmi jog fenntartását javasolta. Az ezzel ellentétes kisebbségi álláspont szerint azért indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, mivel a pótmagánvád tárgyává tett nyilatkozat egyes részei olyan valótlan tényállításokat tartalmaznak, amelyekre nem vonatkozik a véleménynyilvánítási szabadság. Mindezekre tekintettel a bizottság 3 igen 6 nem és 1 tartózkodás szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Szijjártó Péter mentelmi jogát ne függessze fel.

A Tisztelt Ház megfogadta a Mentelmi bizottság „tanácsát”, (135 igen, 195 nem, 25 tartózkodás). Meglepetésre az MSZP-ből is 16-an a felfüggesztés ellen szavaztak, 24-en pedig tartózkodtak.