„Az aláírók elsősorban azt sérelmezik, hogy Retkes Attila minősíthetetlen módon támadt párttársaira, ultimátumot intézett vezetőtársaihoz, valamint a párt nevében bocsánatot kért soha el nem követett bűnökért” – írja a 2009-07-15 15:31:20-kor a vg.hu. (Lásd: http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=281132)

Emlékezetfrissítés az mno.hu 2007. március 9-én 01:00 időpontban kiadott cikke révén:  Fejezetek az SZDSZ botránykrónikájából „Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel” - ezt nem egy ellenzéki politikus, hanem maga Medgyessy Péter MSZP-s exminiszterelnök nyilatkozta még 2004-ben nem sokkal azelőtt, hogy saját kormánya puccsal megbuktatta. A nagy vihart kavart kijelentést akkor és azóta is többször próbálták magyarázni, bagatellizálni kormánypárti politikusok és médiaszemélyiségek, de a sorozatban nyilvánosságra kerülő botrányok az eltávolított kormányfő szavait igazolják.

Az alábbiakban az utóbbi évek legviharosabb botrányait idézzük fel, amelyek az SZDSZ által vezetett tárcákhoz köthetők.

MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS VILLAÉPÍTÉS: 2003-ban Magyar Bálint (SZDSZ) oktatási miniszter nem tudott elszámolni egy 93,5 millió forintért megvásárolt budaligeti ingatlan vételárának tetemes részével. A tárcavezető röviddel azelőtt vett föl kölcsönt a villára, hogy a kormány az állami támogatású hitel maximális összegét 30 millió forintról 15 millióra csökkentette.

CISCO-ÜGY: Az oktatási tárca egy utólag több ponton jogellenesnek minősített szerződést kötött a Cisco amerikai céggel, ami korábban a tengerentúlra utaztatta Magyart és több vezető tisztségviselőjét. SULINET: Az SZDSZ -es oktatási miniszter 2003 nyarán menesztette Majsai Gábor informatikai biztost, s pár nap múlva utódját, Koltai Pétert, miután dokumentumokkal igazoltuk: a tender előkészítésében is részt vett a tárca munkatársa, aki a Sulinet-program sokmilliárdos üzletében érdekelt Elender Kft. egyik alapítójának vendégeként nyaralt Balatonkenesén.

KAKAÓBIZTOS SZÁMÍTÓGÉPEK: Darabonként több mint egymillió forintért vásárolt 2004-ben 269 IBM KidSmart típusú óvodai számítógép-konfigurációt a Kovács Kálmán (SZDSZ) vezette informatikai tárca. A magas ár melletti egyik fő érv az volt, hogy a gépek "kakaóbiztosak", de kiderült, 4-5 ezer forintért kapható olyan billentyűzet, ami ezzel a képességgel bír.

AUTÓPÁLYAPÉNZEK:2004-ben pattant ki az M6-os autópálya-tender körüli botrány. Kiderült, az autópálya építését 125 milliárd forintért elnyerő M6 Duna Autópálya Konzorcium két tagja korábban korrupciós gyanúba keveredett osztrák és német állami építkezéseknél. Bár Medgyessy Péter exmi niszterelnök augusztus elején az autópálya-tender kivizsgálására utasította Csillag István SZDSZ-es gazdasági minisztert, ő azonban a kérés dacára kihirdette az eredményt. A szakértői jelentés megkérdőjelezte a győztes társaság ajánlatát, és megállapította: az állam irreálisan nagy kockázatot vállal, ha ez a konzorcium építi meg a sztrádát.

A KÓKA-VILLA: A költségek leírása végett családi vállalkozása mögé bújva építi föl a Normafánál luxusvilláját Kóka János gazdasági miniszter. A villa elkészülte után becslések szerint 300 millió forintot érhet, ráadásul magát az ingatlant Kóka nem tüntette föl a vagyonnyilatkozatában.

SZOFTVER A VIZITDÍJ-AUTOMATÁBA: Kóka volt cége, a Meditcom Orvosi Informatikai és Szolgáltató Kft. értékesítheti a vizitdíj-automaták szoftverét. Az SZDSZ 2004 októberéig volt résztulajdonosa a Meditcomnak, és csak miniszteri kinevezése után hagyta ott a céget.

OFF-SHORE-PANAMA:Pár hónap alatt közel hárommilliárd forintot profitálhattak egy informatikai cég továbbadásán ciprusi offshore cégek mögött meghúzódó vállalkozók, akik Kóka Jánoshoz köthetők. Az üzlet Kóka sógora, családi ügyvédje, vitorlázótársa és a tárcája érdekkörébe tartozó állami óriáscégek közreműködésével köttetett. A nagy port felvert ügyek két szereplője, Magyar Bálint és Csillag István még a bársonyszékben. (Lásd: http://www.mno.hu/portal/400920?searchtext=botránykrónikájából).

”A tiltakozó nyilatkozat aláírói listája komoly átfedést mutat egyébként a tavaly tavaszi Kuncze, come back! nyilatkozatával” – jegyzi meg ugyancsak 2009-07-15 15:31:20-kor a vg.hu.

Emlékezetfrissítés az mno.hu, 2001. április 19. 00:00 Könyvkiadás politikai segítséggel című cikke alapján. Szerző: Szenvedi. A volt belügyminiszter, Kuncze Gábor húgának egykori cége, a Korona Kiadó Kft. és az Oktatási Minisztérium kártérítési pere tegnap folytatódott a Fővárosi Bíróságon. A kft. azért perli az oktatási tárcát, mert miután Kuncze Magdolna elhagyta a kiadót és saját céget alapított Korona Nova néven, Magyar Bálint volt oktatási miniszter – a tárgyaláson meghallgatott tanú szerint – „hatalmi szóval” törölte a tankönyvjegyzékből a Korona Kiadót. Tegnap Gál Ferencet, az Oktatási Minisztérium közoktatás-fejlesztési és értékelési főosztálya tankönyv- és taneszköz- irodájának főosztályvezető-helyettesét hallgatta meg a bíróság, aki még az előző kormány idején került a tárcához. A szakember elmondta, hogy minden évben tankönyvlistát készítenek a pedagógusoknak. Ha egy tankönyvkiadó valamely okból lekerül a listáról, annak kiadványa „halálra van ítélve”. A tankönyviroda vezetője szerint ahhoz, hogy egy új kiadó a listára kerüljön, minden év július 31-ig be kell jelentkeznie a minisztériumnál.

A per tárgya a Mohácsy Károly-féle középiskolás irodalomkönyv-sorozat, amely eredetileg a Korona Kiadó gondozásában jelent meg. A kiadó 1996 júliusáig bejelentette, hogy a 1997–98-as tanévre is megjelentetné a tankönyvsorozatot. Mohácsy azonban 1996 szeptemberében levelet küldött a minisztériumba, miszerint más, akkor meg nem nevezett kiadónál jelentetné meg munkáját. Kuncze Magdolna saját kiadói cégét, a Korona Novát csak 1997 januárjában jegyezték be. A minisztérium utasította a feleket, hogy egyezzenek meg, ám ez nem történt meg, ezért a miniszter, Magyar Bálint egyoldalú döntést hozott: a Korona Nova kerül fel a tankönyvlistára a Mohácsy-tankönyvekkel. Gál Ferenc szerint a Korona Nova be sem jelentkezett, pedig a tanú szerint több szakértő is véleményezte a két kiadó közt fennálló jogvitát, s arra a megállapításra jutottak, hogy mind a két kiadótól szerepeltetni kellene ugyanazt a tankönyvet. Döntésével Magyar Bálint – mint a szakember fogalmazott – hatalmi szóval avatkozott bele a piaci viszonyokba. A felperes Korona Kiadó ügyvezetője, Vilhelm József kérdésére a szakember elismerte: Magyar Bálint nem szakmai, hanem politikai alapon döntött. (Forrás: http://www.mno.hu/portal/24666?searchtext=vilhelm)