Rendkívüli állapotok

Mindenki tudja már, hogy nincs minden rendben. De csak kevesebbek élik meg ezt rendkívüli állapotként. Az is igaz, hogy az állami intézményrendszer működésképtelensége olyan fokú már, hogy a napi anomáliák nem is kerülnek a hírek élére, vagy a hírek közé sem.

Pl. a Zala Megyei Védelmi Bizottság rendkívüli ülést tartott, mert a megyét 1-5 napig sújtó áramkimaradások kapcsán nem kapott közvetlen tájékoztatást az áramszolgáltatótól. Sőt, az E.ON képviseletében senki nem jelent meg a válságtanácskozásra. /1/ Az áramszolgáltató nem segítette a védelmi bizottság munkáját, a lakosság tájékoztatását, a problémák megoldását. Telefonon kaptak értesítést, hogy a speciális terepjárók, lánctalpasok hiánya a legnagyobb gond. A megyében 56 településen szünetelt az áramszolgáltatás, összesen 14 ezer embert érintve.

A rendkívüli állapotok példái között különösen megdöbbentő a tízéves gyerekek kilenc éves kislányt, „ténylegesen” vagy „szimbólikusan” megerőszakoló (!) viselkedése, különösen, hogy pár napra rá kiderül, hogy másutt, egy kilencéves kislányba dugták tizenéves iskolástársai a vécékefét, azzal erőszakolták meg. /2/ Az ilyen cselekményekkel kapcsolatos családi, lakossági magatartás, illetve a hatósági, iskolai/pedagógia tájékoztatás pedig elképesztő.

Alig valamivel nyomasztóbb esemény, hogy amikor áttöri a hallgatás falát a cigánybűnözés országos méretű fellángolása, vagyis amikor egy magas rangú rendőrtiszt a statisztika közreadásával igazolja a lakossági tapasztalatokat, akkor a politikai kurzus és a kormány felelősei fellépnek e rendőr ellen.

A rendjívüli állapot jele az is, amikor az egy közgazda szaktekintély minősíti a miniszterelnök minősíthetetlen munkálkodását, viselkedését. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár kijelenti, hogy ártalmas a kormány kapkodása, s hogy „a kiszámíthatóságot akkor is biztosítani kell, ha a miniszterelnök hiperaktív". /3/ Csaba szóvá teszi, többször előfordul, hogy a kormányfő egy napon belül adócsökkentésről és adóemelésről is beszélt.

Miközben a médiauszály a kurzus melletti kapányolásában azt firtatja, hogy „válságos időben nem okozna-e káoszt a gazdasági életben a parlament feloszlatása, az előre hozott választás?”, Csaba konstatálja, hogy számos nemzetközi példa szerint nem. Egyébként Gyurcsány maga talál olyat mondani következetlen szövegelésében, hogy most „kormányváltásnál több kell!”.

A rendkívüli állapotok jele, hogy Magyarországot senki sem képviselte Davosban. Persze, azért szerepeltünk az idei davosi Világgazdasági Fórumon mint az európai uniós, illetve az újonnan csatlakozott államokra nézve intő példa. /4/ A kormány állásfoglalása szerint a budapesti Nabucco-csúcs és a gazdasági világválság magyarországi hatásaival foglakozó rendkívüli parlamenti ülésnap nem tette lehetővé a képviseletet.

Felmentés: mi alól is?

Számtalan objektivációra lelnek a hazai önkéntes és zsoldos apologéták, hogy kidumálják a Gyurcsány-rezsimet abból a slamasztikából, amelynek kialakulásában 90 százalékban sáros. Felmentést adni azonban nem tudnak, nem is lehet. Nem úgy, a magyar állami és társadalmi intézmények szerepbetöltését tekintve, amelyekre egyszerűen nem kapják meg a működéshez szükséges forrásokat a kormánytól. Évtizedek óta nincsenek források a korszerűsítésre, modernizációra, és az utóbbi években már a működés költségeire sem futja, mert a magyar gazdaság termelési teljesítménye is folyamatosan csökken.

Most értesülünk arról, hogy felmentést kaphatnak az önkormányzatok bizonyos funkciók és kötelezettségek alól, mert a kormány nem tudja biztosítani a forrásokat. /5/ Ezt úgy tudjuk meg, hogy a gazdasági válsággal kapcsolatos intézkedésekről egyeztetett a miniszterelnök a szociális, a fejlesztési, az önkormányzati és a pénzügyi tárca vezetőjével, s ekkor felmerült, hogy „rövid távú megoldásként az önkormányzatok ideiglenesen felmentést kaphatnának bizonyos feladatok elvégzése alól”. A kormány évek óta testálja át a kötelezettségeit az önkormányzatokra, de forrásokat nem ad hozzá. Sőt, minél több szerepet ruház át, annál kevesebb forrást ad hozzá. Már annak is divatot csináltak, hogy a központi költségvetést „az önkormányzatok nélkül” formulával ellátva adják közre.

A furcsa felmentések kiterjednek a kormány és a kormányzó politikai rezsim viselt dolgaira is. Ilyen példaként kerül a képbe az európai uniós pályázatok feltételeinek átalakítási kényszere. A kommunikáció szerint “a nyakunkba szakadt pénzügyi krízis arra kényszeríti a kormányt, hogy átalakítsa az európai uniós pályázatok feltételrendszerét”. /6-7/ A valóság itt is más.

Az elmaradott régiókban működő kisvállalkozások az EU-előírások szerint 70 százalékos támogatást is kaphatnak, s a nagyvállalatok támogatása is elérhetné az 50 százalékot. Magyarországon a támogatás emelkedik ugyan, de mértéke csak 45, 35, 25 százalékos lehet, mert nincs saját erő. Kiemelt összegű támogatásra az elmaradott térségek jogosultak és a közép-magyarországi régiót kivéve az egész ország ide tartozik.

A semmi szervezése is ilyen felmentési akció, aminek soros példája a regionális innovációs ügynökségek hálózatba szervezése. Országos hálózatot alapítottak a regionális innovációs ügynökségek, amelyek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal együttműködve kívánják az országot és a hét régiót támogatni a gazdaságfejlesztési és innovációs programokban. A hálózat feladata a regionális innovációs folyamatok generálása, összehangolása, koordinálása, a technológiai innovációs hálózatok szervezése, valamint innovációs szolgáltatások nyújtása és ezek hatékonyan működő és működtethető rendszerbe történő integrálása. /8/ Csak programok és források nincsenek.

Feloszlatni?!

Megvolt annak is az ideje. Amikor kirobbant az „igazságbeszédnek” keresztelt őszödi böszmeség körüli botrány, akkor kellett volna kivonulni a parlamentből azonnal, felmondani a megbizatást, és egy fillért sem felvenni. Ez jelezte volna Európának, a magyar társadalomnak, hogy az ellenzék nem tűri tovább a magyarkommunista-magyarszocialista politikai banditizmust. Ma már ez nem jelent semmit. A baloldali monolit magával rántotta a jobboldalt is, és bemocskolta az egész magyar társadalmat.

Ezért aggályos kicsit, amikor a feloszlatását kezdeményezi a Fidesz és a KDNP. A Fidesz elnökségi ülése értékelte a kormány válság óta eltelt időszak során nyújtott teljesítményét, és megállapította, hogy egyértelműen a kormányzat hibás politikai lépései miatt él meg krízist Magyarország. A kormány nem a válság kezelésével, hanem a saját nyilvánosság előtt kialakított képének ápolásával van elfoglalva. Miközben az újabb hitelfelvétellel kétségessé vált Magyarország válságból való kilábalása. A mínusz 3 százalékos gazdasági növekedés, valamint a magas államadósság nehezíti a helyzetet. A válság el fog húzódni. Hangsúlyozza az ellenzék. /9/

A médiamegvezetés miatt egyébként nagy fenntartásokkal kezelhető közvélemény-kutatások is geyöntetűen elítélik a kormányt és a miniszterelnököt. (Bár a megfelelő kérdésfeltevéssel még lehet népszerűséget előállítani a kormány mellett is!) A Nézőpont Intézet januári felmérése (melyet a Heti Válasz felkérésére készítettek) szerint a Gyurcsány-kormány legnépszerűtlenebb tagja Gyurcsány (30 százalék). /10/ A miniszterek osztályzata Gráf József agrárminiszter 57, Göncz Kinga külügyminiszter 52, Bajnai Gordon 41 százalék, egész jó a kormány működéséhez képest.

A felmérés legfőbb tanulsága talán az lehetne, hogy a Gyurcsányt menesztők magas aránya (70 százalék), a miniszterek „relatív népszerűsége” miatt az MSZP részéről ésszerű lépés lenne a váltás.

A második legfőbb tanulság, hogy az ellenzék alig nyer valamit a kormánypárti népszerűtlenségből. A „közvélemény” hiába menesztené Gyurcsányt, ha egyébként minden gyurcsányi kommunikációs trükköt „megeszik”. Így pl. minden második válaszadó egyetért azzal a visszatérő gyurcsányi felvetéssel, hogy az ellenzéki Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget vezető Orbán Viktornak találkoznia kellene vele.

A harmadik legfőbb tanulság az EU-tagság megítélése. Inkább előnyösnek érzi a csatlakozást 51 százalék, negatívan értékeli 35 százalék, és a Fidesz-szavazók 40 százaléka szerint inkább hátrányos a tagság. Az „európai Fidesznek” szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy támogatóinak jelentős része nem sokra tartja az uniót.

„Mit üzen a rádió?”

A legfőbb üzenet az a kormányoldali társadalmi térbe, -térből, -térnek, hogy „a gaz ellenzék ilyen nehéz világgazdasági helyzetben is…. A Fidesz és a KDNP annak ellenére is kitart az új országgyűlési választások kezdeményezése mellett, hogy az MSZP és az SZDSZ egyértelműen elutasította, hogy a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen napirendre kerüljön az ellenzéki frakciószövetség parlament feloszlásáról szóló javaslata. /11/

A másik „kommunikációs vonulat” az őszödi Gyurcsány Ferenc által kibocsátott böszmeségek sora: mint „a világtörténelem első globális válságában Magyarország legnagyobb gyengesége az egy évtizede tartó belpolitikai háborúskodás… Magyarországnak /…/ erősségei, az egyik az, hogy az elmúlt években intenzíven fektetett az oktatásba, az útépítésbe és az energetikai infrastruktúrába…, erősség az is, hogy a kormány a gazdasági válság kezdete óta határozottan, gyorsan reagált.” /12/

Ezek a mondásai annyira messzire vannak a valóságtól, hogy itt a kommentálás bűnnek minősül.

Gyurcsány ezt mondja még: „elegem van abból, hogy Magyarországon minden kérdést úgy tesznek fel, hogy Fidesz vagy MSZP, Orbán vagy Gyurcsány. Elegem van a rossz minőségű politikai bulvárból, elegem van az önemésztő politikai háborúskodásból, nemzeti perspektívát akarok és készen állok arra, hogy egy ilyen programhoz csatlakozzak és egy ilyen pártot támogassak". Ezt a szövegrészt kellene mondogatnia, vagy leírnia úgy tízezerszer.

A realitások azonban mások. A halmozott hülyeségek, elképesztő sületlenségek, legjobb esetben, hangoztatott evidenciák mögött a realitás az, hogy készül a túlélési csomagterv. Ebben a legkézenfekvőbb egy teljesen új kormány új költségvetéssel. /13/ Még valószerűbbnek tűnik az, hogy egy válságmegelőző és -kezelő központot hoznak létre. Minthogy a Gyurcsány vezette új testület operatív ügyekben döntéshozatali centrumként működik majd, újabb centralizációról van szó.

Vagyis a kormányzati kör és a parlament teljes kikerülésével fog döntéseket hozni, tájékoztatást megtagadni, a szakmai vétótól minden fórumot megtagadni. Ez így kívül van a demokratikus kormányzáson, ez legalábbis a magyar parlamentarizmus csődje.

Brezsnyev-szindróma

Miközben ez az antidemokratikus játszma formálódik, a parlamenti ellenőrzés tovább hanyatlik, visszatérni látszik a legsötétebb kommunista, szocialista diktatúráink tipikus baloldali betegségeiből néhány.

Ilyen hírek adják ezt tudtunkra, mint hogy Horn Gyula mandátuma nincs napirenden. /13/ Horn országgyűlési képviselői mandátuma nem ügy. „Ha a hosszabb ideje betegeskedő Horn Gyula családja nem kezdeményezi a gondnokság alá helyezést, az MSZP-ben ezt vita nélkül tudomásul veszik.” - írja a Népszabadság. Azután napi esemény, hogy a bíróság „első fokon” cselekvőképtelennek nyilvánította Toller László volt pécsi polgármestert.

Ezek a példák súlyos törvénysértések, amenyiben minden tekintetben alkalmatlan személyekkel töltenek be olyan posztokat, amelyekre közpénzeket folyósítanak. Egyfelől, az MSZP annyi ilyen státuszt üzemeltethet, ahányat csak akar, saját pártpénzéből. Másfelől viszont a társadalom felelőssége, annak a kisebb közösségnek a felelőssége, amelyik „képviseletében illetékes” személyekről van szó, hogy ilyen súlyos törvénysértések előfordulhatnak. És el ne feledjük, „nincs napirenden Pécs elhunyt polgármestere, Tasnádi Péter utódlásának kérdése” sem, közölte az MSZP pécsi elnöke.

Részben ide tartozó fejlemény a Szili (Píár) Katalin esete is,  aki most – miután eddig egyetlen felelős pozíciójában sem tudott maradéktalant alkotni - az MSZP polgármester-jelöltje lehet Pécsen. /14/ Vannak mindenféle érvek emellett, pozitív tartalmak kevésbé.

A Brezsnyev-szindróma egyik logikai vezetője az volt, hogy a nagy politikus már elemről működött, de a posztját „betöltő” nagysága még működött. A másik logika vezető az, hogy az elemről működő Brezsnyev alatt lopták ki a Szovjetunió közvagyonának legnagyobb részét az elvtársak, miközben a felelősséget a „töltésre” utalták.. Ez a hazai viszonyok között most a legkülönfélébb kormányzati és kormánypárti panamákban ölt testet. (Bár legújabban már felléptek MSZP-s funkcik is, akik hosszú munkával felhajtottak olyan fideszes önkormányzatokat, ahol panamagyanús esetek vannak, de ezek kiteregetése még folyamatban van!)

A liberális bulvársajtó most felkapta a kerületi panamák ügyét, és irodalmi igényű történetet kerekített belőle. Eszerint „a magyarországi ingatlanvagyont a Rákosi-korszakban legalizált rablásként államosították. S úgy tűnik, most politikailag fedezett bűncselekmény-sorozat keretében privatizálják.” /15/ Miután már végigfutott a cselekmény hírszerű változatában a médiafőáramban is, most kicsit tényfeltárós publicisztikára, kicsit gugyerákos bulváros szövegbe formálva a HVG-ben, „hivatalosan” is erkölcstelenné, elítélhetővé válik.

„Míg a VII. kerületben csupán egyik-másik városatya bukhatott orra a kenőpénzek banánhéján, addig Terézvárosban egész frakciókat rabosítottak. Ami jogtörténeti kuriózumként talán a rekordok könyvébe is bekerülhet. Ha cinikusak akarunk lenni: az SZDSZ-képviselőcsoport nem elégedett meg azzal, hogy liberálisként propagandaszinten híresztelje, miszerint az állam (jelen esetben önkormányzat) a legrosszabb gazda. Saját kezűleg, tettlegesen demonstrálta is. A szociknál pedig bebizonyosodni látszik a kádári időkben terjedő vicc parafrázisa. Jelesül, hogy demokráciában minden köztulajdonú vagyontárgy a dolgozó népé. Amit választott képviselőnek zsebén át értékesít.”

A baloldali monolit és panamista rezsimjének működésében ilyen példa az is, amikor az üvegzsebfelelős Keller Laci, amúgy ma a Pénzügyminisztérium államtitkára, olyan tartalmú törvényszöveget küldött meg Szili Katalin házelnöknek aláírásra, amelyről az Országgyűlés nem is szavazott. Magyarul szólva és a MHO tudósítása szerint belehamisított a törvénybe?! /16/ A botrány története annyi, hogy a PM elkészítette törvényszöveg meg is jelent a Magyar Közlönyben, de kilenc hónappal később az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal „közjogi érvénytelenség" miatt megsemmisítette a törvény 25 paragrafusát, és két mellékletét hatályon kívül helyezte. Az AB szerint mindezt a tárca államtitkárának törvényátírása okozhatta.

A politikai konstelláció most

A Századvég-Forsense eheti értékelése szerint a szavazóképes lakosság 58 százaléka menne el szavazni. A Fidesz támogatottsága 24, az MSZP-é 15 százalék a lakossági mintában. /17-18/ Az összes többi párt együttes támogatottsága 3 százalék, ezen belül egyedül a Jobbik ér el 1 százalékot. A biztos szavazó pártválasztók körében 55: 32 a Fidesz javára.

A Szonda-Ipsos-nál a Fidesz–MSZP 61:28 arány mellett, rossz a közhangulat, a válság megoldásának eddigi lépései nem győzték meg a közvéleményt. /19/ A lakossági mintában első a Fidesz 32, második az MSZP 17 százalékkal. A magyar társadalom depressziós állapotban van, az emberek 89 százaléka úgy érzi, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Az MSZP-sek - egy százfokú skálán - 12 pontra értékelik az ellenzék tevékenységét, míg a Fidesz hívei 9 ponttal illetik a kormány teljesítményét.

A politológusok elemzései kevés innovatív gondolatot tartalmaznak. A esélyek száma csökken, a lehetséges kimenetelek bizonytalansága mégis fokozódik. Giró-Szász András politikai elemző szerint a robbanást kockáztatja Gyurcsány. A 2010-es választásokig romló gazdasági helyzet erodálhatja a szocialistákat, de Gyurcsány rövid távon sikeres taktikájával megőrizheti a politikai hatalmat 2010-ig. /20/ A Fidesz és a KDNP parlament feloszlatására tett indítványa az SZDSZ-nek, az MDF-nek és az MSZP-nek sem érdeke. A politikai elemző szerint a Fidesz és a KDNP az indítvánnyal azt mutatja, hogy minden alkotmányos, törvény adta lehetőséget megpróbált.

A Tárki felmérése szerint nincs változás a politikai erőviszonyokban. /21/ A Fidesz-MSZP állás 34:17 százalék (decemberben 35-16, novemberben 31-19 volt) a lakossági mintában. A pártválasztóknál 61:30 százalékon állnak. A lakosság körében a választási hajlandóság 52 százalékos.

A média turbózza, az elemzők relativizálják a Jobbik „áttörését”. /22/ „Különböző jelek mutatnak arra, hogy a párt befolyása növekszik”, más jelek szerint pedig nerm! Igaz, hogy a párt 1 százaléknál sehol sem kapott többet, de a média szerint „azt viszont egyszerűen nem tudjuk, hogy a szélső- és radikális jobboldal szavazói ugyanúgy rejtőzködnek-e, mint korábban, vagy a Jobbik kimutatható támogatottsága attól nőtt, hogy szimpatizánsai immár nyíltan megvallják, hova húz a szívük”. /23-24/ Egy elemző teszi csak szóvá, hogy „az MSZP és SZDSZ számára a Jobbik erősödése kudarc: 2002-ben kormányra jutva az volt a céljuk, hogy felszámolják a Jobbik-féle politizálás táptalajaként szolgáló társadalmi és politikai problémákat. Emellett azonban e két párt számára a Jobbik esély is, hiszen rá és a mögötte álló jelenségekre hivatkozva tovább küzdhetnek a szélsőségesek ellen; és ez maradék politikai tőkéjük fontos része”.

***

1. Az áramszolgáltatót nem érdekli a tömeges áramkimaradás? 2009. 01. 29. 14.55. Hírextra, Forrás: MTI, hirextra.hu nyomán

2. Vécékefével erőszakolták meg a kilencéves kislányt társnői. 2009. január 29. 15:47 | Forrás: STOP/HavariaPress, STOP nyomán

3. Ártalmas a kormány kapkodása. 2 perces interjú: Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Kiss Gergely, mho.hu nyomán

4. GYURCSÁNY: kormányváltásnál több kell! Stop.hu, MTI, FH, ma.hu nyomán

5. Hazánkat nem képviseli senki Davosban. 2009. 01. 29. 08.30 Hírextra nyomán

6. Felmentést kaphatnak az önkormányzatok. 2009. január 26., Forrás: MTI, magyarorszag.hu nyomán

7. gondola         2009. január 26. 15:15. Surján: Gyökeresen át kell alakítani az európai uniós pályázatok feltételeit. gondola.hu nyomán

8. Országos hálózatban a regionális innovációs ügynökségek. 2009. január 27. kedd 09:39:43

MTI/Menedzsment Fórum, mfor.hu nyomán

9. 2009-01-27 15:07. A Fidesz kezdeményezi az Országgyűlés feloszlatását (+videó)  (hírTV, FH) nyomán

10. Felmérés: ki menjen, ki maradjon a kormányban? Hírszerző, 2009-01-28 14:48. hirszerzo.hu nyomán

11. Előrehozott. Az jobboldal kitart az elvei mellett. 2009. 01. 28. 14.31. Hírextra, Forrás: MTI, hirextra.hu nyomán

12. Ma 2009. január 28., MTI, Gyurcsány: nem az a kérdés, hogy a Fidesz győz-e. piacesprofit.hu nyomán

13. Népszava Online – Belpolitika. 2009.01.28. | 04:49:27. Átalakítja a kormányzás szerkezetét Gyurcsány, Válságmegelőző és -kezelő központot hoznak létre, Népszava Online nyomán

14. 2009-01-27 09:52. Horn Gyula mandátuma nincs napirenden. NOL, (MR) nyomán

15. Nincs napirenden Tasnádi Péter utódlásának kérdése. 2009. január 28. 14:00. MTI, hvg.hu nyomán

16. Szili lehet az MSZP polgármester-jelöltje Pécsen. 2009-01-29 08:10. AS Network, vg.hu nyomán

17. Papp László Tamás: A politikusbűnözés fokozódik. 2009. január 27. 05:34, hvg.hu nyomán

18. Keller belehamisított a törvénybe? Magyar Hírlap/FH, 2009-01-29 07:48. hirszerzo.hu nyomán

19. Századvég-Forsense: 58 százalék menne el szavazni. [origo]2009. 01. 27., 15:47, origo.hu nyomán

20. Nézőpont Intézet, 2009. január 28. 15:25. Nézőpont Intézet: A legnépszerűtlenebb miniszter Gyurcsány – 70 százalék lecserélné. gondola.hu nyomán

21. MTI, 2009. január 28. 09:30. Szonda Ipsos: Fidesz – MSZP 61:28 – bukott a gyurcsányi válságkommunikáció. gondola.hu nyomán

22. InfoRádió, 2009. január 28. 08:43. Robbanást kockáztat a miniszterelnök – szocik is támogathatják az előrehozott választásokat. gondola.hu nyomán

23. Tárki: nincs változás a politikai erőviszonyokban. 2009. január 28. 16:24. A TÁRKI legfrissebb felméréséhez január 14. és 21. ezer választókorú állampolgárt kérdezett meg. hirado.hu/MTI nyomán

24. Jobbik: áttörés előtt? Lakner Zoltán| Népszabadság| 2009. január 30.| NOL nyomán