A legnagyobb bankok itt építették fel központjukat, amelyek teljes körű kiszolgálást nyújtanak az alkalmazottaiknak. A stresszes üzleti életet megfelelően kompenzálja az általában 2 órás ebédszünet, amely elég időt ad arra is, hogy a 3 (Jubilee, Heron Quajs, West India) legnagyobb luxus bevásárlóközpont egyikében kipihenjék magukat.

A Canary Wharf a turisták számára is érdekes lehet, hiszen itt lehetőség van a speciális gyalogos hidakon bejárni az egykori "sötét mólókat", csak most 30-50 emeletes kivilágított üvegpaloták között tehetnek egy kis sétát. A belváros irányából a legegyszerűbben a DLR (Docklands Light Railway) 10 percenként induló járataival közelíthető meg, amely nem a föld alatt megy, hanem 2 emelet magasan, így a felhőkarcolók között egy pillanatra betekintést nyerhetünk az ott dolgozók munkájába is.

Aki a híres nevezetességek után a Westmister, London Eye, vagy a Big Ben irányából szeretne kijutni ide, az a néhány éve átadott Jubilee Line vonalon metróval is eljuthat a dokkokra. A Caray Wharf Station után, csak egy megálló az O2 Aréna, ahol heti rendszerességgel tartanak giga koncerteket 60-100 ezer ember előtt.

Itt minden üzletben valamelyik hírcsatorna megy, az utcákon neon futófények segítségével olvashatjuk a napi tőzsdei árfolyamokat (most a legjobban a Loreal áll - 2009.10.28-i adat), valamint a valutaárfolyamokat. Mivel itt minden az üzletről szól, így ennek megfelelően lett az egész infrastruktúra is kialakítva. Mivel a dokkok nem voltak elég szélesek, így nem épültek utak.

A tömegközlekedéssel való ide jutás szinte problémamentes, de az autóval való kijutás szinte lehetetlen. Ezen információk ismeretében már nem annyira furcsa, hogy a DLR-n kosztümös hölgyek, és öltönyös üzletemberek mini notebokkal az ölükben, és két érintőképernyős mobiltelefonnal a kezükben ülik végig az utat.

Ha Londonban jár, akkor ne hagyja ki a Canary Wharfot!