A munkástanácsok emlékezete
Lezajlottak az 1956. október 23-i forradalomról szóló évfordulós állami ünnepségek és ezzel párhuzamosan a különböző politikai csoportok megemlékezései is. melyeken saját politikai identitásuk és ízlésük szerint ünnepelnek már évek óta. Ez is jelzi, hogy az emléknap többrétegű, függően attól, hogy kinek milyen képe alakult ki az 56-os eseményekről a Kossuth téri sortűztől a Köztársaság téri pártház - lincselésbe fulladt - ostromáig.
2009. november 14. 11:09
Az ünnepi megemlékezések során azonban soha egyetlen szó nem esik a forradalom  legjelentősebb, országosan intézményesült szervezeteiről - az üzemi munkásság által létrehozott - vállalati önigazgatást megvalósító munkástanácsokról. A magyar munkásság által akkor létrehozott intézményrendszer ebben a tekintetben messze meghaladta mind az akkori, mind a mai kor által preferált tulajdonosi és termelési viszonyokat.
 
Úgy látjuk, ennek is köszönhető, hogy a munkástanácsok történetének agyonhallgatása jogfolytonos, s nem véletlenül. Ugyanis ellenkező esetben el kellene ismerni azokat az eszméket, amelyek már akkor megfogalmazódtak az ipari munkásság soraiban, szemben állva mind az akkori szovjet típusú pártállami, mind a nyugati kapitalista berendezkedéssel, de mind a mai napig szemben állnak az ún. piacgazdaság modelljével.
 
Most a  XXI. század első évtizedének végén - 53 évvel a forradalom után -  úgy látjuk, hogy az '56-os munkástanácsok működése üzenet a válságtól sújtotta világnak. Eszmeviláguk ugyanis éppen most nyerhet értelmet, amikor joggal kérdőjelezhető meg a globálkapitalista világrend a világ legkülönbözőbb térségeiben. Az egyre szaporodó gyárfoglalások, a gyárak leszerelésének megakadályozása, ezek közösségi tulajdonba és termelésbe vonása, mint rémképet idézi fel a hajdani munkástanácsok ténykedését. Valószínű, hogy emiatt is kényelmetlen sokaknak a munkástanácsok korabeli fellépéséről és követeléseiről való megemlékezés.
 
Az elhallgatásban ideológiai okok is közrejátszanak. A munkástanácsokat nem kisebb hatású gondolkodók, mint Bibó István és Bill Lomax méltatták. Eszerint az 56-os forradalom leglényegesebb elemének a munkástanácsok megjelenése és tevékenysége tekinthető. Olyannyira, hogy Bibó - akinek államminiszteri minőségben megírt, kibontakozási tervezetét a munkástanácsok politikai programjukká avatták - ezért egyenesen demokratikus szocialista forradalomnak nevezte 1956-ot.
 
Napjainkban a "demokratikus szocializmus" egyre több szociáldemokrata párt programjában, mint távlati célkitűzés szerepel, amellyel tagozatunk is mélységesen egyetért. (Ugyanis a szovjet mintázatú gigantomán kísérlet csupán az atavisztikus önáltatás szintjén haladta meg a tőkeviszonyt.)
 
Az MSZP Társadalompolitikai Tagozata a Nagybudapesti Központi Munkástanács megalakulásának évfordulóján így emlékezik mindazokra, akik az 1956-os magyar munkástanácsok mozgalmának létrehívásában, szervezésében és működtetésében szerepet vállaltak, és akiket ezrével ítéltek el és hurcoltak meg...
Az MSZP Társadalompolitikai Tagozata
ajánlatunk
fórum
toplista
megmondó
Elhangozhat ez a kérdés ma a politikai suszterájokban is.
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Jobbhírek
  • Alternatív Hírportál
  • FrissInfo
  • Hírlapom
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Oldal.info
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó