A héten román. szlovák, és uniós pofonokat kapott Magyarország, de a hírek összességét (a témareprezentativitást) tekintve mintha másról szólna a világ. Igaz, Gyurcsány és milliomos minisztertársai jövedelembevallásainak arcátlansága társadalmi méretű felháborodást váltott ki, mégsem ők a csúcsesemény. A fő hír a magyar állam energiatehetetlensége, ami ugyanakkor megmutatta a termelési (ipari és agrár) válságot is. Minden más esemény eltörpült emellett.

Energiaspekulációk: nincs nemzeti stratégia

Az állunk leesett, amikor megtudtuk, hogy az uniós energiastratégia felülvizsgálatáról készített európai parlamenti jelentés (amelyet e héten fogadott el a strasbourgi törvényhozás) szerint „ahelyett, hogy igyekeznénk megkerülni Oroszországot, inkább be kell vonni az európai energiaellátási problémák megoldásába” fordulat került a szövegbe. /1/

A jelentés szerzője, a francia liberális Anne Laperrouze az orosz szállítás alternatívájaként tervezett Nabucco-tervvel kapcsolatban azt állította, hogy az alternatív szállítók megnyerésének bizonytalansága miatt Moszkvát is be kell vonni a beruházás megvalósításába. A 2013-ra elkészülő vezeték így nemcsak Iránból vagy a Kaszpi tenger környéki országokból szállíthatna földgázt Európába, hanem Oroszországból is. Ezzel a Nabucco nem Oroszország szállítói, hanem Ukrajna tranzitpozícióját gyengítené.

Ez egy annyira rövidlátó (a jelenlegi helyzetet konzerváló) és az unió számára is veszélyes forgatókönyv, hogy méltatásra sem érdemes. Azt pedig, hogy a francia (és általában a régi) tagokat egyáltalán nem érdekli az orosz befolyási övezetet szenvedő, később csatlakozott országok helyzete, vagy Magyarország nyomasztó kiszolgáltatottsága, eddig is tudtuk, most csak újra szembesítettek vele.

Az unió cserbenhagyott megint bennünket, mert az előbbieknél is rosszabb hír, hogy a tervek szerint a „hasonló energiaellátási krízist” az uniónak gyorsan hozzáférhető, részben cseppfolyósított gáztartalékkal, illetve a minden tagállamot összekötő gáz- és villamosáram-hálózattal kell kivédenie. Ez jó az uniónak, és jó, de nem elegendő Magyarországnak. /2/

Különösen úgy, hogy a kommunista-szocialista diktatúrából visszamaradt befolyásszervezés diktál még mindig az itthoni és az energiaközi kapcsolatokban is. Jellemző heti esemény az újabb Kapolyi-ügy, ami az energiabiztonság sérülékenységét, és a magyar energialobbi meg a magyar kormány huzakodásait mutatja be.

A magyar energialobbi ügyei

A Vértesi Erőműhöz (amely a működő bokodi erőműből, a hozzá tartozó márkushegyi bányából s az évek óta leállított tatabányai erőműből áll) köthető eseményben Kapolyi László „az erőműért kialkudott 4,2 milliárd forint letétbe helyezése után jutott be a társaság adatszobájába”. Itt derült fény arra, hogy a tatabányai zagytér pormentesítését, rekultivációját és fásítását 6 milliárd forintra teszik, amelyet neki kellett volna fizetnie.” /3/

A Biopetrol képviseletében Atyánszky György lobbizott, hogy a zagytér közelében homokbányát nyissanak, és megbízás esetén abból rekultiválják a 9 hektáros salakhegyet. A Kapolyi-féle tárgyalások közben az erőmű menedzsmentje - az államot nem tájékoztatva - nagy értékű áramvásárlási szerződést kötött az iparmágnás biztatására, majd amikor Kapolyi kilépett a szerződésből, a károsult áramkereskedők 20 milliárd forint kártérítést követeltek. A Magyar Villamos Művek azonnal leváltotta a vezérigazgatót, és Szabó Pál, volt energiaügyi minisztert nevezte ki az erőmű élére, aki most igyekszik egyezségre jutni az áramkereskedőkkel. „Az MVM új vezetése vizsgálja azt is, hogy Kapolyi nem az MVM-tól kapott pénzzel fizetett volna-e az erőműért, ugyanis egy vásárosnaményi erőmű-beruházás kapcsán a villamosművekkel közös társaságot alapítottak, amely a beruházáshoz szükséges 23 milliárd forintot egy összegben, vitatható körülmények között kapta meg.”

Más. Érdekes hírt kaptunk külföldről, miszerint Magyarország az év eleje óta akadályozza az áramszállítást Ukrajnából. Az ukrán fűtőanyag- és energiaügyi miniszterhelyettes, Oleg Bugajev kijevi sajtókonferenciáján elhangzottak szerint az ügy mögött kereskedelmi érdek- és nézeteltérések húzódnak meg. A magyar Mavir kész egyeztetni, „hónapok óta azon dolgozik, hogy a mindkét fél számára elfogadható megoldás megszülessen”?! /4/

E hét csütörtökön a kijevi Gazeta Po-Ukrajinszki című napilap viszont azt állítja, hogy „a magyar energiahálózatot működtető Mavir nem egyezteti össze az ukrán fél által ajánlott, határ menti kapacitás-átcsoportosítást a kereskedők között, és gátolja az elektromos áram továbbítását Magyarországra az ukrán energiahálózatból". A miniszterhelyettes szerint pedig „a Mavir miatt ez év elejétől Magyarországra csak Szlovákián és Románián át lehet áramot továbbítani, mivel ezekbe az országokba zavartalan az energiaexport”.

Mondhatnánk, hogy ki érti ezt?! Csakhogy megválaszolják a kérdést, amikor az ukrán fél kijelenti, hogy „a Mavir lépése elsősorban a magyarországi fogyasztókat károsítja, mert az ukrán szállítások nem tudnak versenyezni a magyar kereskedők által ajánlott, kedvezőbb árakkal… a Mavir azt szeretné elérni, hogy az Ukrinterenergo a Kapolyi László magyar politikus és vállalkozó tulajdonában levő System Consulting cégen keresztül szállítsa az áramot Magyarországra, az ukrán fél számára kedvezőtlen feltéteke mellett”.

A magyar energialobbinak arra is választ kell adnia, miként lehetséges, hogy máig sem tisztázott az orosz beszállítások (tavalyi és idei) ára, nem világos a mostani válság rendezése utáni megegyezés sem. Különösen, hogy arról értesülünk:  Lengyelország kártérítést kap a Gazpromtól. /5/ Az orosz energiamonolit és a volt keleteurópai országok közé ékelődött közvetítők (rendszerint kommunista-szocialista pártállami csoportok) működése eddig is zavarossá és drágábbá tette/teszi az importot, de most már annyira feltűnően, hogy a Gyurcsány-rezsim menesztésével ezeknek menniük kell!

Az ipar meg csendben alámerült

A nemnövekedés nyomasztó volt eddig is, de október óta úgy csökken a magyar feldolgozóipar teljesítménye, hogy a visszatérés messze elhúzódik majd. Folytatódott januárban is a feldolgozóipar visszaesése, a Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított 38,6 százalékos értéke a legalacsonyabb 1995 szeptembere óta. /6/ Az új megrendelések indexe 7,4 százalékponttal 33,3 százalékra zuhant a november-decemberi csekély mozgások után. A beszerzési mennyiség 36,1 százalékos indexe kismértékű csökkenést jelez decemberhez képest. A termelési mennyiség 38,6 százalékos indexe, a beszerzési árak indexe 37,2 százalékra esett decemberhez képest.

A gazdasági média ki meri jelenteni: súlyos állapotban a feldolgozóipar, amikor a BMI a decemberi 40,8 után januárban 38,6-ra esett.

Az aktuális hivatalos statisztika szerint a külkereskedelem is zuhanásba ment át, amikor 2008 novemberben az export 8, az import 12 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. /7/ Eközben az időszak egészét nézve a külkereskedelmi mérleg 47 milliárd forint (109 millió euró) aktívumot mutatott, ami 43 milliárd forint (100 millió euró) javulást jelent a 2007. január–novemberi 4 milliárd forint (9 millió euró) többlethez képest?! Eközben szerencsés fordulatnak tekintik, hogy az importban változatlan, exportban 3 százalékkal alacsonyabb devizaárszinten kereskedtünk!

 (3–2 százalék). Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió egészét nézve 275 milliárd forintos javulást mutat 2007 azonos időszakához képest. Ennek közel 80 százaléka (218 milliárd forint) az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben realizálódott. Vagyis semmi jó nem történt, de külkereskedelmi forgalmunk passzívuma az időszak folyamán – elsősorban az energiamérleg 480 milliárd forintos romlása következtében – 232 milliárd forinttal közel 1.740 milliárd forintra emelkedett.

Depressziórezsim: Gyurcsány a politikában és a gazdaságban

A helyzet megítélésekor hagyatkozzunk a vg.hu-ban megjelent „Négy megoldás a gazdasági depresszió leküzdésére” című, a Berkeley közgazdaságtan professzora által írott kiokításra.

J. Bradford DeLong írása szerint, amikor a gazdaság depresszióba esik, a kormányok négyféle eszközhöz nyúlhatnak, hogy „a foglalkoztatás visszatérjen a normális szintjéhez, a termelés pedig elérje a lehető legjobb (potenciális) mértékét”: ezek fiskális politikai, hitelpolitikai, monetáris politikai és inflációs jellegű eszközök. /9/ Mint látjuk, mindegyikkel baj van a magyar estere vonatkoztatva.

„Épeszű emberek inkább elkerülnék az inflációt, mert az nagyon veszélyes eszköznek számít. Úgy pusztít, hogy lerombolja az értéket, lehetetlenné teszi a gazdasági számításokat, a gazdagságot pedig véletlenszerűen osztja el újra.” A magyarországi infláció mai szintje nem csak rossz, mert magas, de hamis is, mert alacsonyabb a valóságosnál a külföldről beáradó, termelési értéke alatt árusított áruszemét dömpingje miatt.

Az árak és az infláció alakulásában vannak igen erős torzító hatások, ilyen a magyar fűtésköltség elképesztői számaival. /10/ A magyar háztartások energia-felhasználásának mintegy 50-70 százalékát a fűtés teszi ki, ami a növekvő energiaárak és a csökkenő támogatások mellett egyre nagyobb terhet ró a lakosságra. Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25 százalékkal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve. A Knauf Insulation felmérése szerint a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók, kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok.

A svédeknél a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelés, fűtésszámlájuk pedig mintegy 35 százalékkal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai. Egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák. A hagyományos technológiával épült magyar házak átlagos energiaigénye ma négyzetméterenként hozzávetőleg 180–250 kilowatt évente, amely érték korszerű és innovatív szigeteléssel kétharmadára csökkenthető, így évente akár 60-70 százalékos energia-megtakarítást lehet elérni.”

Hozzá vehetjük még a gázkrízis költségeit, bár erről nem sokat tudunk. Annyit mégis, hogy a „választ adó” ipari fogyasztók 22 milliárd forint árbevétel kiesést könyveltek el, ami „nem súlyos nemzetgazdasági kár” Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter szerint. Pedig a választ adó 68 nagyfogyasztó közül 22 cégnél állt le teljesen, vagy részlegesen a termelés. /11/

Tanulságkeresés

A hazai tanulságkeresés nem meggyőző, megintcsak a tudatlanságrobbanásra hivatkozhatunk, vagy a lakosság mérhetetlen tájékozatlanságára. A média ugyan felfedezi, hogy „az elmúlt időszak rámutatott a világgazdaság jelenlegi energiahelyzetének gyenge pontjaira", de ez minden. Érdemben pedig a növekvő megtérülés, az alacsonyabb fokú energia-függőség, és a munkahelyteremtés olyan komoly előnyök, amelyek a megújuló energiahordozók mellett szólnak. Az Erste Csoport elemzői olyan megoldásokat vetnek fel (miközben a bankok sem tesznek komoly erőfeszítéseket a támogatásban) mint amit az Andritz (a vízerőmű-technológia vezető szállítója), a Verbund (a vízenergia-piac jelentős szereplője), vagy a CEZ kínál, az elektromos áram árának várható erősödése miatt. /12/

Már az is haladás, hogy az Erste Csoport részvénypiaci elemzője szerint is „a nap-, a szél-, és a vízenergia képes kielégíteni a Föld energiaszükségletét”. Bár szerinte ma még nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel gazdaságosan ki lehetne aknázni ezt a potenciált, ami természetesen csak akkor igaz, ha elfogadjuk azt a pénz(piaci)politikát, amelynek logikája lefojtja az alternatív energiaforrások terjeszkedését.

Az energiahelyzet nem javul, az ipari és agrártermeléssel kapcsolatos viszonya sem tisztulhat meg. Az energiatermelési, -fogyasztási és -szennyezési arányok első fokon javulhattak attól, hogy a termelés csökkent, a termelő egységek korszerűtlen energiafelhasználásának megszűnésével. Az gyors ütemű termelésnövekedés azonban energiafogyasztás-növekedéssel járna, s erre nézve semmilyen elképzelés nincs, hisz a depressziórezsimek nem a növekedésre terveznek, hanem a válságkezelésre.

Azonban az ipari termelés decemberi, év/éves alapon számított, 23 százalékot meghaladó csökkenése után, 2009-re a megkérdezett elemzők egymástól eltérő, 4,0, illetve 15 százalékos visszaesést várnak. /13/ Nagyobb távlatban is mérsékelt, a mélyből alig kiemelkedő, felzárkózásra semmi esetre nem alkalmas növekedési lehetőséget látnak a szakértők, a foglalkoztatás érezhető javulására pedig évtizedes távlatban sem akad jövendölés.

A tavalyi év utolsó negyedében a hivatalos statisztika szerint „mintegy húszezren vesztették el állásukat" /14-15/, ami természetesen nem valós szám. Csak a rendszer nem tudja rögzíteni a valós adatokat már havi bontásban sem. A negyedéves adatok megbízhatósága erősen vitatható. Hitelesebb azt mondani, hogy a „kormány számításai szerint” alakultak így a dolgok.

*

1. "Moszkvát is be kell vonni a Nabuccóba" - Vészforgatókönyvek kidolgozását is sürgetik. 2009-02-04 08:46. VG nyomán

2. A Nabucco-projektbe is bevonná Moszkvát az EP. Szükség van az oroszokra. TG, vg.hu nyomán

3. Mennyiért jutott be Kapolyi a Vértesi Erőmű adatszobájába? Lobbi és harc a köbön. 2009-02-05 07:17. MTI Eco, vg,hu nyomán

4. A Mavir cáfol. Ukrán illetékesek szerint Magyarország gátolja az áramszállítást Ukrajnából. 2009.02.05 15:45, MTI, ma.hu nyomán

5. Lengyelország kártérítést kap a Gazpromtól. MTI, 2009.02.05. 15:43 – Ecoblog, index.hu nyomán

6. Október óta csökken a magyar feldolgozóipar teljesítménye. 2009. február 02. 11:34, MTI, hvg.hu nyomán

7. Súlyos állapotban a feldolgozóipar. 2009. február 2. 10:30:00  pb.hu nyomán

8. KSH: lejtmenetben a külkereskedelem. 2009.02.03 14:25, OrientPress Hírügynökség nyomán

9. Négy megoldás a gazdasági depresszió leküzdésére. Copyright: Project Syndicate, 2009, J. Bradford DeLong, vg.hu nyomán

10. Megdöbbentő adatok a hazai fűtésköltségekről. 2009-02-04 17:01, VGO nyomán

11. A gázkrízis nem okozott súlyos kárt nemzetgazdasági szinten. 2009.02.05. 16:34. MTI, hir3.hu nyomán

12. Népszava Online – Gazdaság. 2009.02.05. | 16:14:44. "Az elmúlt időszak rámutatott a világgazdaság jelenlegi energiahelyzetének gyenge pontjaira". Megújuló energiák. B. M. nszava.hu nyomán

13. Tovább fog esni az ipari termelés? 2009. 02. 06. 11.50 Hírextra, MTI nyomán

14. "Eddig mintegy húszezren vesztették el állásukat". MTI, 2009-02-06 12:34. hirszerzo.hu nyomán

15. Zuhanórepülésben a magyar ipar. 2009. február 6. 09:13:00. MTI, pb.hu nyomán