A párhuzamos világok léteznek Magyarországon: a 10-11. heti hírek igazolják létezésüket. A mi párhuzamos világaink azonban nem tükörvilágok: egyikben a „válságkezelés” és a „bokros jövő” típusú, másikban a magyar termékenység kulturális korlátozása típusú információk és üzenetek uralkodnak. A mai magyar társadalom valóságát a tények jelentőségének és prioritásának felcserélődése jellemzi.

Az érthetőség kedvéért még alaposabban ki kellene fejteni miről van szó, mert a magyar tudományosság is áldozata már a mindennapi rendetlenségnek.

A párhuzamos világok létezésével arra kívánok rámutatni, hogy a magyar válság (a magyar állam összeomlásával jellemezhető súlyos intézményi és alkalmazkodási válságon túl) társadalmi motorja egy kulturális agrammatizmus, amelyik szerint a szülőképes korban lévő magyar korcsoportok azt gondolják (sőt, hiszik), hogy „szegénységük miatt nem kell”, nem lehet gyermeket vállalniuk. Illetve, ha majd jobb módúak lesznek, akkor majd vállalnak gyermeket, több gyermeket. Ez a várakozás – és ma már hit – azonban nem hiteles, sohasem lesz valóság. (Minden nemzetközi statisztikai tény azt igazolja, hogy később sohasem teljesülnek a több gyermek születésére utaló várakozások.)

A mai magyarországi közpolitikai térben olyan tények és tartalmak jelennek meg a prioritásrend élén, amelyek egy több évtizeddel ezelőtti (már válságban lévő, de igazán a mában kiteljesedő, az állam összeroskadásában megjelenő, totális alkalmazkodási válságot megtapasztaló) társadalom vergődését próbálják eltakarni. Így a bűnös baloldal és liberális segédcsapatai a gyűlöletbeszéd, a népi szájalás és abcugozás jogi-adminisztratív büntetése, szélsőségezés, a teljes társadalmi bizonytalanságba taszított cigányság lázongásának megnyilvánulásait táplálják bele a média által elvirtualizált térbe. A háttérbe szorított valóságos világban pedig a Gyurcsány-rezsim haldoklása folyik, a válságkezelésre specializálódott érdekcsoportok pünkösdi királyságának habzsolása közepette.

Történelmi távlatban, valamikor az 1970-es évek elején (talán 1972 táján) megbillent már a magyar társadalom újratermelési rendje (ahogy azt Fekete Gyula az 1960-as évek elején megjósolta), és mára, 2009 tavaszára be is teljesültek a legrosszabb várakozások.

Állapotjelentés a valóságról

A politikai csődöt a társadalmi válság nyilvánvaló jelei, a gazdaságpolitikai (mélyebben a közgazdaságtudományos) tehetetlenség, a „márciusi forradalmi” kormányzati-állami ünnepség dermesztő antinacionalizmusa mutatta be.

Új fejleményként a hagyományos válságkezelő csődpolitika elutasításának, a kormányzó politikai rezsim felelősségre vonásának egyre erősödő követelése jelenik meg.

Demján Sándor a Magyar Narancsnak adott interjúban kijelenti, „azzal, hogy az ország hitelt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól, függetlensége de facto megszűnt. Magyarország a világgazdasági válságtól függetlenül is beteg.” /1/ Az már a helyzetet és a Magyar Narancsot minősíti, hogy Demján a Reformszövetség egyik alapítójaként (és a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökeként) mutatkozik be, bár más fórumokon már jelezte, hogy a „reformszövetség” kezdeményezése nem elegendő.

Demján állítja, hogy ha jövő áprilisig nem történnek újabb érdemi lépések, akkor az újabb 20 milliárd eurót feleslegesen költi el az ország, a teljes eladósodottság pedig 180-ról 200 milliárd euróra nő.

Közben a kincstár már rutinszerűen adósságból finanszírozza az adósságot. A helyzet azzal válik kissé komikussá (is), hogy bírósági rendeletre - rendőri közreműködéssel - indult végrehajtás a Magyar Államkincstár ellen. A MÁK már több mint egy éve nem tesz eleget egy jogerős végzésnek egy informatikai céggel folytatott vitában. /2/ A botrány alapja, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több milliárd forint összértékben adott megbízásokat egy informatikai cégnek versenyeztetés nélkül. Mivel az adott cég birtokolja az adott szoftver továbbfejlesztési jogait, mást nem lehetett felkérni a munka elvégzésére. A MÁK esetében már eleve úgy szólt a megállapodás, a továbbfejlesztési jog az informatikai cégé.

Tény az, és ezt már kijelentik, hogy Magyarország adósságcsapdában van. - mondja Duronelly Péter (a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója), aki kijelentette egy sajtótájékoztatón: „az államháztartás egyenlegében 4-5 százalékos elsődleges többletre lenne szükség ahhoz, hogy megálljon az államadósság további növekedése”. /3/ A magyar államadósság 2020 körül a GDP 100 százalékát is meghaladhatja, ha ez nem következik be, és ebben az esetben addig átlagosan 6 százalékos kamatfelárat lesz kénytelen fizetni Magyarország az állampapírjai után.

Várakozások és lakossági vélemények

A Forsense megkérdezte a lakosságot, hogyan látják az elmúlt egy év magyar gazdaságát és saját anyagi helyzetük alakulását, mit várnak a 2009-es évtől. Az ország közeljövőjével kapcsolatban sokkal többen várnak romlást, mint javulást. A lakossági közérzet index (KI) történelmi mélypontra (20 pont) zuhant, és a megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka adott közepesnél jobb osztályzatot arra a kérdésre, hogy megítélésük szerint hogyan mennek a dolgok az országban. /4/

A megkérdezettek 92 százaléka szerint romlott az ország gazdasági helyzete 2008-ban, a saját anyagi helyzetét 65 százalék érzi romlónak. A Forsense 2008 márciusi felmérésében még csak 66 százalék tapasztalt romlást az ország gazdasági helyzetében, az egyéni anyagi helyzet változását akkoriban a kérdezettek fele ítélte meg negatívan. Az ország tavalyi gazdasági teljesítményét minden társadalmi csoport erősen negatívan élte meg, kivéve az MSZP-szavazókat, az inaktívakat, az 55 évnél idősebbeket.

A Fidesz szavazók 73 százaléka ítélte saját anyagi helyzetének alakulását legsötétebben. Az átlagnál rosszabbul ítélték meg saját anyagi helyzetük alakulását a vidéken élők, az alacsony iskolai végzettségűek és az alacsony jövedelműek. Az ország közeljövőjével kapcsolatban sokkal többen várnak romlást az elkövetkező egy évben (59 százalék), mint ahányan javulást prognosztizálnak (16 százalék). Az egy évvel korábbi állapothoz képest közel 25 százalékot nőtt a romlást várók aránya.

Kormányzati leminősítés<

Az International Correlation Resource Center (ICRC) intézet idei első elemzésében a gazdasági világválsággal foglalkozva hosszan tárgyalja Magyarországot is. Az elemzés szerint 2006 tavaszán „a nemzetközi pénzügyi körök jóváhagyásával választották meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt”… Gyurcsány már a megválasztásakor tudta, hogy azokat az erőforrásokat, amelyeket ígért, nem tudja rendelkezésre bocsátani, hiszen ezek jó részét már zsebszerződések formájában korábban pénzzé tették, valamint az ország teherbíró képessége már ekkor a végéhez közeledett. Amikor ez világossá vált számukra, az MSZP belső köreinek - vezetőjük Puch László - a segítségével tették közzé a híres öszödi beszédet, hogy megbuktassák az őket becsapó Gyurcsányt… A hintapolitikus Gyurcsány, aki mindeközben teljesen tönkretette a korábban a térségben éllovas Magyarország gazdaságát, kapott még egy mentőövet. 2008 október végén, amikor az ország derivatíva indexe történelmi, 605 pontos magassága emelkedett, a wall street-i körök még megmentették Magyarországot.” /5-6/

Nagy bukás volt Gyurcsány számára a rendkívüli EU-csúcs. A magyar miniszterelnök előállt azzal a javaslatával, hogy az EU dobjon össze 160-190 milliárd eurós mentőcsomagot a közép-kelet-európai térségnek. A négypilléres pakkból jutott volna a régiós államoknak, részesedhettek volna belőle olyan nyugati bankok, amelyeknek a leánybankjai régiónkban működnek, kaphattak volna forrásokat itteni termelő cégek, és lett volna lehetőség arra is, hogy rövid lejáratú vállalati hiteleket átütemezhessenek. Gyurcsány ötletét azonban látványosan lesöpörték a résztvevők. Az Index szerint ráadásul Gyurcsány kikerülve a közigazgatást, megbízott egy tanácsadó céget, a McKinsey & Company-t, hogy készítsen el egy anyagot arról, hogy mennyi pénz is kellene a régió megtámasztására, mit is kellene tenni. /7/

Eközben sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentették Gyurcsányt. A feljelentők Zuschlag János vallomására hivatkozva kérték a vádhatóságot a nyomozás elrendelésére, mert a vádlott azt vallotta, hogy Gyurcsány ifjúsági miniszterként maga döntött jelentős összegű pályázati pénzek fiktív szervezeteknek történő kiutalásáról. /8/

Eközben jelenik meg egy olyan jelentés, amelyik szerint egyre korruptabb a kormányzati szféra. Magyarországon 444 korrupciós vagy korrupciógyanús esetet azonosítottak a 2001-2007 közötti időszakból a Corvinus Egyetem kutatói. A korrumpáltak zöme, 91,4 százaléka a kormányzati és önkormányzati szférából, míg a korrumpálók közel 60 százaléka az üzleti szférából kerül ki. /9/

Különböző magyar sajtótermékekben kutatók több mint 3.400 újságcikket vizsgáltak meg. A tapasztaltak szerint választási években feltűnően kevés korrupciós esetet tárgyalt a sajtó, „amit az magyarázhat, hogy más témák írták felül azokat”. A korrupció intézményesülése is kimutatható az adatsorokból, vagyis egyre inkább szervezett formában, nem pedig alkalmi jelleggel követik el. „A korrupció csökkentésére létrehozott szervezetek is egyre nagyobb arányban válnak érintetté, kimagasló a rendőrséggel és a minisztériumokkal kapcsolatos előfordulások aránya.”

Retrográd rezsimek: az ellenszocializmus esélyei

A Reformszövetségtől a Bokros programjáig terjedően a reformszocializmus áporodottsága lengi be a magyar szellemi életet. Majd a belopott politikamarkering-tartalom tematizálása révén eluralkodó politikai bulvárban felvetődik és kiteljesedik egy forgatókönyv, amely arról szól, hogy „mit várhatunk a Bokros-kormánytól?”. /10/

A megélhetési gyülekezetté züllött MDF kezdeményezésére Bokrosra cserélnék Gyurcsányt, aláírásgyűjtést kezdeményeznek egy bizalmatlansági indítvány érdekében. Bokros Lajos hozzáértését senki nem kérdőjelezi meg, de a Bokros-kormány várható intézkedései (mint 10 ezer forint egészségügyi hozzájárulás megfizettetése minden 18 év fölöttivel, a nyugdíjasokkal és diákokkal is; alacsonyabb keresetűek keményebb megadóztatása; áfaemelés; az iparűzési adó megszüntetése; 13. havi nyugdíj és fizetés eltörlése) mindenkit mozgósít a program ellen.

Bokros Lajos szerint elképzelhető a MSZP–SZDSZ–MDF-válságkoalíció, amelynek ő lenne a miniszterelnöke. Bokros elmondása szerint erről a lehetőségről többekkel már tárgyalt is. Az ezzel kapcsolatos, pro és kontra érvelésben kibomló szellemi háttér elképesztő leépülésre utal. Nemcsak intellektuálisan leépült politikusok, de nyilvánvalóan szellemileg megfáradt szakemberek és a múltban maradt tudósok nyilatkozatai keverednek.

Közben a magyarok háromnegyede már nem bízik a kormányban, állapítja meg a soros Eurobarometer legfrissebb kutatása, mely szerint a helyi önkormányzatok részvételét viszont szívesen látnák az uniós döntéshozatalban. A közvélemény-kutatás 2008. október 6. és november 6. között készült, az EU kommunikációs főhatóságának megbízásából. Összesen 27 ország 26 618 lakóját kérdezték meg, közülük 1002 válaszadó volt magyar. A magyar lakosság 74 százaléka nem bízik a kormányban, a magyarok 51 százaléka megbízik az EU-ban és politikájában, a magyarok 46 százaléka bizalommal van helyi önkormányzata iránt. /11/

A politikai konstelláció most

Politológusok szerint nincs esély a konstruktív bizalmatlansági indítvány sikerére. /12/ Török Gábor politikai elemző szerint az MDF mindent vagy semmit alapon politizál, egyre kockázatosabb lépéseket tesz, amelyek azonban inkább veszteséget hoznak, mint nyereséget. Bokros Lajos személyének középpontba állítása tévedés. Akit csak 48-44 arányban sikerült EP-listavezetőnek választani, abból hogyan lesz egy nappal később miniszterelnök-jelölt. /13/

Az SZDSZ gyakorlatilag csak a médiában van, az MSZP-ben pedig a vége felé tartó intellektuális leépülés és erkölcsi züllés emészti az energiákat. A politikai ismertség mérésére alapozott népszerűségi mutatók szerint Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke vezeti a Szonda Ipsos februári politikusi népszerűségi listáját. A Szonda Ipsos február 17-24-e közötti felmérése szerint a bizonytalanoknál Szili Katalin az első, és az ellenzéki szavazók körében is a legkedveltebb kormánypárti személyiség. A Szonda-mérés legérdekesebb eredménye az, hogy a Jobbik már megelőzte az SZDSZ-t és az MDF-et /14-15/

A Medián március 9-én, ezer fő telefonos megkérdezésén alapuló felmérése szerint Bokrosban bíznak a szocialista választók, az összes megkérdezett 14 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy a Bokros-vezette MDF-listára szavazzon. Bokros jelölése után két nappal a választók 77 százaléka tudja, ki a párt EP-listavezetője, és Bokros támogatottságának a száma a hétszerese annak, amennyit az MDF-nek mértek az utóbbi időben a kutatások. /16-17/

A felelősség felvetése és megjelenése a médiában

A felelősség, a felelősségre vonás folyamatosan jelen van már egy korlátozott nyilvánosságban, s ekkor főként a jobboldali közpolitika témáira gondolnak. De ma már nyiltan a Gyurcsány-rezsim, Gyurcsány és társainak jogi, politikai felelősségéről beszélnek és nemcsak a jobboldali közpolitikai mezőben.

A felelősség a téma a Mózer András: Simor vagy Gyurcsány lesz-e a felelős? című és típusú felvetésben is, amely szerint pletyka, hogy “Simor távozásra szólította volna fel Gyurcsányt, vagy fordítva: a heves cáfolatok csak arra utalnak, hogy valami történt közöttük. A nyilatkozatháború célja: egyértelműsíteni a felelősséget az esetleges összeomlásért.” /18/ A felvetésben szerepel az “üzeneteket jól dekódoló pesti elit”, s hogy “Simorral nem a szabi, vagy a ciprusi cég a baj”.

A helyzet komolyságát az mutatná e megközelítés szerint, hogy „Simor február 8-án az MTV-én, majd a gyengécske Gyurcsány-csomag ismertetése után rögtön a Reformszövetség programja mellé állt, és egyre hangosabban tolta a kormányzatra a forint gyengülése miatti felelősséget. Gyurcsány környezetében a kiakadást állítólag a HVG-nek adott interjúja okozta, amiben persperktíva nélküli vergődésnek titulálta azt a kormányzati politikát, ami a miniszterelnök szerint az elmúlt húsz év legátfogóbb átalakítását volt hivatott elindítani. Ez lehetett az a nyilatkozat, amivel a Népszava sejtetése szerint Simor átléphetett egy határt.”

Eközben a népszava típusú médiamagatartás és újságírás szellőztetve az MSZP hét végi kongresszusa elé kerülő állásfoglalás-tervezetet – saját jogán is - bírálja az ellenzék egyes pártjait, amelyek „populista politikájukkal átmenetileg megakadályozták a reformokat”. /19/ A Szekeres Imre elnökhelyettes által jegyzett dokumentum szerint „a 2006-ban megalakult Gyurcsány-kormány eddigi tevékenységét elemezve a dokumentum arra a következtetése jut, hogy a kabinet fejlesztéscentrikus progresszív politikája a vártnál súlyosabb akadályokba ütközött. Részben az ellenzék nagyobb részének felelőtlen politizálása, részben a kényszertakarékosság és a reformok időbeli egybeesése, részben saját hibáink miatt nem sikerült hozzá kellő társadalmi támogatást szerezni".

Az alternatív-Gyurcsánynak tekintett Bajnai Gordon most is önállósította magát (hogy ez egyéni ambíciókat, vagy pártküldetést jelent-e, még nem világos), amikor kijelenti, hogy „valutaválság lehet a politikai felelőtlenség ára. A kormány lényegi kiigazítást jelentő törvényjavaslatait még ebben a fél évben el kellene fogadtatni a parlamenttel. Amennyiben ez nem történik meg, akkor már idén devizaválság lehet Magyarországon, ami tartós társadalmi, gazdasági szétesést okozna.” /20/

A kikezdés is megindult liberális balról. A „Gyurcsány Ferenc maradjon? Menjen?” című és típusú dolgozat szerint „Adott egy jó képességű ember, aki történetesen az MSZP elnöke. Saját közegében minden kunsztra képes a hatalom birtoklásáért, bármely hullám hátán állva tud maradni, esélyes meglovagolni bármilyen pillanatot. Ideológusnak sem rossz, amolyan erős közepes, jóllehet ambíciói ennél érezhetően nagyobbak. Kedvező összképén az ront valamicskét, hogy nem tud kormányozni. Hiába bizonyult mindmáig nagy túlélőnek, csapdából csapdába menekül, válságból válságba sodródik, képtelen átlátni és irányítani a mélyebb társadalmi és gazdasági folyamatokat.” /21/ /…/

„Most azonban a nagy pártfiaskó komoly veszélye nélkül Gyurcsány aligha folytathatja. Ő már megbukott, az MSZP talán még nem. A miniszterelnök nem azért bukott meg, mert nem eléggé baloldali (lásd a balosok kritikáját). Nem is azért, mert túlságosan is az (ahogy néhai koalíciós partnerei tartják). Hanem azért, mert a kormányfői pozícióra alkalmatlannak bizonyult…. Gyurcsány további regnálása nem csak azzal fenyeget, hogy az MSZP kirívóan rossz eredménnyel zárja a soron következő parlamenti választást. Nagyobb veszély ennél, hogy az ellenzékbe szoruló szocialisták, élükön Gyurcsánnyal, hosszabb időre elveszítik minden koalíciós potenciáljukat. Gyurcsány személye olyan tehertétel, amivel még egy ideológiailag és szakmailag kompaktabb néppárt sem tudna egykönnyen megbirkózni, még akkor sem, ha a kormányra kerülő jobboldal bicskája - valószínűleg - hamar beletörik majd az ország előtt tornyosuló feladatokba.”

A politikai konstelláció most, 2009, 11. hét

Innen már nincs lejjebb a kormánynak: Fidesz-MSZP: 66-23, ilyen címmel adják közre a soros közvélemény-kutatást. „Tízből kilenc ember érzi úgy ma Magyarországon, hogy rossz irányba mennek a dolgok: a Medián 15 éves történetében erre még nem volt példa. A politikusok népszerűsége is mélyponton.” /22/ A Medián 2009. március 6-10-e között készített felmérése szerint 87-ről 91 százalékra emelkedett a pesszimisták aránya, a megkérdezettek 6 százaléka mondta csak, hogy jó irányba mennek a dolgok. Tovább csökkent az MSZP támogatottsága: a teljes népesség 16, a választani tudó „biztos” szavazók 23 százaléka szavazna csak rájuk. Ennél is nyomasztóbb, hogy 18 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik hivatalban tartanák a Gyurcsány-kormányt.

Gyurcsánynak mennie kell, mert csak 11 százaléka őrizné meg miniszterelnök-pártelnöknek, s 55 százalékuk azt szeretné, hogy „távozzon a politikai életből”, további 23 százalék pedig korlátozná hatalmát. Ezt a Nézőpont Intézet márciusi kutatásából idéztük. /23/ A Bokros-trükk hatására a megkérdezettek 41 százaléka szerint „inkább romlott” a véleménye az MDF-elnökéről.

A kongresszus előtt álló MSZP népszerűsége hónapok óta a 10–15 százalékos sávban mozog. Bár Gyurcsány pártelnöki újraválasztása biztosra vehető, az MSZP-s szavazók 39 százaléka gondolja úgy, hogy ő az MSZP legjobb elnöke, 32 százalék szerint Horn Gyula az.

A választóknak 11 százaléka őrizné meg Gyurcsányt miniszterelnök-pártelnöknek, 55 százalékuk szerint „távozzon a politikai életből”, 23 százalék pedig korlátozná hatalmát. Az MSZP-s táborban a szavazók 47 százalék tartaná meg miniszterelnök-pártelnöknek Gyurcsány.

A Medián „Van még lejjebb?” minősítése szerint hosszú évekig a Bokros-csomag utáni 80 százalékos „rossz irány” volt a rekord, de újabban 87-ről 91 százalékra emelkedett a pesszimisták aránya és csupán 6 százalék mondta azt, hogy jó irányba mennek a dolgok. /24/ A Medián szerint a Jobbik februári javuló eredménye nem volt véletlen. A teljes népességben tovább erősödött és a választani tudó biztos szavazók körében 4 százalékon áll.

A Szonda-Ipsos „Sötét a jövő” minősítésében a többség szerint a szegényeket érinti leginkább a válság. A megkérdezettek csaknem kétharmada úgy véli, idén romlik a családja helyzete. Ugyanennyien számítanak arra, hogy rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete is. /25/

Ilyen jelek után nemcsak a március 15-ei viselkedésével mindenkit megbotránkoztató, már paranoiás hatalom kezd el aggódni. Nyiltan megfogalmazódik a baloldali kormány által ellenőrzött médiában, hogy ugyan „nem szervezkednek Gyurcsány ellen, de sok az elégedetlen”. /26/ Ehhez a felvetéshez már azonban már a saját fórumon is olyan kommentárok társulnak, mint pl. „A döntésképtelenséghez, bátortalansághoz és sodródáshoz szocializálódott MSZP vezetés megbizza a hiteltelen, alkalmatlan és elfogadhatatlan, ám hiperaktiv és zsarolással párositott agresszivitás sikeréhez szokott Gyurcsányt valamire már megint, amiből nem lesz semmit, a leépülés folytatásán kivül. Mi a következmény?”

„Számítania kell a pártelnöknek arra is, hogy kapni fog proteszt-szavazatokat, tehát annak ellenére, hogy nincs más jelölt, nem lesz száz százalék közelében a támogatottsága. Szervezkedésnek nincs jele, de az kitapintható, hogy néhány megyei szervezetben erősödik a pártelnökkel szembeni hangulat.”

Eközben közeleg az aktuális megméretés. A Nézőpont Intézet szerint máris biztos, hogy Bokros nem jutna be az EP-be. Ha most lenne a szavazás, nem küldhetnének egyetlen jelöltet sem az uniós testületbe az MDF, az SZDSZ, vagy a Jobbik. Ezek a pártok a magyar országgyűlésbe sem jutnának be. /27/ Az utolsó népszerűségi adatok szerint a Fidesz 16 mandátumot szerezne, az MSZP 6 képviselői helyhez jutna. Ha a magyar országgyűlési választásokat tartanák most, akkor a biztos választók körében a Fidesz 38 százalékot, az MSZP 14-et, az SZDSZ 3-at, az MDF és a Jobbik 3 százalékot kapna.

Nem úszhatják meg!

Miután a társadalmi nyilvánosságban határozottan teret nyert a felelősség (rend és erkölcs) felvetése, a követelés is egyre erősödik. Ennek megfelelően megjelenik Orbán Viktornál (a Fidesznél még nem) a határozott és kemény váltás kommunikálása.

Orbán kijelenmtette, hogy nem úszhatják meg az ország tönkretevői. /28/ Még egyszer nem fordulhat elő, hogy egyszerűen odébb állnak azok, akik tönkretették az országot. A legkésőbb jövő tavasszal távozó hatalomnak el kell számolnia azzal, amit tett, illetve nem tett a mostani helyzet kialakulásáért - mondja Orbán az InfoRádióban. Egy tehetetlen, döntésképtelen, működésképtelen, és saját magán túl mással foglalkozni nem képes kisebbségi kormány ül Magyarország nyakán, amely semmit sem tesz azért, hogy a befektetők számára vonzóvá tegye az országot – hangzott el InfoRádióban.

Orbán szerint a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól kapott 20 milliárd euró arra elegendő, hogy az ország fizetni tudja a Nyugattól kapott hiteleit. Amikor új kormánya lesz a országnak, a szocialistáktól megkapott több mint 80 százalékos államadóssággal, kivéreztetve, pénz nélkül, akkor kell majd az új kormánynak, összefogva a polgárokkal, a gazdaságot rendbe tenni.

Tehát Orbán megfogalmazza a Gyurcsány-rezsim felelősségre vonásának szükségességét, de nem szól a felelősség megállapításának és az eljárásnak mikéntjéről: az EU-revizió, illetve az adósságmóratórium miatti jogi és politikai szankcionálásról.

Másfelől viszont Orbán egy új gazdasági rendszerről is beszélt. Az Európai Néppárt csúcstalálkozója után, az EU állam- és kormányfőinek ülése előtt a magyar sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy felépítenek egy teljesen új, az eddigitől különböző alapokon nyugvó gazdasági rendszert, amelynek a középpontjában az állam és a piac között megváltozott munkamegosztás áll. /29/

Gyurcsány nélküli Gyurcsány-rezsim?!

Az utolsó felvonás sem katarzis. Gyurcsány "lelépője" sikeres médiaesemény, amennyiben a külföldi média a főhírek között hozza. Az európai szocialisták is azonnal közreadják szolidáris nyilatkozatukat, amikor kijelentik, hogy nem Gyurcsány a felelős. A magyarországi események azonban tartósan a mélybe mutatnak: az MSZP (az ún. magyar baloldal maga Gyurcsány) nem tud megtisztulni, sem szellemi, sem erkölcsi tartása nincs. A végkimenetel biztosnak látszik, a kérdés csak az menyire lesz tragikus.

***

1. Magyar Narancs, 2009. március 9. 15:07. „Magyarország függetlensége de facto megszűnt." gondola.hu nyomán

2. Rendőri végrehajtás indul a kincstár ellen. Pethő András. 2009. 03. 09., 8:12. origo.hu nyomán

3. Magyarország adósságcsapdában van. MTI, 2009. 03. 10., 13:39. origo.hu nyomán

4. Rosszul éltük meg a tavalyi évet, az ideit hogyan fogjuk? 2009. március, Kutatási gyorsjelentés, a Forsense által végzett országos közvélemény-kutatás alapján. gondola.hu

5. Máté T. Gyula, Magyar Hírlap, 2009. március 9. 10:22. Politikai klán épül Magyarországon? gondola.hu nyomán

6. nemzetihirhalo.hu, Megdöbbentő jelentés Magyarországról. 2009.03.04. 10:01. Index, 2009. március 9. 18:45 nyomán

7. Égő - Gyurcsány megbukott csomagját egy külsős cég készítette. gondola.hu nyomán

8. HavariaPress, 2009. március 10. 10:49. Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentették Gyurcsányt. gondola.hu nyomán

9. A kormányzati és önkormányzati szféra a leginkább érintett. Egyre korruptabb a kormányzati szféra. 2009-03-09 15:21:48. Benke Dávid, vg.hu nyomán

10. Mit várhatunk a Bokros-kormánytól? 2009. március 9. 13:05. FigyelőNet-összeállítás, fn.hu nyomán

11. A magyarok háromnegyede nem bízik a kormányban. 2009. március 9. 14:45 MNO, (MTI) mno.hu nyomán

12. 2009-03-09 15:57 Dávid konstruktív bizalmatlansági indítványt javasol. FH. (2009-03-09), hirtv.hu nyomán

13. Török Gábor: Az MDF last minute politikát folytat. 2009. március 9.15:58. InfoRádió, inforadio.hu nyomán

14. A bizonytalanok számára továbbra is Szili Katalin az első számú kedvenc. 2009. március 10. 10:43 | Forrás: MTI, STOP nyomán

15. Szonda Ipsos: Orbán Viktor a legnépszerűbb politikusok között. 2009. március 10. 10:45. MNO (MTI) mno.hu nyomán

16. Bokrosban bíznak a szocialista választók. 2009. március 11., 20:11. InfoRádió / MTI, inforadio.hu nyomán

17. Sokan szavaznának Bokros Lajosra - derül ki a HVG villámfelméréséből. 2009. március 11. 19:45, hirado.hu/MTI. nyomán

18. Mózer András: Simor vagy Gyurcsány lesz-e a felelős? 2009. március 16. 07:40. Mózer András hvg.hu nyomán

19. Gyurcsány politikája a vártnál súlyosabb akadályokba ütközött. 2009. március 16. 06:53 | MTI, STOP nyomán

21. Gyurcsány Ferenc maradjon...? Menjen...? Galló Béla, Gábor Péter| Népszabadság| 2009. március 17. Dodona | 2009. március 17. | 09:19:28. nyomán

22. Innen már nincs lejjebb a kormánynak: Fidesz-MSZP: 66-23. 2009-03-19 07:42:03. HVG – Medián, vg.hu nyomán

23. gondola háttér, nezopontintezet.hu, 2009. március 18. 14:24. Nézőpont Intézet: Gyurcsánynak mennie kell? gondola.hu nyomán

24. gondola háttér, median.hu, 2009. március 18. 22:05. Medián: Van még lejjebb? gondola.hu nyomán

25. gondola háttér, hirado.hu, 2009. március 18. 19:49. Szonda Ipsos: Sötét a jövő - a többség szerint a szegényeket érinti leginkább a válság. gondola.hu nyomán

27. Nézőpont: Bokros nem jutna be az EP-be, a Fidesz 16 helyet szerezne. 2009. március 19., 10:11. InfoRádió, inforadio.hu nyomán

28. inforadio.hu, 2009. március 19. 18:36. Orbán: Nem úszhatják meg az ország tönkretevői. gondola.hu nyomán

29. Orbán egy új gazdasági rendszerről beszél - Bátrabban kellene lépéseket hozni. 2009-03-19 17:35:32. MTI eco, vg.hu nyomán