A Levegő Munkacsoport a KEOP – 6.1.0/B-2009-0003. számú, „Vegyszerezett világ – kampány a fenntartható vegyianyag-használatért” című pályázat keretében 2009. július elején 3-a és 7-e között 1000 személyes közvélemény kutatást készíttetett a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézettel a vegyi anyagok egészségügyi hatásairól[1].

A megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) szerint a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészséget. Mindössze 4 százalék vélekedik úgy, hogy a szintetikus anyagoknak nincs számottevő egészségügyi hatásuk. A válaszadók szerint a mesterséges anyagok a daganatos betegségek 40 százalékáért lehetnek felelősek, az összes megkérdezett közel negyede azonban 50 százaléknál is magasabbra becsülte ezt az arányt.

A megkérdezettek döntő többsége (84 százalék) úgy válaszolt, hogy az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére. A kozmetikumokat, tisztítószereket összesen 58 százalék említette, a legnagyobb arányban a 18-29 év közöttiek és a diplomások (70, illetve 72 százalék). A műanyagokat 28 százalék említette, míg műszaki cikkekre csak 14 százalék, a bútorokra, szőnyegekre pedig mindössze 5 százalék gondolt. A Levegő Munkacsoport szerint ezért fontos a lakosság figyelmét felhívni arra, hogy a lakásban található termékek is sokszor veszélyes anyagok forrásai lehetnek. Az uniós „különös aggodalomra okot adó” anyagok listáján[2] is például műszaki cikkekben, bútorokban, ruhákban található a májat, az agyat és az ideg- és a hormon rendszer károsító a szervezetben felhalmozódó brómozott égésgátlók illetve szaporodási képességeket károsító ftalátok szerepelnek.

A válaszadók többsége (58 százalék) a hivatalos statisztikákkal összhangban úgy véli, hogy a külföldről behozott import zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak. Szintén jól tudja a lakosság, hogy a legszennyezettebb a paradicsom, a paprika és a saláta, és a rendszeresen szennyezett gyümölcsökről (eper, szőlő, barack, narancs) is sokan hallottak. A válaszadók számottevő része ezen túl általánosságban is bizalmatlan a fejlődő országból származó, nem megfelelően ellenőrzött import terményekkel szemben, ami szintén összhangban van a hivatalos mérési eredményekkel. Jó hír a bio és a környezetbarát módon termelőknek, hogy a lakosság átlagosan 12 százalékkal fizetne többet olyan mezőgazdasági terményekért, amelyek mentesek a káros vegyi anyagoktól. A megkérdezettek csupán 15 százaléka (a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 21 százaléka, a 60 éves és idősebbek 25 százaléka) nem hajlandó, vagy nem képes többet fizetni egy hasonló, ám káros vegyi anyagoktól mentes terményért.

A felmérés alapján a hazai lakosság nem igazán bízik abban, hogy a jogszabályok megvédik őket a vegyi anyagoktól. A válaszadók ötöde szerint a jelenlegi szabályok egyáltalán nem garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát, és további 41 százalék is inkább nem lát egészségügyi és környezeti szempontból törvényi garanciát. Az érdemi válaszok átlaga százfokú skálán 38 pont, és ez is inkább a lakosság bizalmatlanságát jelzi. A lakosság szerint elsősorban a gyártóknak kellene tenni a termékekben található vegyi anyagok biztonságáért (84 százalék említette). Sokan említették azonban az ezzel foglalkozó állami szervek felelősségét is (52 százalék), valamint a kereskedőket, forgalmazókat (43 százalék, a községekben élők körében 51 százalék), illetve a politikai döntéshozókat (29 százalék, a diplomások körében 43 százalék). A médiára csak 12 százalék, a lakosság szerepére pedig mindössze 8 százalék gondolt. A Levegő Munkacsoport ezért vegyi anyag kampányában a hazai kiskereskedelmi láncokat[3] vegyi felelősségét próbálja erősíteni illetve szeretné ha a hatóságok megfelelő kapacitással tudnák a termékek szennyezettségét ellenőrizni.