Annak idején szenzációszámba ment a Kandírozott mandarinzselé-színű áramvonal - Tom Wolfe esszé kötetének magyar megjelenése. Az un. New Journalizm első könyveként - angol címe: The Kandy-Kolored Tangerine-Flake Streamline Baby - a vadonatúj nyugati fogyasztói kultúra nyelvi termékét és egyben szellemes kritikáját is jelentette Wolfe műve.

A fenti cím bevallottan e leleménnyel igyekszik lépést tartani egy találékony, ízig-vérig leleményes emberről szólva.

Nem más ő, mint az első magyar fröccsivó!

Vörösmartyval volt egyidős, és ínyes találmányát in concreto maga a Szózat költője meg is verselte.

Többek szerint a „Fölfelé megy borban a gyöngy” kezdetű Fóti dalban (1842) a bor-gyöngy-buborék léte Jedlik Ányos győri bencés szerzetesnek köszönhető, aki 1826-ban fejlesztette ki szódavízgyártó gépét.

Mások szerint Vörösmarty, aki igen büszke volt borász tudományára, és pincéjében még a pezsgőkészítéssel is megpróbálkozott, egy ilyen házi gyártású pezsgőjének működését énekelte volna meg a fóti présházban.

Akárhogyan legyen is, a fröccsszódavíz ínyes, valamint a villámdelejes forgony unipolar induktor fölöttébb agyas feltalálójára – Jedlik Ányos Istvánra – már csak azért is emlékezzünk, mert tegnap előtt, január 11-én volt 210 éve, hogy megszületett.

Márpedig a mai napig ő az egyik legnagyobb magyar feltaláló! Nevére többen is rávágják, hogy ő lenne a dinamó megalkotója. Szakemberek szerint az öngerjesztés elektromos elvének leírása dokumentálhatóan tőle származik. Ezzel hat évvel előzte meg Werner Siemens és Charles Wheatstone ez irányú szabadalmát – csak éppen leírás nem a Szabadalmi Hivatalban landolt.

„A rendíthetetlen hit Istenben, a tudományszeretet, a tanítónak soha nem lankadó szorgalma, az embertársainak bajai iránt fogékony jó szív, az önzetlen hazaszeretet, mind olyan vonások, melyek Jedlik jellemében rendjének hagyományos szokásai nyomán indultak fejlődésnek és erősödtek meg.

Szerzetesi életéből származott azonban egy nagy hibája is, a félénk zárkózottság, amely akadályozta, hogy másokkal érintkezése által tudományos látóköre bővüljön, és hogy viszont ő tudományával másokra éltető hatással legyen…” írta róla Eötvös. Az Eötvösök közül a nála 48 évvel fiatalabb Lorándnak, a fizikusnak a sorai ezek, aki 1878-ban - Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után – vette át tőle a Pesti Egyetem kísérleti fizikai tanszék a vezetését. Valami hasonlót a kortárs Eötvös József, az író és kultúrpolitikus is papírra vethetett volna, lévén igen jó viszonyban Jedlik professzorral .

Lehet, hogy Jedlik nem volt egy Toldi Miklós, de tény, hogy 1848 tavaszán nemzetőrnek állt. Őrségbe járt, védárkot ásott, ott segített, ahol tudott. Amikor Hentzi tábornok a Budai Várból elkezdte Pest ágyúzását, nem bújt pincébe, de az Egyetem fizika szertárát nehéz munkával biztonságos helyre mentette.

Jedlik Ányos nevét manapság leginkább bencés rendi életének és halálának városa, Győr fényezi. Nem a Rába Holding NyRt., amelynek még köze is lehetne Jedlik Ányos műszaki tudományos tevékenységéhez. Az ilyen nemzetközi holdingoknak itt, Kelet-Közép Európában a lokalitás megbecsülése smafu.

Győri lokálpatrióták karolták föl Jedlik hungarikumát, a szódavizet, s tették emlékét a Győri Nyár egyik sarokpontjává. A helyi Fröccsfesztivál minden évben két-három napot szán e hungarikumra, a kulturált alkoholfogyasztás népszerűsítésére. A Széchenyi téren felállított kis faházak címeres poharakban kínálják a Vörösmarty nyelvi leleménye okán is gyöngyöző italt, amely – poharastul - nem hoci-nesze fizetségért kelendő.

Adományokért lehet ezeket meg- és beszerezni, melynek összegét a győri össznemzeti középiskolai Kazinczy verseny támogatására fordítják.

Jedlik Ányos szobrát, Rieger Tibor alkotását, amely a feltaláló alakját unokatestvérével, a vele egyidős és szintén szerzetesként élő Czuczor Gergely íróval együtt örökíti meg, 2000. szeptemberében állították fel a győri Széchenyi tér sarkán a Bencés Gimnázium előtt.

E szobor nyakát minden Fröccsfesztivál idején virágkoszorú ékesíti.

Vannak, akik ezt a multikulturalitás jelének, az indiai szokások átvételének tartják.

Mi inkább arra hajlunk, hogy nagyon is Jedlikhez illő ez a győri koszorúzási forma.

Jól teszik, ha Győrött a szódavízgyártó masinériának és a villámdelejes forgony feltalálójának nem a lábát borítják virágba.

A győri lokálpatrióták Jedlik ínyes és agyas leleményeinek forrását becsülik meg virágszirmokkal.

A fejét.