Gyurcsánynak mennie kell a Gyurcsány-rezsim maradása érdekében?!

Állítólag sorra buktatják meg a szocialisták saját kormányuk korábban bevezetett intézkedéseit, az MSZP-frakcióban pedig „alternatív javaslatok” látnak napvilágot. Baloldali közgazdászok, publicisták, elemzők egymás után vetik fel Gyurcsány Ferenc alkalmatlanságát. /1/

Egy hete politikai szakértők is forszírozzák a gyurcsánytalanítást, illetve tragikus előjeleket vagy kimenetelt vízionálnak. Ez merőben új fejlemény. De csak abban az értelemben, hogy nem baloldali tényezők már korábban megpendítették a „forradalmi” eltávolítást, most viszont nemzetközi források vetették fel egy „éhséglázadás” lehetőségét a „magyar válság” kimeneteleként. 

Török Gábor politológus (elemző, a Vision Consulting igazgatója) szerint jelenleg az MSZP - olasz mintára – „szorosan és deklaráltan” együttműködik az SZDSZ-szel és az MDF-fel. Ez egy túlélési próbálkozás. Másrészt a kormány és az ellenzék is „bénultan áll a gazdasági válsághoz”. Ebből kövezkezteti, hogy „a magyar politika hamarosan és nagyon jelentősen megváltozik majd”. (2)

Török szerint a politikai alternatíva kibomlása azért sem valószínű, mert az MDF-nek és az SZDSZ-nek nem érdeke a parlament feloszlatása, hisz valószínúleg nem kerülnének be az új Országgyűlésbe. Az MSZP számára pedig – múltjuknak megfelelően – ma is csak az a megoldás, hogy „az ország számára a legfontosabb a stabilitás” (ez a párt elemi érdeke), vagy pedig annak a végső érvnek a követése, hogy „egy előrehozott választás nem egyezik a magyar demokrácia érdekeivel”.

A magyarországi pártpolitika legnyilvánvalóbb fordulata, hogy az SZDSZ kényszerpályán mozog: a párt nem távolodik, hanem egyre közeledik az MSZP-hez. S amikor kudarcot vallanak a júniusi európai parlamenti választásokon, akkor a következő országgyűlési választásokon már az MSZP-vel az MSZP-ben indulnak, közös listát is állíthatnak. Török szerint is Magyarország egy olyan helyzet felé halad, ahol már a pártok számára nem a politikai racionalitás, hanem a mély válság, az államcsőd elkerülése a feladat.

Politológusok mondják

A válság konjunktúrája a politológiai mezőben is pusztít, a nyelvi szaturáció miatt nehéz olyat mondani, amire figyelnek még. Viszont Tölgyessynek sikerült, most ő az ügyeletes élelemző. Tölgyessy szerint Magyarországon 1989 óta hideg polgárháború dúl, a lövészárkokat már 1990-ben, a taxisblokád idején megásták, betemetésükre egyelőre semmi esély nincs. Az ország tökéletes táptalaja a gyűlölködésnek. /3/

A gyűlöletháborút az értelmiség indította, zászlóvivők voltak Csurka István az „aki magyar, velünk tart!”, és Tamás Gáspár Miklós „ha nem az SZDSZ nyer, Magyarországból Mucsa lesz” – jelszóval. Tölgyessy érvelése szerint Az SZDSZ a kádári baloldalhoz közeledett, a Fidesz pedig elindult a jobboldal felé, minden fenntartás nélkül elfogadta annak összes ítéletét a baloldalra nézve, „és ezzel egy időben elkezdődött Orbán Viktor démonizálása is. Medgyessy Péter kádári módon elkezdett pénzköltése után Gyurcsány Ferenc megpróbálta ugyan érzelmi közösséggé szervezni az MSZP-t, ám hamar rájött arra, hogy ez kevés, ő is elkezdte a pénzt szórni, miközben a baloldal egyre azt hajtogatja, hogy a jobboldal már-már az államcsínyig elmegy a hatalom megszerzéséért.”

Tölgyessy újabb tematizációja szerint 1956 óta nem volt ilyen nehéz a helyzet nálunk. /4/ Az újabb megszorítások sora egy nagyon elégedetlen társadalmat ér, Gyurcsány nem lesz képes a várakozásokat teljesíteni, és az események most már bármikor felgyorsulhatnak. Tölgyessy megállapítja, hogy a kormányzati intézkedések „a munkától egyértelműen a tőke felé viszik a jövedelmeket, hiszen miközben a vállalkozók terhei rögtön és jelentősen csökkennek, emelkedik a jövedéki adó, a legalább közepesen keresők elveszítik a családtámogatás nagy részét, a legnagyobb terhelés pedig az alsó középosztályra nehezedik”.

Tölgyessy annyiban tényleg újított a politológiai helyzetleíráson mint tartalmon és a nyelvezeten is, hogy nyiltan megfogalmazza, a tervezett intézkedések „miközben az aktív rétegre nagyon nagy terhet raknak, az inaktívakra nem, és ez lesz az egyetlen csoport, amely nagyon nagy áron ugyan, de megőrizheti bevételei értékét. Szabad-e ilyen csomagot most életbe léptetni. Ez a javaslat ugyanis az új befektetésre váró tőkét ösztönzi, ilyen viszont most nem nagyon van, szűkíti viszont a keresletet, éppen akkor, amikor a legnagyobb gond a kereslethiány. Két évvel ezelőtt egy ilyen intézkedéssor még hasznos lett volna, most biztosan nem tűnik annak.”

Tölgyessy Péter alkotmányjogász és politikai elemző a Gyurcsány-kormány hamarosan bekövetkező összeomlását jósolja. Az SZDSZ egykori elnöke, a Fidesz volt parlamenti képviselője az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt arról, hogy gátszakadás előtt állunk. /5/

A Tölgyessy-féle álláspont (tehát a szükségszerű váltás) ellenpontja a „válságkezelés” állapotában maradt gondolkodás. Ebben Lengyel László viszi a pálmát, „hogyan kezeljük a válságot?” címen indított érvelésével. A „fordított Kasszandra” azzal indít, hogy „a  válságkezelés nem politikai tekintélyelvűséget és centralizációt, ellenkezőleg, demokráciát és decentralizációt követel. Van elég munka, jut mindenkinek. Improvizáció és médiapolitizálás nem segít”. /6/

Lengyel László helyzetleírásában és válságkezelő érvelésében benne van az egész csődpolitika, a szocialista reformtörekvések évtizedeinek meghaladott és megbukott elmélete és gyakorlata. „A magyar kormány és jegybank – a válságkezelés főszereplői – már az októberi válságban tanácstalanok és ugyanakkor merészen vakok voltak. Szerencsére kimentettek minket. Most, a válság második szakaszában, amikor az kiterjedt globálisan és a reálgazdaságra is, e főszereplőknek – az IMF-fel, az EU-val és a visegrádi partnerekkel egyeztetve – négy területen kell lépniük. Ezek: a költségvetési és jövedelempolitika; a nagy rendszerek hosszú távú reformjának elindítása (nyugdíj, egészségügy); intervenciós monetáris politika likviditásteremtéssel, végül: kormánycsomag a reálgazdaság finomhangolására.”

A többi politikai szakértő praktikus megfontolásokat követve érvel. Simon János szerint Gyurcsány újra a kommunikációs erőtérben akar eredményeket elérni, egyébként „más karját teszi a tűzbe”. A társadalom még mindig nem tudja, hogy milyen helyzetben van az ország – mondja Kiszelly Zoltán. Szerinte Gyurcsány egy „korrekciós mechanizmust” hirdetett meg, amelynek célja a szocialista kormányok osztogatási politikájának korrekciója. Boros Bánk Levente szerint Gyurcsány 2005 óta megállás nélkül programokat hirdet, de semmi nem lett. /7/

Felelősségel- és áthárítás

A meghaladott ismeretekre és tudásra épülő politikai helyzetleírások a felelősség szétterítésére alapozó, főként MSZP-s apologetikát művelő kísérletekkel állnak párba. Ezek szerint „ezermilliárd forint mozdul át a fogyasztásból a gazdaságba - ez az adóátrendezés, amit ma jelent be a Parlamentben a miniszterelnök. És még pár száz milliárd, mert lyuk van a költségvetésben. Mindez, közkívánatra - leszámítva az összes fogyasztót. Ezt követeli egy ideje a többi párt, a gazdaság megannyi szervezete és fontos embere.” /8/

„Egyetlen fejbiccentésnyi elégedettségre sincs oka senkinek. Igaz ez a diadalittasan triumfáló Fideszre éppúgy, mint a műtétre készülő kormányra. Az első nagy és látványos elemeiben megakadályozott reformhullám is a középosztály erősebb részétől vette volna vissza az ország helyzetéhez képest mért túlfogyasztást, szándék szerint ez is ezt tenné.” Minden szó hamis: az eredők, a lehetséges megoldások, és a reformáldozatok viselőit illetően is.

A teljes elhülyülés állapotát feltételező nézőpontból „politikailag szinte nagykoalícióssá vált a helyzet. Társadalmilag is azzá kellene tenni. A liberális párt és a konzervatív MDF magára ismerhet ugyanis a változások irányában. A Fidesz persze a kormányra, amelyről hét éve tudja, hogy alkalmatlan. Akkor azért, mert osztogatott, most azért, mert szorongat”. Intellektuálisan ennél nincs már lejjebb.

A politikai aktorok szellemi éretlensége vagy leépülése most abban a fellépésben ölt testet, amikor úgymond „Tabajdi Csaba megelégedéssel fogadta az Európai Bizottság válaszát, amely elutasítja Sólyom László köztársasági elnök legfőbb kifogásait az egységes gazdatámogatási rendszer (SPS) bevezetését célzó törvénytervezet alkotmánybírósági normakontrollja kapcsán. Az Európai Bizottság válaszát haladéktalanul megküldtem az Alkotmánybíróság elnöke részére. Remélem, hogy ez érdemben segítheti a testület munkáját." - közli az MSZP EP delegáció vezetője. /9/

Az egykor szebb napokat látott Tabajdi lelkendezése itt nemcsak pártja elképesztő szellemi és erkölcsi állapotát mutatja, hanem a magyar felkészültséget és aktivitást minősíti az uniós érdekképviseletet illetően. Arról már nem is érdemes vitát nyitni, hogy vajon jól értik e képviselőink az uniós határozatok nyelvezetét, és a cselekvési lehetőségek határait.

Sólyom László egyébként az SPS törvénnyel kapcsolatos kifogásolásában arra hivatkozik, hogy a „bázisidőszak” sérti a jogbiztonság elvét, ezért az alkotmányellenes. Az indítványban foglaltak szerint a történelmi bázis nem a közösségi jogból ered, ezért alkotmányossági vizsgálat tárgyává lehet tenni. Itt kellene erősen gondolkodni és ténykedni, amikor a ránk nézve hátrányos eljárásokat kivédeni próbáljuk.

Az MSZP azonban nem ér rá érdemi vizsgálódásra, amikor a panamázás tüskéje szúrja mindehol. A „Zuschlag bevallotta” fordulat médiakonjunktúrája idején a nevetségesség a jó szó minden MSZP-s politikus fellépésére. /10/

Zuschlag szerint négy fiktív, a baloldali politikai ifjúsági szervezetek finanszírozásában szerepet játszó egyesület létrehozása ténykérdés. A „civil háló” évről évre jelentősebb szerepet töltött be az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) finanszírozásában. 2000-2001-től merült föl, hogy kényelmi szempontok miatt érdemes lenne a pályázatokra fiktív - valós tagsággal nem rendelkező - egyesületeket létrehozni - mondja a „zuschlag” Jani.

A Gyurcsány-sztori lassan befejeződik

Az evidenciákkal házaló Gyurcsány legfrissebb újítása nyomán „mínusz három százalékos gazdasági növekedést, az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakítását, valamint az állam működésének a megújítását” veti fel országgyűlési beszédében. /11/

A tavaszi ülésszak első ülésén Gyurcsány célul tűzte ki, hogy a növekedési ütemet legalább 1,5-2 százalékkal növelni kell, miközben a foglalkoztatási rátát 70 százalékra kell emelni, és mindezt úgy kell megvalósítani, hogy ne kerüljön veszélybe a költségvetés egyensúlya. „Magyarország ugyanis kettős szorításban van, hiszen úgy kell növelni a versenyképességet, hogy meg kell őrizni az államháztartás egyensúlyát, ugyanakkor el kell indítani a szerkezeti átalakításokat, amelyek az utóbbi évek magas költségvetési egyensúlyát okozták. Az állami kiadások mértékét az idén 200-220 milliárd, jövőre 500-550 milliárd, 2011-ben pedig mintegy 650 milliárd forinttal kell visszafogni.”

Gyurcsány közlése szerint a kormány csomagjának összességében öt pillére van. Ezek a munkabarát adórendszer, egy parametrikus nyugdíj-reform elindítása 2016-tól, munkára ösztönző szociális rendszer kialakítása, a reál-gazdasági csomag továbbvitele, valamint a politikai – közjogi - állami ügyek megújítása. Döntő szempont, hogy a kormányzati módosítások túlnyomó része feles törvényeket érint.

Már a közlése első napján leértékelődik Gyurcsány programja, intellektuálisan és erkölcsileg is. Ha a szokásos udvarlást lehántjuk a kommentárokról, akkor semmi sem marad. A CIB Bank vezető elemzője szerint a Gyurcsány által előadottaknál „sokkal nagyobb mozgástere jelenleg nincs a kormánynak”. Az adórendszer átalakítása, a járulékok csökkentése valamelyest enyhítheti a recesszió hatásait, de összességében a vázolt intézkedések nem oldják meg a gazdasági problémákat.

A Raiffeisen Bank elemzője szerint mindez a gazdaság megmentéséhez közel sem elég. Az adóátrendezés a költségvetési hiány szempontjából semleges hatású. Mivel az eredeti tervekhez képest alacsonyabb GDP-vel számoltak, ezt kompenzálják az idénre jelzett 200-220 milliárd forintos állami kiadás-szűkítéssel.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a beszédben elhangzott családi pótlék, illetve nyugdíjváltoztatási tételek még nem nyújtanak fedezetet a kiadáscsökkentésre. A 13. havi nyugdíj, vagy a közszféra 13. havi juttatásának elvonása nagyrészt megoldhatná az állami kiadások mérséklésének kérdését, s akkor néhány tízmilliárdos tételből össze lehet szedni a további szükséges összegeket. De a jóléti-szociális kiadások csökkentését kis lépésekkel igen-igen nehéz megoldani, mivel minden egyes tételnél beleütközünk a kissé, vagy súlyosan egészségkárosultak segélyezésének problémájába. /12/

A makrokommunikációs hatásokat vizsgáló elemzők szerint jól beszélt Gyurcsány, de keveset mondott. /13/ Elvben jó irányba mutatnak a miniszterelnök által hétfőn bejelentett reform javaslatok, ám rövid távon nem lesz érezhető gazdaság-élénkítő hatásuk.

*

1. 2009-02-21 10:26. Fogy és forr a levegő Gyurcsány körül. (Részletek a Magyar Nemzet 2009. február 21-i számában.) hirtv.hu nyomán

2. Török Gábor: Drámaian megváltozhat a magyar politika. 2009. február 21., szombat 10:39     InfoRádió, inforadio.hu nyomán

3. Tölgyessy: 1989 óta dúl a hideg polgárháború. (280 perc), polgarinfo.hu nyomán

4. Tölgyessy: 1956 óta nem volt ilyen nehéz a helyzet, MR, polgarinfo.hu nyomán

5. Tölgyessy Péter: a kormány tematizál és meghal. NOL| 2009. február 17.| remete | 2009. február 17. | 16:16:40, NOL nyomán

6. Lengyel László: hogyan kezeljük a válságot? 2009. február 16. 06:30. hvg.hu nyomán

7. MNO, 2009. február 16. 20:05. "A teljes gyurcsányi pakk egy katasztrófa" - politológusok elemezték Gyurcsány új reformjait. mno.hu, gondola.hu nyomán

8. Nem lesz hála. Nagy N. Péter| Népszabadság| 2009. február 16.NOL nyomán

9. gondola.hu, 2009. február 16. 22:10. Az MSZP súlyos kiritkája Sólyom Lászlónak. gondola.hu nyomán

10. Fiktív szervezetek: Zuschlag bevallotta. 2009. február 17. 14:22:00. MTI, pb.hu nyomán

11. Három százalékos recesszióra számít a kormányfő - Nem emelkedik a tételes eho. Gyurcsány-csomag: itt vannak a részletek! 2009-02-16 13:41. KR, vg.hu nyomán

12. Rövid távon nem lesz érezhető hatása Gyurcsány javaslatainak - vélik elemzők. 2009-02-16 16:13. MTI Eco, vg.hu nyomán

13. Elemzők szerint jól beszélt Gyurcsány, de keveset. 2009. február 16. 16:00:00. MTI, pb.hu nyomán