Válságkommunikációs vakság

Mintegy mellékesen van jelen a közpolitikai térben az ún. magyar válság valóságának tárgyalása. A baloldali rezsimek öröksége, az adósságválság és vele társulva a felelősségre vonás szükségessége azért bele ette már magát a politikai diskurzusba, nem lehet kikerülni. Egy interjúban Hankiss Elemér mondja, hogy „a politika, a bankok, brókercégek, közgazdászok és szakértő szabályosan ránk erőszakolták a fogyasztói kultúrát… A Kádár-korszakban kezdődött eladósodás kifutása ma már olyan súlyos, hogy a problémák nyomása alatt a társadalom elkezd ébredezni.” /1/

Hankiss rámutat, hogy a sokat idézett, ismételgetett kádári „kiegyezés (amelyben az akkori diktátor bizonyos fokú nyugalmat és életszínvonalat biztosított cserében a társadalom politikától való elfordulásáért) tulajdonképpen egyfajta bűnbocsánat”. Igaz, A jólét csak viszonylagos volt, viszont a rendszerváltás időszakának gazdasági-társadalmi helyzete felértékelte a kádár-kori életkörülményeket.

Kőrösi Viktor Dávid keményen fogalmaz, amikor a piszkos alkukból egy piszkos demokrácia kialakulásának előzményeit idézi. „… a diktatúrában szocializálódott polgárok jó útra terelése helyett érkezett a taxisblokád, ami már akkor jól jelezte, hogy az MDF-SZDSZ paktum jelentette ideiglenes politikai megbékélés a múlté. Sőt, azt is jelezte, hogy a pártok inkább egymással foglalkoznak. A – rendszerváltásból kimaradt – társadalom tehát felelős útmutatás helyett ultimátumokat kapott: vagy hozzám csatlakozol, vagy máshova. A reflex ismerős: aki nincs ellenünk, velünk van – mondta Kádár. A helyzet annyival lett rosszabb, hogy az újkori (harmadik magyar) demokráciában az „aki nincs velünk, ellenünk van” doktrína látszik érvényesülni.”

A „kiegyezés” tematizációhoz hasonló, szemforgató politikai diskurzussá sekélyesedett az „államcsőd” felvetés is. A „Mit érezne az átlagember egy magyar államcsődből?” típusú kérdésfeltevés nyomán kapunk eligazítást a magyar közéletiség és felelősség színvonaláról. Azt mondják többek között, s ebben elég széles a konszenzus a szakemberek között, hogy „csak az Európai Uniós tagságunk, és az ezzel járó tudat, hogy úgysem hagynak bedőlni minket óvja meg az országot az államcsődtől. /2/

A kamatfelárak alakulása már világosan mutatja, hogy menyibe kerül ez a válság és mai kormány a társadalomnak. A három hónapos lejáratúakért 9 helyett 10,5 százalékot kínál az állam, a 3 évesek hozama már 13 százalék fölött jár, a 10 évesé pedig 12 százalék (ez is kilenc volt korábban). A magas állami eladósodottsághoz aggasztó mértékű vállalati, és lakossági hitelállomány társul. Minden szerdán, illetve miden hónap 12. és 24. napján fizet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a kincstárjegyekért, és az állampapírokért. „Államcsődről praktikusan akkor beszélünk, ha egy ilyen alkalommal az ÁKK azt mondaná, hogy nem tud fizetni, illetve akkor, amikor az ezen felül a devizakötvények után nem fizeti az esedékes kamatot és tőkét.” – mondja a szakértő Bartha Attila.

A valóság pedig valóban dermesztő, mert a szakértő brutális megfogalmazása szerint „az államadósság törlesztése éppen olyan állami kiadás, mint a nyugdíjak, az állami alkalmazottak bére, vagy azon szolgáltatások ellenértéke, melyeket az állam igénybe vesz. Vagyis elsősorban egy ország vezetőin múlik, hogy mikor melyiket fizetik, vagy éppen - vállalva a hatalmas nemzetközi tekintélyveszteséget - nem fizetik.”

Az egyetlen megoldás a tartozások elengedése vagy radikális csökkentése!

A magyar társadalom és a magyar állam totális válságba torkolló folyamatainak megállítása (tehát nem megoldása) ma már nem lehetséges a magyar adóssághalmaz azonnali rendezése nélkül. A magyar társadalom halmozott adósságállománya ma már mintegy 160.000 milliárd forintnyira rúg, amelyben a társadalmi újratermelést biztosító nagyrendszerek forráshiánya a meghatározó (köztük a nyugdíjrendszeré mintegy 55.000 milliárd forintra rúg). Ezen kívül van az állam és kormány által generált, külföldi adósságállomány.

A magyar adósságválság rendezése akkor lehetséges, ha a következő magyar kormány a Medgyessy-Gyurcsány rezsimek jogi és politikai felelősségét vizsgálja a hatalmas adósságvállalásban. (Ezt egyébként az igénybe vett uniós források miatt is meg kell tennie a következő kormánynak, mert különben az új kormányt marasztalja el az uniós revízió a magyarországi pályázati péntek felelőtlen elköltése miatt.)

Az adósságválság megállítása azért is aktuális, mert a világban ez ma központi téma, az amerikai térfélen és a nyugat-európai közösségben is ezer milliárd dollárok-eurók repkednek a pénzügyi válság hitelveszteségeinek felszámolása kapcsán.

A legjelentősebb és leghitelesebb hivatkozás Niall Ferguson brit gazdaságtörténész megnyilatkozása, aki szerint hiú ábránd a hitelezési kedv újjáéledésétől várni a válság megfékezését, hiszen a válság eleve a túlzott eladósodottság miatt robbant ki. Az egyetlen megoldás a tartozások elengedése vagy radikális csökkentése. /3/

Ferguson a Vanity Fair magazinnak adott nyilatkozatában azt mondja: a mostani gazdasági válság ötödik szakaszát, a pánik idejét éljük. De lesz még rosszabb is: a gazdaság lassulásával nőni kezd a munkanélküliség, a tőzsdék és az ingatlanárak tovább zuhannak. És ezen még az amerikai törvényhozás által elfogadott közel 800 milliárd dolláros újabb mentőcsomag sem segíthet, legfeljebb csak annyit érhet el, hogy nem alakul ki a harmincas évekhez hasonló mélységű világválság – a recesszió azonban elkerülhetetlen. Ferguson reménytelennek tartja, hogy az USA visszafizesse a GDP három és félszeresére rúgó tartozását, amit az állam és a lakosság felhalmozott. /4/

Ferguson legfontosabb mondanivalója az, hogy a gazdaság csak akkor indulhat újra, ha nő a kereslet, ami csak akkor lehetséges, ha a keresletet visszafogó tartozásokat elengedik. „Az adósságeltörlésnek illetve a radikális adósságcsökkentésnek két módja van. Az egyik az, amit a 2002-ben csődbe jutott argentin kormány alkalmazott: a fizetésképtelenség bejelentése után a kölcsönök átalakítása. A másik lehetőség az infláció. Mivel az Egyesült Államok adóssága dolláralapú, a dollár árfolyamának gyengülése automatikusan a hitelállomány csökkenésével jár (ráadásul a gyenge dollár élénkíti az amerikai gazdaságot).”

Az ára mindenek súlyos lesz, de ha nem ezt az utat választják, akkor reménytelen lesz a jövő nagyon sok társadalom számára. Az ipari és agrártermelés elhúzódó válságának távlatai még nem is látszanak. De a Nomura elemzői szerint pl. a jelenlegi részvénypiaci árazási szintek olyan elhúzódó recessziót jósolnak előre, amelyre utoljára az 1930-as években a nagy gazdasági világválság idején volt példa. A globális vállalati profitok összesen 60%-kal zuhanhatnak a 2008-ban elért csúcsponthoz képest, az osztalékok pedig jövőre csaknem megfeleződhetnek. Európában hasonló trend figyelhető meg és a mutatók alapján a történelemben szinte példa nélküli gazdasági válságra készülhetünk. /5/ Az MSCI World index visszatekintő P/E rátája a legutóbbi gyorsjelentési szezonban közzétett eredmények alapján 9-szeres, miközben a historikus átlag 16-szoros, amely 44%-os további EPS-csökkenésre vonatozó várakozásokat jelez.

Adósságrezsim-váltás?!

Változások kizártak magyarországon, ha a jelenlegi politikai rezsim és jelenlegi (bár az 1980-es évek végétől folyamaton hatalmon lévő) gazdasági rezsim marad meghatározó. A megoldás már látható, de az intézményrendszer nem képes kilépni abból a gondolkodásból, amit az aktuális hatalom kényszerít rá.

Például az ÁKK és befektetési szakértők eltérően látják a magyar adósság fenntarthatóságát, és mindenki azt szajkózza, hogy csak döntés kérdése az államcsőd. /6/ Az államkincstár a pénzügyi helyzet várható javulására alapozva állítja, hogy visszatér a fenntartható pályára az államadósság, az elemzők viszont ezt a vélekedést felelőtlenségnek nevezik. Az IMF-csomag meghosszabbítását elkerülhetetlennek látják. (Ami ugyancsak elképzelhetetlen rezsimváltás nélkül!)

Az ötéves magyar CDS-felár alakulása nyomán - amely a napokban elérte a tavaly októberi csúcsot, a 600 bázispontot – „a befektetők már egyre nagyobb esélyt adnak a magyar államcsődnek.  Igaz, jelenleg nem feltétlenül a fundamentumok alakítják az árfolyamot, a likviditáshiány szintén jelentős szerepet játszik. Ugyanakkor továbbra is több szakértő tartja kritikusnak Magyarország finanszírozási helyzetét, annak ellenére, hogy az államkincstár bizakodó állásponton van.”

Az ellenmondásokat keverő, és így nem egyértelműen nyilatkozó, Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezérigazgató-helyettese szerint „igaz, hogy mind a külső, mind a belső piacon nehézzé vált a forrásszerzés, főleg hosszabb időtávra…, de devizában nyitva áll a lehetőség a forrásbevonásra a magyar állam számára, ennek költsége azonban a jelenlegi bizonytalan piaci helyzetben valószínűleg jelentősen meghaladná a nemzetközi hitelcsomag költségeit.”

A gazdasági rezsim eredménytelensége ténykérdés, nincs távlatban pozitív kimenetele, de foltozgatni lehet. A kiút keresése kizárólag az adottságok megőrzésére korlátozódik. Ilyen eszement ötlet az is, amelyik szerint évente akár 150 milliárd forintot is meg lehetne takarítani azzal, ha újragondolnánk a magán-nyugdíj-pénztári rendszert, s lehetővé tennénk a szabad átjárást a rendszerek között. Csak meg kellene oldani, hogy aki akar, visszaléphessen a felosztó-kirovó rendszerbe. /7/ Az MSZOSZ-javaslatcsomag sarokköve lesz a magánnyugdíjpénztárak kérdése, és tartalmazni fogja a négyszázalékos különadó eltörlésének a szükségtelenségét is.

Csődpolitika

Az IMF vezetője bírálja az EU állam- és kormányfőit, mert tanácskozásukon nem találtak közös választ a globális gazdásági és pénzügyi válság európai szintű kezelésére. Ugyanakkor az IMF-nek magának is módosítania kell „a válságkezelés kapcsán kialakított egyik új hitelkonstrukcióját”. Különös ebben a helyzetben (egyben az IMF segítségének árára utal), hogy a „short-term liquidity facility” típusú pénzekért negyedik hónapja egyetlen kormány sem jelentkezett. /8/

Vonatkozó fejlemény továbbá, hogy az Amerikai Egyesült Államokban (példa értékű megoldásként) az offshore adóparadicsomok elleni szigorú fellépésről terjesztettek elő törvényt. Az Egyesült Államokban évi 100 milliárd dollár felett becsülik azt az adóbevételt, amelytől az adóparadicsomok miatt esik el a szövetségi költségvetés. Ezzel egy időben a francia gazdasági és a német pénzügyminiszter a „nem együttműködő adóparadicsomok” definíciójának pontosítását szorgalmazta a G20 áprilisi csúcsértekezletén. /9/

Mindenki cselekszik. Csak mi nem. Viszont az legutolsó The Economist című hetilap szám „Argentína a Dunán?” a címmel jelent meg, emlékeztetve a történelem eddigi legnagyobb államcsődjére. /10/ Az argentin példában az államadósság 1992 vége és 2001 vége között megduplázódott, és a GDP 62 százalékára nőtt. Ez kevesebb, mint nálunk. Argentína végül csődöt jelentett 95 milliárd dollárnyi külső tartozásának visszafizetésére. A peso szabadon lebegett és értékének 70 százalékát vesztette el. A következő évben, 2002-ben a GDP 10,9 százalékkal zuhant. A külföldi hitelezők háromnegyedével 2005-ben sikerült kötvénycserében megállapodni, akik 30–45 százalékos árfolyamon váltották át követeléseiket.

Foglalkoztatási rezsim váltás

A magyar társadalom foglalkoztatási helyzete elképesztő. A termelési teljesítmény, a megtermelt nemzeti jövedelem jelenlegi szintje alapján a magyar állam és társadalom már nem tudja megtartani népességét: a lakosságszám két éve 10 millió alá esett.

A kormány számításai szerint 25.000 ember veszítette el munkahelyét „a válság kezdete, tavaly október óta” Magyarországon (de ez csak dec.31.-ig igaz). A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal jelentése szerint négy hónap alatt (okt.-jan.) mintegy 85.000 álláskeresőt regisztráltak a munkaügyi központok. /11/ Tavaly októberéig 424.600 regisztrált álláskeresőt tartottak számon a munkaügyi központok, 2009 januárban ez a szám 509.000-re változott, a különbség 84.400. Az Ecostat 2009-re 150.000 állástalannal számol, csak a versenyszektorban 100 ezerrel. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, de a KSH sem tud napra kész hiteles számokkal szolgálni. Tényszerűen már több mint 1 millió embernek nincs munkája, a munkanélküliek aránya pedig a legmagasabb az unióban.

Az előrejelzések egyike sem számol a helyzet javulásával. Az ipar lényegében összeomlott. A várakozások szerint hosszabb ideig lesz a Beszerzési Menedzser Index (BMI) mutatója 50 százalék alatt, jelenleg 39,7 ponton áll. /12/ Hivatalosan a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3,838 millió volt, 35 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A 351 ezer munkanélküli pedig nyolcezres növekedést jelent egy év alatt. A kiesés ennél sokkal nagyobb. A munkahely megszűnések lassan eléri a belföldi piacra termelőket is, ezért további állások szűnhetnek meg.

Az utolsó, negyedik negyedévben a 15–64 éves korcsoport foglalkoztatotti létszáma 3.851 ezer fő volt, ez 0,8 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábban mértnél. A KSH szerint a foglalkoztatási ráta 56,7 százalékos volt, 0,4 százalékponttal kisebb, mint 2007 azonos időszakában.

Szükséghelyzet-politikák

A globális beszerzőmenedzser-index (PMI) szerint a világgazdaság egészét tekintve a világháború óta az idei lesz a leghúzósabb év. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) legújabb prognózisa szerint 2009-ben olyan országok lesznek recesszióban, amelyek együtt a világgazdasági össztermék kétharmadát adják, köztük az Egyesült Államok, az EU, Nagy-Britannia és Japán. Ennek következtében a CEBR számításai szerint a globális GDP-érték az idén - piaci árfolyamon számolva - 0,4 százalékkal csökken. Ilyen – világszintű - recesszió legutóbb 1946-ban volt, amikor a világgazdaság még a II. világháború következményeit szenvedte, és az Egyesült Államok már kezdett leállni a haditermelésről. /13/

Mindenhol odakapnak, ahova csak tudnak, azonnali bevatkozásokra van szükség. Igazi cselekvés csak Európából hiányzik – bár súlyos pénzügyi döntéseket hoztak már. Érdemben a közösség arra készül, hogy a „pénzügyi válság hatására” az euróövezeti felvételi folyamat rövidítésének megfontolására tesz. /14/ Ez a magyar állam helyzetében irtózatos hatással lenne a lakosság jövedelmére nézve. Ez egyenlő lenne egy szervezett argentin válsággal, amennyiben a 400-500 forintos euró bevezetése létminimum szintre lökné az egész népességet.

És a magyar adósságválság még csak most indul be igazán. A forintgyengülés százmilliárdokkal növeli a devizahitelek értékét és ezzel a költségvetési terheket. Vagyis újabb hitelek lehívása nélkül is rohamosan emelkedik a magyar állam adóssága az utóbbi hetekben zuhanórepülésben lévő forintárfolyam hatására, és a gyengülés ezermilliárdos terhet ró a büdzsére. /15/ A 2008 októberben havi átlaggal számolva még 258 forintos euró 2009 februárban már 300-at, azóta 317-et ér ami a központi költségvetés 7.700-8.000 milliárd forintos devizaadósságát tekintve súlyos terhelés.

A fiskus eddig januárra közölt adatokat az államháztartás finanszírozásáról, amelynek első hónapjában a devizaadósság a GDP több mint 3 százalékának megfelelő 874,7 milliárd forinttal emelkedett (abból alig húszmilliárdot tett ki az újabb hitelek felvétele). A további 854,8 milliárdos növekedés teljes egészében a forint gyengülésére vezethető vissza. A forint további gyengülése újabb 800-1000 milliárd forinttal is megemelhette a devizaadósság mértékét, és amennyiben az árfolyam tovább zuhan, az első negyedévben akár 2-3000 milliárd forintot is kitehet az így keletkező veszteség.

A rossz kilátások folyamatosan tovább romlanak. Minden eddiginél nagyobb gazdasági visszaesést jósol Magyarországnak a Deutsche Bank: szerintük a térség országai közül itt várható a legnagyobb recesszió: az előre jelzett 3,4 helyett 5,7 százalék. /16/ A Deutsche Bank ezen kívül Magyarországon az exportpiacok beszűkülését, a lakossági fogyasztás és a befektetések visszaesését, valamint további kamatemelést valószínűsít.

A Deutsche Bank február végén megjelent elemzése „csak” 5.5%-os recessziót vetít előre, de továbbra is minden eddiginél nagyobb gazdasági visszaesést jósol Magyarországnak. A külső kereslet visszaesése, emiatt az exportpiacok beszűkülése, az ipari termelés csökkenése és a tőkebeáramlás megtorpanása, valamint a lakossági fogyasztás és a befektetések visszaesése miatt nagyobb GDP visszaesést jósolnak. A forint nagymértékű gyengülése miatt a magyar nemzeti bank valószínűleg nem fog kamatot csökkenteni, sőt, inkább emelés várható a DB szerint.

A Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint „hatalmas kijózanító pofont kap Magyarország, mert a térségben a legfegyelmezetlenebb volt eddig, és a fegyelmezetlenkedőket kényszeríteni fogja az EBRD, a Nemzetközi Valutalap és persze a nyugati politikai elit". /17-18/ A szakértő Magyarországot teljesen alkalmatlannak találja arra, hogy rövid időn belül csatlakozhasson az euróövezethez.

*

1. Millió magyar élete pengeélen. [Millió magyar élete pengeélen]. 2009. március 3. 07:29. Kőrösi Viktor Dávid, hirextra.hu nyomán

2. Mit érezne az átlagember egy magyar államcsődből? Kósa András, 2009-02-24 07:04. hirszerzo.hu nyomán

3. Az egyetlen megoldás a tartozások elengedése vagy radikális csökkentése. [2009.03.03. 10:49]. ingatlanmagazin.com nyomán

4. 15/01/2009. The great liquidity crisis – 94 years ago. Niall Ferguson: America Needs to Cancel Its Debt. by Michael Hogan. January 20, 2009, 8:25 AM, vanityfair.com nyomán

5. Újabb Nagy Gazdasági Világválság jöhet? (Nomura). 2009.03.03 08:54. portfolio.hu nyomán

6. Az ÁKK és befektetési szakértők eltérően látják a magyar adósság fenntarthatóságát. Döntés kérdése az államcsőd. 2009-03-04. vg.hu nyomán

7. A nyugdíjrendszert bolygatnák meg. 2009-03-04. vg.hu nyomán

8. Együttműködés: bírál és újít a valutaalap. 2009-03-04. vg.hu nyomán

9. Össztűz az adóparadicsomokra. 2009-03-04. vg.hu nyomán

10. Az államadósság csökkentése még mindig kevesebb áldozattal jár, mint a fizetésképtelenség. Ne sírj Magyarországért, Argentína… 2009-03-04. Gaál Csaba, vg.hu nyomán

11. Évtizedes csúcson a hazai munkanélküliség. S. Tóth András. 2009-03-02 13:36, hirszerzo.hu nyomán

12. Feldolgozóipar: rekordhosszúságú visszaesés várható. InfoRádió nyomán

13. Eddig nem volt kirívóan magas az állástalanság éves összevetésben, most évtizedes csúcsra ugrott. Egyértelműen látszik a recesszió. 2009-03-02. vg.hu nyomán

14. Munkaerőpiac: nagy a lemaradásunk. 2009-03-04. vg.hu  nyomán                        

15. Több mint 60 éve nem látott krízis jön idén. MTI, 2009. 03. 03., 12:52. origo.hu nyomán

16. Felgyorsítaná a magyar euróbevezetést az EU. 2009. március 3. 11:47. FigyelőNet, MTI, fn.hu nyomán

17. A forintgyengülés százmilliárdokkal növeli a devizahitelek értékét és ezzel a költségvetési. Terheket. Elszabaduló államadósság. 2009-03-05. vg.hu nyomán

18. Hazánkban jósolja a legnagyobb recessziót a Deutsche Bank. 2009-03-04 20:27. hírTV nyomán

19. Még súlyosabb lehet az idei recesszió. 2009.03.04 17:10. vg.hu nyomán

20. "Hatalmas kijózanító pofont kap Magyarország" (Deutsche Bank vezető közgazdász), 2009.03.05 13:33. portfolio.hu nyomán

21. Egyre újabb mélypontra zuhan a forint. NOL| 2009. március 5.| nyomán