A 37-25-ös hispán diadallal végződő spanyol-cseh mérkőzés
után szinte rögtön magyar hangulat költözött a bécsújhelyi csarnokba. „Itthon
vagyunk!” – zúgott a jól ismert rigmus. Hiába volt a világ- és olimpiai bajnok
az ellenfél, hiába a megannyi negatív előjel, a magyar drukkerek által
teremtett fantasztikus hangulatban aki jelen volt, nem tudta elképzelni, hogy
ezen a meccsen a papírforma fog érvényesülni.
Aztán elkezdődött a találkozó,
melynek egyértelműen Claude Onesta legénysége volt az esélyese. A franciáknál a
jól ismert sztárok vitték a prímet: Gille, Narcisse, Jerome Fernandez, Omeyer
és Karabatic neve jóval jobban csengett, mint a mieink névsora, de Csoknyai
István játékosai lelkesedéssel és csapatjátékkal, valamint a két Iváncsik,
Fazekas és Ilyés bravúrjaival próbálták ellensúlyozni a tudásbeli
különbséget.
Ez ment is a 12. percig, ekkor azonban a cseppet sem nekünk fújó
szerb játékvezetők kettős emberelőnyt teremtettek a franciáknak, akik átvették
a vezetést. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ekkor már Karabatic és Narcisse
is csúcsformában kézilabdázott: előbbi bravúros betörésekkel, utóbbi pedig
látványos átlövésekkel mattolta a mieink kapuját. Az első félidő felénél
10-8-as gall előnyt mutatott az eredményjelző.
Az olimpiai bajnok klasszisára
jellemző, hogy a mieink nem játszottak rosszul, de így sem tudtak feljönni
döntetlenre. A meccs a 18. perc tájékán kezdett eldőlni, ekkor már hárommal
mentek a franciák, akiknél Karabatic egyszerűen tarthatatlan volt.
A kispadról
beálló Krivokapic aztán remek átlövéseivel reményt adott a szépszámú és
igencsak hangos magyar szurkolóseregnek, majd másfél perccel a szünet előtt Gál
pazar góljaival – némiképp váratlanul – kiegyenlített a Csoknyai-csapat! Az
utolsó másodpercekben aztán ismét Narcisse következett, majd Krivokapic
válaszolt nyomban, így félidőben 16-16-os döntetlent mutatott az eredményjelző.
A második játékrészben mi kezdtünk jobban: a csereként
beálló Törő remek elfutásait egytől egyig gólra váltotta, igaz, nem tudtunk
megugrani, mert a franciáknál Jerome Fernandez brillírozott.
A félidő derekán Ilyés
ismét magára talált és a kapuba beálló Puljezevics is fogott egy-két ziccert,
míg elől Törő változatlanul sziporkázott.
A 17. percben aztán valósággal
felrobbant a csarnok: a mieink Katzirtz góljával már kettővel vezettek. Sőt: a
22. minutumra már négyre nőtt a magyar válogatott előnye, Onesta mester egyből
időt kért. A 26. percig őriztük előnyünket, ekkor egycsapásra feljöttek a
franciák, akik Abalo és Jerome Fernandez remeklései révén a 29. percben
kiegyenlítettek.
Az utolsó másodpercek elképesztő izgalmakat hoztak, de sem a
gallok, sem a magyarok nem találtak be, így a vége bravúrosnak számító 29-29-es
döntetlen lett.
Férfi kézilabda Eb, D-csoport, 1.
forduló:
Spanyolország-Csehország 37-25
Franciaország-Magyarország 29-29 (16-16)
Legjobb magyar gólszerzők: Ilyés 7., Krivokapic 6, Gál 5,
Iváncsik G.-Törő 3-3