Annak ellenére zárták ki a Szovjet Írószövetségből 1979-ben, hogy édesapja Sztálin és Molotov tolmácsa illetve tanácsadója volt, aki 1955-től Párizsban diplomataként teljesített szolgálatot.

„Fekete báránnyá” vált kisfia, Viktor Jerofejev kizárásának okait jól érzékelteti a következő levél, amelyet Viktor magyarul is megjelent könyvében, A jó Sztálin-ban közzé tett: „Tisztelt Miniszter Elvtárs! …egy megingathatatlan eszmei reputációval bíró, nagyon is a mi emberünknek számító diplomata családjában felnőtt egy valóságos korcs, aki haszontalan szexuál-patologikus elbeszéléseket ír, most pedig egy olyan illegális almanach összeállítójaként és egyik szerzőjeként lépett fel, amely nyilvánvaló szovjetellenes irányultsággal rendelkezik. Viktor Jerofejev elbeszélése, amelynek cselekménye egy nyilvános vécében játszódik, amely alatt egyébként a mi társadalmunkat kell érteni, általában véve is precedens nélküli jelenség!”

Kegyvesztettségének és majd tíz éves akkori elnémításának kiváltója tehát egy  almanach, a Metropol volt, amelybe nem csak írt, hanem ő szerkesztette is. Viktor Jerofejev odahaza csak a gorbacsovi peresztrojka vége felé, 1988-ban jutott ismét szóhoz. Regényei otthon a kilencvenes években jelentek meg és az évtized második felétől Magyarországon. Igor Szmolin ösztönzésére 1999-ben alapította meg Moszkvában a Zebra Je Kiadót, amelyet annak elnökeként ma Viktor Jerofejev neve fémjelez – innen a kiadó nevében a Je. Az eddigi tíz évben a Zebra Je nyomdáit ezer szerzőtől összesen 11 millió könyv hagyta el, de abban, hogy a mai orosz írók közül Viktor Jerofejev a legismertebb, ennél is nagyobb szerepe van annak, hogy televízió-műsort alapított az orosz Kultúra tv-csatornán, amelyet hetente ő vezet. Azért nehéz érzékeltetni, hogy milyen az Apokrif című műsor, mert ehhez hasonló, színvonalas televíziós kulturális show-műsor nálunk nincs.

Ráadásul az Apokrifet olyanok is szeretik, akik nem tartoznak Viktor Jerofejev olvasóinak táborába.

Az orosz Zebra Je körülbelül a mi Magvető Kiadónknak felel meg. Elnökét: Viktor Jerofejevet, Igor Szmolin ügyvezető igazgatót és Viktor fiát, Oleg Jerofejev művészeti vezetőt azért hívtuk meg Budapestre, hogy a most elindított Orosz Estek keretében egyelőre a Ráday Könyvesházban egy orosz könyves sarkot hozzunk létre. Több mint másfél évtizede ugyanis az egyetlen budapesti orosz könyvet és hanglemezt áruló üzletet, a Melódiát felszámolták és azóta Magyarországon nincs olyan intézmény, ahol legalább a lehetősége adott annak, hogy mai orosz irodalomhoz és a legújabb nyelvkönyvekhez egy helyen és gyorsan tudjon hozzájutni az ember. Mi több, lényegesen szűkültek a tájékozódás egyéb lehetőségei is, ugyanis az Országos Idegen Nyelvű Könyvtár költségvetése alacsony, 1989 óta még a legalapvetőbb irodalmat is csak ímmel-ámmal lehet megtalálni.  Ahhoz, hogy lépést lehessen tartani mindazzal, amire Oroszországban rájönnek vagy ott fedeznek fel, Moszkvába vagy Pétervárra kell utazni, és itt nemcsak orosz, hanem a térségünket érintő, köztük kifejezetten magyar ügyekről szóló nemcsak tudományos művekről is szó van. A borsos utazási és kint tartózkodási költségek mellett a vízumkötelezettség is nehezíti a kijutást.

Tavasszal Budapesten beszélgettünk erről Oleg Jerofejevvel, majd Orbán Györggyel, a Ráday Könyvesház vezetőjével.

A kezdeményezéshez közben eddig az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékét, a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezetét, a Hungarofest – Égtájak Irodát, sőt a Magyarországi Észt Intézetet is sikerült megnyerni.

Természetesen elsőként még júniusban Valerij Platonovval, az Orosz Kulturális Központ igazgatójával kezdtünk tárgyalni, de a november végi könyvkiállítást a Ráday Könyvesházban már az intézmény frissen kinevezett vezetője nyitotta meg. Szergej Borozgyin az Oroszország iránt élénkülő magyar érdeklődés számokban kifejezhető arányairól magyarul számolt be:

„Mivel a magyar-orosz kapcsolatok egészen más alapon épülnek fel ma, mint régen, a magyaroknak nem kell óvakodniuk Oroszországtól”.

Nem így szerettük volna eredetileg, de Viktor Jerofejev két előadása Kelet-Európáról, az oroszokról, nyelvrokonainkról és a Gonosz Birodalmáról – egy napra koncentrálódott.

Némileg vitázva is az előtte megszólókkal, Viktor Jerofejev a Ráday Könyvesházban a következő kérdést tette fel: „Kell-e félniük a magyaroknak Oroszországtól?” Majd válaszolt is rá: „Hát persze, hogy kell, hiszen mi egy kormányozhatatlan ország vagyunk! Senkinek sincs fogalma Oroszországban arról, hogy a következő napon mi történhet. Ha valaki azt állítja magáról, hogy képes megjósolni, mi fog történni, higgyék el, az illető sarlatán. Ráadásul Oroszország instabilitásának a mértéke is nehezen meghatározható. Annyira, hogy néha, amikor reggel tea helyett esetleg kávét iszom, eszembe jut, hogy estére esetleg ismét kitör az októberi forradalom.”

A Magyar Televízió 2-es csatornáján az Átjáró című műsorban február 2-án, 11.30-tól sugárzott összeállítás megtekinthető: http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/02/02/14/Atjaro_2010_februar_2_.aspx

A Duna Televízió, 2010.február 15-én, 22.30-kor sugározza a budapesti látogatásáról készült riportot.

További információkat a következő honlapon találnak: http://www.gecse.com/091120_Oroszestek.htm .