Rendkívüli állapotok
Mindenki tudja már, hogy nincs minden rendben. De csak
kevesebbek élik meg ezt rendkívüli állapotként. Az is igaz, hogy az állami
intézményrendszer működésképtelensége olyan fokú már, hogy a napi anomáliák nem
is kerülnek a hírek élére, vagy a hírek közé sem.
Pl. a Zala Megyei Védelmi Bizottság rendkívüli ülést
tartott, mert a megyét 1-5 napig sújtó áramkimaradások kapcsán nem kapott
közvetlen tájékoztatást az áramszolgáltatótól. Sőt, az E.ON képviseletében
senki nem jelent meg a válságtanácskozásra. /1/ Az áramszolgáltató nem
segítette a védelmi bizottság munkáját, a lakosság tájékoztatását, a problémák
megoldását. Telefonon kaptak értesítést, hogy a speciális terepjárók,
lánctalpasok hiánya a legnagyobb gond. A megyében 56 településen szünetelt az
áramszolgáltatás, összesen 14 ezer embert érintve.
A rendkívüli állapotok példái között különösen megdöbbentő
a tízéves gyerekek kilenc éves kislányt, „ténylegesen” vagy „szimbólikusan”
megerőszakoló (!) viselkedése, különösen, hogy pár napra rá kiderül, hogy
másutt, egy kilencéves kislányba dugták tizenéves iskolástársai a vécékefét,
azzal erőszakolták meg. /2/ Az ilyen cselekményekkel kapcsolatos családi,
lakossági magatartás, illetve a hatósági, iskolai/pedagógia tájékoztatás pedig
elképesztő.
Alig valamivel nyomasztóbb esemény, hogy amikor áttöri a
hallgatás falát a cigánybűnözés országos méretű fellángolása, vagyis amikor egy
magas rangú rendőrtiszt a statisztika közreadásával igazolja a lakossági
tapasztalatokat, akkor a politikai kurzus és a kormány felelősei fellépnek e
rendőr ellen.
A rendjívüli állapot jele az is, amikor az egy közgazda
szaktekintély minősíti a miniszterelnök minősíthetetlen munkálkodását,
viselkedését. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár kijelenti, hogy ártalmas
a kormány kapkodása, s hogy „a kiszámíthatóságot akkor is biztosítani kell, ha
a miniszterelnök hiperaktív". /3/ Csaba szóvá teszi, többször előfordul,
hogy a kormányfő egy napon belül adócsökkentésről és adóemelésről is beszélt.
Miközben a médiauszály a kurzus melletti kapányolásában
azt firtatja, hogy „válságos időben nem okozna-e káoszt a gazdasági életben a
parlament feloszlatása, az előre hozott választás?”, Csaba konstatálja, hogy
számos nemzetközi példa szerint nem. Egyébként Gyurcsány maga talál olyat
mondani következetlen szövegelésében, hogy most „kormányváltásnál több kell!”.
A rendkívüli állapotok jele, hogy Magyarországot senki sem
képviselte Davosban. Persze, azért szerepeltünk az idei davosi Világgazdasági
Fórumon mint az európai uniós, illetve az újonnan csatlakozott államokra nézve
intő példa. /4/ A kormány állásfoglalása szerint a budapesti Nabucco-csúcs és a
gazdasági világválság magyarországi hatásaival foglakozó rendkívüli parlamenti
ülésnap nem tette lehetővé a képviseletet.
Felmentés: mi alól is?
Számtalan objektivációra lelnek a hazai önkéntes és
zsoldos apologéták, hogy kidumálják a Gyurcsány-rezsimet abból a slamasztikából,
amelynek kialakulásában 90 százalékban sáros. Felmentést adni azonban nem
tudnak, nem is lehet. Nem úgy, a magyar állami és társadalmi intézmények
szerepbetöltését tekintve, amelyekre egyszerűen nem kapják meg a működéshez
szükséges forrásokat a kormánytól. Évtizedek óta nincsenek források a
korszerűsítésre, modernizációra, és az utóbbi években már a működés költségeire
sem futja, mert a magyar gazdaság termelési teljesítménye is folyamatosan
csökken.
Most értesülünk arról, hogy felmentést kaphatnak az önkormányzatok
bizonyos funkciók és kötelezettségek alól, mert a kormány nem tudja biztosítani
a forrásokat. /5/ Ezt úgy tudjuk meg, hogy a gazdasági válsággal kapcsolatos
intézkedésekről egyeztetett a miniszterelnök a szociális, a fejlesztési, az
önkormányzati és a pénzügyi tárca vezetőjével, s ekkor felmerült, hogy „rövid
távú megoldásként az önkormányzatok ideiglenesen felmentést kaphatnának
bizonyos feladatok elvégzése alól”. A kormány évek óta testálja át a
kötelezettségeit az önkormányzatokra, de forrásokat nem ad hozzá. Sőt, minél
több szerepet ruház át, annál kevesebb forrást ad hozzá. Már annak is divatot
csináltak, hogy a központi költségvetést „az önkormányzatok nélkül” formulával
ellátva adják közre.
Az elmaradott régiókban működő kisvállalkozások az
EU-előírások szerint 70 százalékos támogatást is kaphatnak, s a nagyvállalatok
támogatása is elérhetné az 50 százalékot. Magyarországon a támogatás emelkedik
ugyan, de mértéke csak 45, 35, 25 százalékos lehet, mert nincs saját erő.
Kiemelt összegű támogatásra az elmaradott térségek jogosultak és a
közép-magyarországi régiót kivéve az egész ország ide tartozik.
A semmi szervezése is ilyen felmentési akció, aminek soros
példája a regionális innovációs ügynökségek hálózatba szervezése. Országos
hálózatot alapítottak a regionális innovációs ügynökségek, amelyek a Nemzeti
Kutatási és Technológiai Hivatallal együttműködve kívánják az országot és a hét
régiót támogatni a gazdaságfejlesztési és innovációs programokban. A hálózat
feladata a regionális innovációs folyamatok generálása, összehangolása,
koordinálása, a technológiai innovációs hálózatok szervezése, valamint
innovációs szolgáltatások nyújtása és ezek hatékonyan működő és működtethető
rendszerbe történő integrálása. /8/ Csak programok és források nincsenek.
Feloszlatni?!
Megvolt annak is az ideje.
Amikor kirobbant az „igazságbeszédnek” keresztelt őszödi böszmeség körüli
botrány, akkor kellett volna kivonulni a parlamentből azonnal, felmondani a
megbizatást, és egy fillért sem felvenni. Ez jelezte volna Európának, a magyar
társadalomnak, hogy az ellenzék nem tűri tovább a
magyarkommunista-magyarszocialista politikai banditizmust. Ma már ez nem jelent
semmit. A baloldali monolit magával rántotta a jobboldalt is, és bemocskolta az
egész magyar társadalmat.
Ezért aggályos kicsit, amikor a feloszlatását kezdeményezi
a Fidesz és a KDNP. A Fidesz elnökségi ülése értékelte a kormány válság óta
eltelt időszak során nyújtott teljesítményét, és megállapította, hogy
egyértelműen a kormányzat hibás politikai lépései miatt él meg krízist
Magyarország. A kormány nem a válság kezelésével, hanem a saját nyilvánosság
előtt kialakított képének ápolásával van elfoglalva. Miközben az újabb
hitelfelvétellel kétségessé vált Magyarország válságból való kilábalása. A
mínusz 3 százalékos gazdasági növekedés, valamint a magas államadósság nehezíti
a helyzetet. A válság el fog húzódni. Hangsúlyozza az ellenzék. /9/
A médiamegvezetés miatt egyébként nagy fenntartásokkal
kezelhető közvélemény-kutatások is geyöntetűen elítélik a kormányt és a
miniszterelnököt. (Bár a megfelelő kérdésfeltevéssel még lehet népszerűséget
előállítani a kormány mellett is!) A Nézőpont Intézet januári felmérése (melyet
a Heti Válasz felkérésére készítettek) szerint a Gyurcsány-kormány
legnépszerűtlenebb tagja Gyurcsány (30 százalék). /10/ A miniszterek
osztályzata Gráf József agrárminiszter 57, Göncz Kinga külügyminiszter 52,
Bajnai Gordon 41 százalék, egész jó a kormány működéséhez képest.
A felmérés legfőbb tanulsága talán az lehetne, hogy a
Gyurcsányt menesztők magas aránya (70 százalék), a miniszterek „relatív
népszerűsége” miatt az MSZP részéről ésszerű lépés lenne a váltás.
A második legfőbb tanulság, hogy az ellenzék alig nyer
valamit a kormánypárti népszerűtlenségből. A „közvélemény” hiába menesztené
Gyurcsányt, ha egyébként minden gyurcsányi kommunikációs trükköt „megeszik”.
Így pl. minden második válaszadó egyetért azzal a visszatérő gyurcsányi
felvetéssel, hogy az ellenzéki Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget vezető Orbán Viktornak
találkoznia kellene vele.
A harmadik legfőbb tanulság az EU-tagság megítélése.
Inkább előnyösnek érzi a csatlakozást 51 százalék, negatívan értékeli 35
százalék, és a Fidesz-szavazók 40 százaléka szerint inkább hátrányos a tagság.
Az „európai Fidesznek” szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy támogatóinak
jelentős része nem sokra tartja az uniót.
„Mit üzen a rádió?”
A legfőbb üzenet az a kormányoldali társadalmi térbe,
-térből, -térnek, hogy „a gaz ellenzék ilyen nehéz világgazdasági helyzetben
is…. A Fidesz és a KDNP annak ellenére is kitart az új országgyűlési
választások kezdeményezése mellett, hogy az MSZP és az SZDSZ egyértelműen
elutasította, hogy a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen napirendre
kerüljön az ellenzéki frakciószövetség parlament feloszlásáról szóló javaslata.
/11/
A másik „kommunikációs vonulat” az őszödi Gyurcsány Ferenc
által kibocsátott böszmeségek sora: mint „a világtörténelem első globális
válságában Magyarország legnagyobb gyengesége az egy évtizede tartó belpolitikai
háborúskodás… Magyarországnak /…/ erősségei, az egyik az, hogy az elmúlt
években intenzíven fektetett az oktatásba, az útépítésbe és az energetikai
infrastruktúrába…, erősség az is, hogy a kormány a gazdasági válság kezdete óta
határozottan, gyorsan reagált.” /12/
Ezek a mondásai annyira messzire vannak a valóságtól, hogy
itt a kommentálás bűnnek minősül.
Gyurcsány ezt mondja még: „elegem van abból, hogy
Magyarországon minden kérdést úgy tesznek fel, hogy Fidesz vagy MSZP, Orbán
vagy Gyurcsány. Elegem van a rossz minőségű politikai bulvárból, elegem van az
önemésztő politikai háborúskodásból, nemzeti perspektívát akarok és készen
állok arra, hogy egy ilyen programhoz csatlakozzak és egy ilyen pártot
támogassak". Ezt a szövegrészt kellene mondogatnia, vagy leírnia úgy
tízezerszer.
A realitások azonban mások. A halmozott hülyeségek,
elképesztő sületlenségek, legjobb esetben, hangoztatott evidenciák mögött a
realitás az, hogy készül a túlélési csomagterv. Ebben a legkézenfekvőbb egy
teljesen új kormány új költségvetéssel. /13/ Még valószerűbbnek tűnik az, hogy
egy válságmegelőző és -kezelő központot hoznak létre. Minthogy a Gyurcsány
vezette új testület operatív ügyekben döntéshozatali centrumként működik majd,
újabb centralizációról van szó.
Vagyis a kormányzati kör és a parlament teljes
kikerülésével fog döntéseket hozni, tájékoztatást megtagadni, a szakmai vétótól
minden fórumot megtagadni. Ez így kívül van a demokratikus kormányzáson, ez
legalábbis a magyar parlamentarizmus csődje.
Brezsnyev-szindróma
Miközben ez az antidemokratikus játszma formálódik, a
parlamenti ellenőrzés tovább hanyatlik, visszatérni látszik a legsötétebb
kommunista, szocialista diktatúráink tipikus baloldali betegségeiből néhány.
Ilyen hírek adják ezt tudtunkra, mint hogy Horn Gyula
mandátuma nincs napirenden. /13/ Horn országgyűlési képviselői mandátuma nem
ügy. „Ha a hosszabb ideje betegeskedő Horn Gyula családja nem kezdeményezi a
gondnokság alá helyezést, az MSZP-ben ezt vita nélkül tudomásul veszik.” - írja
a Népszabadság. Azután napi esemény, hogy a bíróság „első fokon”
cselekvőképtelennek nyilvánította Toller László volt pécsi polgármestert.
Ezek a példák súlyos törvénysértések, amenyiben minden
tekintetben alkalmatlan személyekkel töltenek be olyan posztokat, amelyekre
közpénzeket folyósítanak. Egyfelől, az MSZP annyi ilyen státuszt üzemeltethet,
ahányat csak akar, saját pártpénzéből. Másfelől viszont a társadalom
felelőssége, annak a kisebb közösségnek a felelőssége, amelyik „képviseletében
illetékes” személyekről van szó, hogy ilyen súlyos törvénysértések
előfordulhatnak. És el ne feledjük, „nincs napirenden Pécs elhunyt
polgármestere, Tasnádi Péter utódlásának kérdése” sem, közölte az MSZP pécsi
elnöke.
A liberális bulvársajtó most felkapta a kerületi panamák
ügyét, és irodalmi igényű történetet kerekített belőle. Eszerint „a
magyarországi ingatlanvagyont a Rákosi-korszakban legalizált rablásként
államosították. S úgy tűnik, most politikailag fedezett bűncselekmény-sorozat
keretében privatizálják.” /15/ Miután már végigfutott a cselekmény hírszerű
változatában a médiafőáramban is, most kicsit tényfeltárós publicisztikára,
kicsit gugyerákos bulváros szövegbe formálva a HVG-ben, „hivatalosan” is
erkölcstelenné, elítélhetővé válik.
„Míg a VII. kerületben csupán egyik-másik városatya
bukhatott orra a kenőpénzek banánhéján, addig Terézvárosban egész frakciókat
rabosítottak. Ami jogtörténeti kuriózumként talán a rekordok könyvébe is
bekerülhet. Ha cinikusak akarunk lenni: az SZDSZ-képviselőcsoport nem elégedett
meg azzal, hogy liberálisként propagandaszinten híresztelje, miszerint az állam
(jelen esetben önkormányzat) a legrosszabb gazda. Saját kezűleg, tettlegesen
demonstrálta is. A szociknál pedig bebizonyosodni látszik a kádári időkben
terjedő vicc parafrázisa. Jelesül, hogy demokráciában minden köztulajdonú
vagyontárgy a dolgozó népé. Amit választott képviselőnek zsebén át értékesít.”
A baloldali monolit és
panamista rezsimjének működésében ilyen példa az is, amikor az üvegzsebfelelős
Keller Laci, amúgy ma a Pénzügyminisztérium államtitkára, olyan tartalmú
törvényszöveget küldött meg Szili Katalin házelnöknek aláírásra, amelyről az
Országgyűlés nem is szavazott. Magyarul szólva és a MHO tudósítása szerint
belehamisított a törvénybe?! /16/ A botrány története annyi, hogy a PM
elkészítette törvényszöveg meg is jelent a Magyar Közlönyben, de kilenc
hónappal később az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal „közjogi
érvénytelenség" miatt megsemmisítette a törvény 25 paragrafusát, és két
mellékletét hatályon kívül helyezte. Az AB szerint mindezt a tárca
államtitkárának törvényátírása okozhatta.
A Századvég-Forsense eheti értékelése szerint a
szavazóképes lakosság 58 százaléka menne el szavazni. A Fidesz támogatottsága
24, az MSZP-é 15 százalék a lakossági mintában. /17-18/ Az összes többi párt
együttes támogatottsága 3 százalék, ezen belül egyedül a Jobbik ér el 1
százalékot. A biztos szavazó pártválasztók körében 55: 32 a Fidesz javára.
A Szonda-Ipsos-nál a Fidesz–MSZP 61:28 arány mellett,
rossz a közhangulat, a válság megoldásának eddigi lépései nem győzték meg a
közvéleményt. /19/ A lakossági mintában első a Fidesz 32, második az MSZP 17
százalékkal. A magyar társadalom depressziós állapotban van, az emberek 89
százaléka úgy érzi, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Az MSZP-sek - egy
százfokú skálán - 12 pontra értékelik az ellenzék tevékenységét, míg a Fidesz
hívei 9 ponttal illetik a kormány teljesítményét.
A politológusok elemzései kevés innovatív gondolatot
tartalmaznak. A esélyek száma csökken, a lehetséges kimenetelek bizonytalansága
mégis fokozódik. Giró-Szász András politikai elemző szerint a robbanást
kockáztatja Gyurcsány. A 2010-es választásokig romló gazdasági helyzet
erodálhatja a szocialistákat, de Gyurcsány rövid távon sikeres taktikájával
megőrizheti a politikai hatalmat 2010-ig. /20/ A Fidesz és a KDNP parlament
feloszlatására tett indítványa az SZDSZ-nek, az MDF-nek és az MSZP-nek sem
érdeke. A politikai elemző szerint a Fidesz és a KDNP az indítvánnyal azt
mutatja, hogy minden alkotmányos, törvény adta lehetőséget megpróbált.
A Tárki felmérése szerint nincs változás a politikai
erőviszonyokban. /21/ A Fidesz-MSZP állás 34:17 százalék (decemberben 35-16,
novemberben 31-19 volt) a lakossági mintában. A pártválasztóknál 61:30
százalékon állnak. A lakosság körében a választási hajlandóság 52 százalékos.
A média turbózza, az elemzők relativizálják a Jobbik
„áttörését”. /22/ „Különböző jelek mutatnak arra, hogy a párt befolyása
növekszik”, más jelek szerint pedig nerm! Igaz, hogy a párt 1 százaléknál sehol
sem kapott többet, de a média szerint „azt viszont egyszerűen nem tudjuk, hogy
a szélső- és radikális jobboldal szavazói ugyanúgy rejtőzködnek-e, mint
korábban, vagy a Jobbik kimutatható támogatottsága attól nőtt, hogy
szimpatizánsai immár nyíltan megvallják, hova húz a szívük”. /23-24/ Egy elemző
teszi csak szóvá, hogy „az MSZP és SZDSZ számára a Jobbik erősödése kudarc:
2002-ben kormányra jutva az volt a céljuk, hogy felszámolják a Jobbik-féle
politizálás táptalajaként szolgáló társadalmi és politikai problémákat.
Emellett azonban e két párt számára a Jobbik esély is, hiszen rá és a mögötte
álló jelenségekre hivatkozva tovább küzdhetnek a szélsőségesek ellen; és ez
maradék politikai tőkéjük fontos része”.
***
1. Az
áramszolgáltatót nem érdekli a tömeges áramkimaradás? 2009. 01. 29. 14.55. Hírextra,
Forrás: MTI, hirextra.hu nyomán
2.
Vécékefével erőszakolták meg a kilencéves kislányt társnői. 2009. január 29.
15:47 | Forrás: STOP/HavariaPress, STOP nyomán
3.
Ártalmas a kormány kapkodása. 2 perces interjú: Csaba László közgazdász,
egyetemi tanár. Kiss Gergely, mho.hu nyomán
4.
GYURCSÁNY: kormányváltásnál több kell! Stop.hu, MTI, FH, ma.hu nyomán
5.
Hazánkat nem képviseli senki Davosban. 2009. 01. 29. 08.30 Hírextra nyomán
6.
Felmentést kaphatnak az önkormányzatok. 2009. január 26., Forrás: MTI, magyarorszag.hu
nyomán
7.
gondola 2009. január 26. 15:15.
Surján: Gyökeresen át kell alakítani az európai uniós pályázatok feltételeit.
gondola.hu nyomán
8.
Országos hálózatban a regionális innovációs ügynökségek. 2009. január 27. kedd
09:39:43
MTI/Menedzsment
Fórum, mfor.hu nyomán
9.
2009-01-27 15:07. A Fidesz kezdeményezi az Országgyűlés feloszlatását
(+videó) (hírTV, FH) nyomán
10.
Felmérés: ki menjen, ki maradjon a kormányban? Hírszerző, 2009-01-28 14:48.
hirszerzo.hu nyomán
11.
Előrehozott. Az jobboldal kitart az elvei mellett. 2009. 01. 28. 14.31.
Hírextra, Forrás: MTI, hirextra.hu nyomán
12. Ma
2009. január 28., MTI, Gyurcsány: nem az a kérdés, hogy a Fidesz győz-e.
piacesprofit.hu nyomán
13.
Népszava Online – Belpolitika. 2009.01.28. | 04:49:27. Átalakítja a kormányzás
szerkezetét Gyurcsány, Válságmegelőző és -kezelő központot hoznak létre,
Népszava Online nyomán
14.
2009-01-27 09:52. Horn Gyula mandátuma nincs napirenden. NOL, (MR) nyomán
15. Nincs
napirenden Tasnádi Péter utódlásának kérdése. 2009. január 28. 14:00. MTI,
hvg.hu nyomán
16. Szili
lehet az MSZP polgármester-jelöltje Pécsen. 2009-01-29 08:10. AS Network, vg.hu
nyomán
17. Papp László Tamás: A politikusbűnözés fokozódik. 2009. január 27.
05:34, hvg.hu nyomán
18.
Keller belehamisított a törvénybe? Magyar Hírlap/FH, 2009-01-29 07:48.
hirszerzo.hu nyomán
19.
Századvég-Forsense: 58 százalék menne el szavazni. [origo]2009. 01. 27., 15:47,
origo.hu nyomán
20.
Nézőpont Intézet, 2009. január 28. 15:25. Nézőpont Intézet: A
legnépszerűtlenebb miniszter Gyurcsány – 70 százalék lecserélné. gondola.hu
nyomán
21. MTI,
2009. január 28. 09:30. Szonda Ipsos: Fidesz – MSZP 61:28 – bukott a gyurcsányi
válságkommunikáció. gondola.hu nyomán
22.
InfoRádió, 2009. január 28. 08:43. Robbanást kockáztat a miniszterelnök –
szocik is támogathatják az előrehozott választásokat. gondola.hu nyomán
23.
Tárki: nincs változás a politikai erőviszonyokban. 2009. január 28. 16:24. A
TÁRKI legfrissebb felméréséhez január 14. és 21. ezer választókorú állampolgárt
kérdezett meg. hirado.hu/MTI nyomán
24.
Jobbik: áttörés előtt? Lakner Zoltán| Népszabadság| 2009. január 30.| NOL
nyomán
Hírek
