Merre tovább?

Amikor a baloldali monolit, a kormányzó baloldali és ún. liberális pártok sosem látott válságba vitték a Magyarországot s miközben a válság totális kibontakozását várjuk, a magyar ellenzék, a jobboldal, a Fidesz valószínűleg története legnehezebb időszaka elé néz. A válság éppen úgy erodálja, mint a kormánypártokat. Ráadásul a politikai verseny korlátozása (a rendszerkritika hiánya, a médiakormány média általi kormányzása, a jogi és adminisztratív szabályok be nem tartása a tájékoztatásban és információ-kibocsátásban stb.) miatt a társadalom nem szembesül a kormányzó politikai és gazdasági rezsim tarthatatlanságával, alkalmatlanságával.

Az európai parlamenti választás közeledése is arra jó inkább, hogy a kormányzó pártok mindennapi panamáinak példáit kicsit háttérbe szorítsa. Így tűnik ki a médiában hogy a Fidesz a Ráday kollégium dísztermében nyilvánosságra hozta az európai parlamenti választási listáját. Schmidt Pál a listavezető lett, és a 2004-es EP-választásokon elért ötven százalék a minimális elvárás számukra. /1/ A lista Schmidt Pál, Szájer József, Gál Kinga, Áder János, Surján László (KDNP), Deutsch Tamás, Járóka Lívia, Schöpflin György, Gyürk András, Őry Csaba, Glattfelder Béla, Kósa Ádám, Hankiss Ágnes, Győri Enikő, Bagó Zoltán, Hölvényi György, Szemerkényi Réka, Ékes József, Frivaldszky Gáspár, Hammerstein Judit, Gulyás Gergely, Tóth Edina nevét tartalmazza.

A média azt próbálja sugallni, hogy a közvélemény-kutatások szerint régóta és nagyon magasan vezető Fidesznek mindent kellene akarni. A társadalomban is sokkal jellemzőbbek a mértéktelenségek mint valószínűtlenségek, mint a józan várakozások. A szakértők viszont úgy érzik, hogy hatalmas bukás lesz mindenkinek, mert a magyar társadalomban a szavazási hajlandóság nagyon alacsony, és az EU-val szemben pedig döntően negatív tapasztalatai vannak.

Orbán Viktor a Fidesz új (!) irányítási rendszeréről nyilatkozik. Eszerint február 1-jétől az egész pártot, az egész szövetséget, az egész szervezetet, beleértve az elnöki stáb munkáját, egészen más rendszerben, más emberekkel fogják irányítani.

A médiafőirány szerint a változások nem érinti a pártigazgatóságot (melyet Kubatov Gábor vezet); a kommunikációs igazgatóságot és az elnöki kabinetrendszert viszont összekapcsolják, s egy erős elnöki stábot hoznak létre. ez kampányfeladatokat is ellát. Az elnöki stáb élére Szijjártó Péter mostani kommunikációs igazgató kerülhet. Az már korábban eldőlt, hogy a kampányfőnök Gyürk András lesz. /2/

A Népszabadság tovább kavarja az információhiányos, de annál zavarosabb képet azzal, ahogy közre adja, hogy átalakítja a Fidesz az elnöki kabinetrendszert s annak a lényege az lesz, hogy „a polgári körök elkerülnek Orbán Viktor pártelnök mellől”. /3/ Az is érdekes, hogy a „civil igazgatóság” (amelyet Bíró Ildikó, a polgári körök koordinátora vezet) valószínűleg a Balog Zoltán által vezetett Polgári Magyarországért Alapítvány hatáskörébe kerül. A Népszabadság „név nélkül nyilatkozó polgári körösöktől” úgy tudja, hogy az átszervezés azért kell, mert a polgári körösök nem igazán uniópártiak s nem kampányolnának aktívan az EP-választásoknál. Ebből annyi igaz, hogy a társadalmi (köz)hangulat nem uniópárti, s az is, hogy a kampányaktivitást tekintve a Fidesz hatékonysága az MSZP-vel szemben nem minősíthető.

„Átlátszónak” lenni?

A Népszava és FigyelőtNet hirszolgálat szerint a Fidesz átvilágítja a választókerületeket: megnézik, hol mennyire hadrafoghatóak, képernyőképesek az ott dolgozók. Orbán tudni szeretné, kikre, kikkel számolhat a párt, kiket kell lecserélni azok közül, akik jelenleg választókerületi elnökként képviselők. Valószínűleg néhány tagozatvezetőtől búcsúznak, helyükre voksokat hozni képes embereket választanak. /4/

De az átvilágítás jót tehet a későbbi meglepetések szempontjából is. Nehogy úgy járjon a Fidesz, mint ahogy ma az MSZP, amelynek manapság minden megyében panamista vezetői és háttéremberei állnak bíróság, rendőrség előtt.

És az átlátszóságot említhetjük Orbán Viktor európai kőrútja kapcsán is, amennyiben minősíti a jelenlegi nemzetközi és magyarországi helyzet tarthatatlanságát. Jelzi, hogy a túlalkalmazkodásba és kóros szervilizmusba dermedt magyar kormánypártoktól eltérően, értjük az új világhatalmi huzakodás dübörgését.

Ezért különösen fontos annak hangoztatása Orbán részéről, hogy Közép-Európának most esélye és lehetősége nyílott arra, hogy új stratégiai szövetséget hozzon létre, amelynek eleme lehet egy energiabiztonsági alap, közös fejlesztési politika és az észak-déli irányú regionális szállítási hálózat megteremtése. A bécsi Euromoney-konferencián elhangzott vitaindító előadásában Orbán (angol nyelven) kifejtette, hogy a mostani globális válság okai között mélyebb szerkezeti és morális problémák is meghúzódnak, és a folyamat tulajdonképpen egy világméretű átrendeződés része. Nem egyszerűen egy pénzügyi krízisról van szó, hanem új horizontok nyíltak ki, és új világrend jön létre biztonsági és katonai értelemben is. /5/

Orbán fogalmazása az új európai politika formálódásába illik, amikor hangsúlyozza, hogy „Oroszország kérdését komolyan kell venni. Veszélyesek azok a nyugat-európai kísértések, amelyek egy Oroszországgal kialakítandó európai uniós stratégiai partnerségre irányulnak. Ellenkezőleg, a transzatlanti együttműködést és Európát kell megerősíteni, Oroszországgal szemben pedig egy nagyon racionális, kifinomult politikára van szükség, annál is inkább, mert az átalakulás folyamata felhívta a figyelmet Európa gyengeségére.”

Orbán fogalmazása mérföldkő az újonnan tárasult tagok helyzete szempontjából is. „Geopolitikai szempontból Közép-Európa másként viszonyul Oroszországhoz, mint a Nyugat. Ez a régió a jövőben lényeges és független szereplőként fog fellépni Moszka viszonylatában. Ezért szükséges egy új közép-európai stratégiai szövetség létrehozása, amelyre most lehetőség és esély nyílik.”

A felelős magyar vezető: Orbán Viktor

Akik hallották vagy olvasták a bécsi Orbán-előadást, egy felelős és nemzetközi mércével mérve is tájékozott politikussal találkoztak. „A Kelet nem fog habozni, hogy katonai potenciálba fordítsa át gazdasági erejét, és a transzatlanti szövetségnek új szereplőket kell eltűrnie, velük együttműködést kialakítania." - érvelt a bécsi Euromoney konferencián. Közép-Európának most esélye és lehetősége nyílt arra, hogy új stratégiai szövetséget hozzon létre, amelynek eleme lehet egy energiabiztonsági alap, közös fejlesztési politika és az észak-déli irányú regionális szállítási hálózat megteremtése. Új gazdasági hatalmak bukkantak föl, mint Oroszország és Kína. Moszkva nem csak arra törekszik, hogy a lehető legmagasabb árat szerezze meg az orosz gázért, ami voltaképpen legitim törekvés, hanem monopolizálni akarja az egész térség gázüzletét.

Az autonóm magyar politikára törekvés alapján lép fel a Fidesz, amikor érvelése szerint le kellene mondania annak, aki aláírta az Európai Unióval novemberben kötött hitelszerződést: „alkotmányt és törvényeket sértett a kormány akkor, amikor ezt a szerződést ilyen formában, mint nemzetközi szerződést megkötötte". A párt a történtekkel kapcsolatban írásbeli kérdést nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyre Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztertől vár választ. /6/

A mai globális válság mögött mélyebb szerkezeti és morális problémák is meghúzódnak, és a folyamat tulajdonképpen egy világméretű átrendeződés része. Nem egyszerűen egy pénzügyi krízisról van szó, hanem új horizontok nyíltak ki. /7/ Magyarország számára a válságból kivezető utat olyan intézkedéscsomag képezheti, amelynek központi eleme az adócsökkentés és általában a munkára nehezedő terhek mérséklése.

Az elsöprés hangoztatása

A média kommentálása és a szakértők értékelése között nagyon nagyra nyílik a távolság ismét. A média szerint a Fidesz elsöprő győzelemre készül az EP-választáson, a szakemberek viszont minden korábbinál alacsonyabb részvételre számítanak, aminek következtében esély van az MSZP győzelmére, amennyiben nem mennek el nagy tömegek, köztük a nem baloldali bázis meghatározó része szavazni. Másrészt az alacsony részvétel mellett nyílik mód a Jobbiknak elérni a kritikus tömeget.

A politikai verseny fékezése, illetve az eddigi, alacsony szavazási hajlandóság melletti, magas Fidesz győzelmet mutató közvélemény-kutatások szerint (a „trendre” hivatkozva) és „ha a pártok támogatása nem változik lényegesen”, kétharmados győzelmet arathat a Fidesz, mondják. A Fidesz minimálprogramja legalább annyi mandátum megszerzése, mint a 2004-es EP-választáson. A párt akkor 12 képviselői helyet szerzett, míg az MSZP kilenc, az SZDSZ két, az MDF pedig egy képviselőt küldhetett a két helyen – Brüsszel mellett Strasbourgban – ülésező testületbe. Az EP létszámának csökkentése miatt azonban a következő ciklusban Magyarországnak 24 mandátummal szemben már csak 22 jut. Ebből a mai erőviszonyok mellett a Fidesznek 15-16 mandátum juthatna. /8/

Az „elsöprés” mellett a „pártirányítás teljes körű átalakítását” hangsúlyozó kommentárokon kívül, Orbán „vezéri” szerepének további erősödésére következtető nézetek jellemzőek. De a valóságban már nincs hova erősödnie Orbánnak. Vezérnek pedig minden tekintetben csak Gyurcsány felel meg, ha már komolyan vesszük a kritériumokat, és azt is meglátjuk, amit Gyurcsány az MSZP-vel művel.

Az esélyeket latolgató megnyilatkozások és a kommentárok komolyságát csak olyan témákban lehet jellemzőnek tekinteni, mint amikor az „Orbánt segítenék hatalomra” típusú szavazókat és szavazatokat mérlegelik (ami egyébként a mai magyar kormánypárti és általában baloldali táborok antidemokratikus hajlandóságának legfőbb bizonyítéka, mint a többpárt rendszer és a politikai váltógazdálkodás tagadása). Vagy amikor a két komolytalanná vált rendszerváltó párt esélyeit szemlélik, de csakis a Fidesz ellenében. A „harmadik esély” szellemében foglalkoznak a magyar EU-szkeptikusok szavazataival: ha a szkeptikusok politikai aktivitása erősödne, akkor elsöprő győzelmet aratnának a parlamenti pártokkal szemben. Hogy aztán a Jobbik ebből számítha-e valamire, az nem valószínű, de ki tudja?!

Feltétlenül említésre érdemes a médiauszály munkálkodása és a fentiek kapcsán a miskolci ITC-székház értékesítésével kapcsolatos ügy, amelyben érintett fideszes politikusok vannak állítólag. /9/ Ezt az eseményt azért kell kiemelnünk, mert panamázást emleget a Népszava, amelyik médium egyébként a mindennapos MSZP-s vagy SZDSZ-es panamázásokkal kapcsolatban soha nem használta azt a szakkifejezést, hogy „panamázás”.

Minősített válság, van?!

Miután a Gyurcsány-rezsim és a médiauszály mindeddig tagadta bármilyen válság létezését (a panamázással kapcsolatos alapállással megegyezően), most elérkezettnek látták az időt kijelenteni, hogy válság van. Persze, most is csak azután, hogy az államfő szükséghelyzetnek megfelelő válságtanácskozást rántott össze. Azok után azonnal reagált Gyurcsány is, amikor bejelentette, hogy az MSZP-frakció “a közjogi méltóságok, valamint a magyar társadalmi és gazdasági élet legfontosabb szervezetei vezetőinek meghívását kezdeményezi a január 29-i rendkívüli parlamenti ülésre”. /10/

A blogoló nyilvánosságban azonnal reagáltak a reagálókra is, amikor jelezték, hogy Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke már évek óta mondogatja, hogy mit kellene tenni, és normális kormány nem hagyta volna az országot így tönkremenni.

Jó szót keresünk?

Végül, mit mondhat a magyar elit mindazzal kapcsolatban, ami ma zajlik nálunk. A már külföldre távozott elitünk semmit. A kalandvágyból itthon maradt elitünk java hallgat, mert mit is lehet itt mondani. Aki eddig hazudott, vagy hajlandó volt a hazugságot meghallgatni, azt tovább árnyalni (!), az most is kész figyelmet tanúsítani. Az ultraliberális szubkultúra elitünk pedig mintha marslakók lennének, most is képesek mindenről minden mást állítani, meglátni, meghallani.

Ebben az elitben Obama és a Barack-szindróma a legfőbb téma még most is. Tipikus példa, amikor Babarczy Eszter legfőbb élményeként adja elő, kicsit talán mégis eltávolodna mondandójától és ideáljától, tehát kicsit gúnyolódva, szarkazmussal stb. emlegeti Obamát, az obamaságot, amikor amúgy az antiorbán-antifidesz gondolatait fűzi.

Babarczy a következőket találja írni az Obama-beszéd (beiktatás) kapcsán: „a beszéd tanulsága az, hogy egyes demokráciákban vannak jó vezetők, akik el tudnak mondani egy őszödi beszédet egyenesen választóiknak, s nem tör ki rögtön a botrány. Más demokráciákban, például a miénkben, ez nem lehetséges. Vezetőink a kemény igazságokat csak a színpad mögött merik kimondani, a közönség pedig megkövezné őket, ha mégis a színpadra merészkednének velük. /…/

… a mi demokráciánk eddig nem sok rátermett vezetőt termelt ki, és, ami még fájdalmasabb, még a jó alapanyagból készült politikusokat is gyávává és sunyivá tette. Orbán Viktor 1989-ben Nagy Imre újratemetésén még el tudott mondani egy demokratikus politikához illő beszédet – ez volt az első és utolsó eset, hogy Magyarországon valaki képes volt ilyesmire. Igaz, annak a beszédnek a hajtóereje nem az alázattal vegyes büszkeség volt ugyan, miszerint megtettünk egy történelmi lépést (ez a mostani Obama-beszéd alaphangja), hanem a harag. Mégis az 1989-es beszéd, amely hazaküldte az oroszokat, volt annyira bátor, ha nem is volt annyira felelősségteljes, mint Obama beiktatási szövege. Nem tudom, képes volna-e még Orbán Viktor erre a bátorságra, amely nemcsak az orosz tankokkal, hanem a magyarok előítéleteivel, a magyar közgondolkodás lustaságával és felelőtlenségével szemben is erőt tudna adni. Gyanítom, hogy az egykori karakánságot felmorzsolta a hatalom megszerzéséért folytatott harc.” /11/

Ezzel az élménnyel egy időnben (és ne feledjük, közben elharapódzóban van a válságunk, még Gyurcsány is „válságtalálkozókat” szervez!) a magyar miniszterelnök egy újabb, nagy antifasiszta partit ad. Itt Gyurcsány Ferenc ilyeneket mond: „Nyíltan támadják az emberi méltóságot azok, akik akadályozzák, hogy az Országgyűlés jogi eszközöket teremtsen a gyűlöletbeszéd elleni fellépéshez.” Mindezt az Európai Parlament szocialista frakciója, az MSZP európai parlamenti delegációja és a Táncsics Alapítvány által szervezett konferencián adhatta elő. /12/

Gyurcsány Ferenc sajátos történelmi műveltsége és mély humanista elköteleződése következtében úgy tudja, hogy „Magyarország nehéz helyzetben van, mert a rendszerváltás után nem jött létre a demokratikus közép koalíciója, a magyar jobboldal szolidárisabb volt a szélsőjobboldallal, mint a balközéppel.”

Gyurcsány szerint „az MSZP évek óta küzd a világos jogi környezetért, kevés sikerrel, mert létrejött egy nagyon színes koalíció, a jobboldali pártok egy részével és a liberálisok egy csoportjával, ők hatalmi érdekekből, illetve alkotmányos jogvédelemre hivatkozva utasítják el a jogi szabályozást”. /13/

Megfelelő szót keresünk?

A megfelelő szót keresik arra a helyzetre, amiben vagyunk, és meg is találták. Az eheti „válságtanácskozások” egyikén született meg a kulcsszó és kulcsmondat: „argentin válság” elé nézünk?! Amúgy a Kossuth Rádió reggeli műsorában, Heim Péter, az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. vezető stratégája fogalmazta meg elég szemléletesen azt, ami nyilvánvaló, és szakértők, közgazdászok, tudósok emlegetik körülményeit, de nem merték eddig kimondani.

Heim felvezeti mondandóját: Magyarországra súlyos recesszió vár, és ha a kormányzat nem lép, egy nagyon komoly, argentin típusú válság elé nézünk. A válság mérséklésére az egyetlen megoldás a potenciális növekedési ütem célzott és drasztikus emelése, amit az adók és a járulékok azonnali, mintegy ezermilliárd forintos csökkentésével, az egykulcsos családi adózás rögtöni bevezetésével, az egyéb adókedvezmények eltörlésével és a kiadások mintegy 1.300 milliárd forintos mérséklésével lehet elérni. /14/

Egyébként a jelenségek felmondása nem indokolná az argentinválság-jelző emlegetését, hisz majd mindenki egyetért abban, hogy „látszat szerint a kormányzat abban a tévhitben él, hogy az IMF-pénz megoldotta a problémákat és a nehezén túl vagyunk, pedig a neheze csak most jön"! Ha igaz ez, és a kormány nem lát, vak, de a holdudvar még nem vakult és nem hülyült meg teljesen, akkor mostantól a média rovatot nyit az argentinválság típusú írásoknak.

És akkor hamarosan kiderül, mert anélkül nem lehet argentinválságolni, hogy csak bizonyos vonatkozásait tesszük szóvá, hogy a politikai rendszer széthullott, a kormányzó politikai pártok csak saját maguk eltartásával foglalkoznak. A pénzrendszer megrendül, évtizedekre nyúló stagnálás kezdődik a gazdaságban…, az intézményrendszer leáll, és a rend megszűnik, és akkor fél éven belül fűteni kezdik az Aurórát…

Ám minden elakadhat, csak a hülyeség nem áll el. Ezt most leginkább Mészáros Tamás írása, „A meggyalázott nyelv” tanúsítja, amelyben a beszédkultúra hiányát meri tárgyalni egy olyan személy, akinek elvbarátai diszponálnak minden felett (és lehet hogy ez nem teljesen az ízlése szerint való), de ő mégiscsak egyfajta apologétája az adott kurzuskultúrát felhalmozó rezsimnek.

Mészáros szerint „A jobboldal nyelvi barbarizmusa beférkőzött a honi otthonokba. Amúgy jámbor családapák azt a kihegyezett nyelvet beszélik, amit kedvelt orgánumaik, és feltehetően már úgy is gondolkodnak, ahogyan azok a politikusok, publicisták, akik a beszéd- és írásmód kultúráját zsigeri indulatokkal pótolják. Az ország lakosságának jó része mintegy észrevétlenül elveszíti a józan mérlegelés igényét; bonyolult kérdésekre nem szellemi igényességgel fogalmazott válaszokat, csupán uszító szlogeneket keres. És ez a mesterségesen lezüllesztett közbeszéd természetesen elvégzi a mentális pusztítást is; aki lélekben elfogadja a gyűlölet kultuszát, az többé már nem képes a racionális gondolkodásra.” /15/

Mondhatnánk, Mészáros minden szava igaz, csak éppen nem úgy. A jobboldal - hisz sem tematizálni, sem kurzuskultúrát csinálni nem tud olyan hatékonysággal, mint a Gyurcsány rezsim, amelyik milliárdokat költ arra, hogy a kommunikációs kezdeményezés mindig nála legyen –, vagy inkább nem baloldali magyar társadalmat mondanék, persze, befolyásolja a közbeszédet, de az eredők és a végeredmények más. Ettől kell eltekinteni ahhoz, hogy a mészárostamások le merjenek írni ilyen dolgokat.

Merre tovább, Fidesz?

3. Mozgolódás: elkerülnek Orbán mellől a polgári körösök. MTI/Népszabadság, 2009-01-20 06:23. hirszerzo.hu nyomán

3. Átvilágítja embereit a Fidesz. 2009. január 21. 07:30. fn.hu nyomán

4. Lesz-e újra kormányfő Orbán Viktorból? 2009. január 21. 14:33:00. MTI, pb.hu nyomán

5. Új világrendet jósolt Orbán. MTI 2009-01-21 15:45. Hírszerző, nemzetihirhalo.hu nyomán

6. Fidesz: mondjon le, aki aláírta az EU-val kötött hitelszerződést. 2009. január 21. 15:40 MTI, nemzetihirhalo.hu nyomán

7. Orbán szerint egész Európát kell erősíteni. 2009.01.22 07:56. portfolio.hu nyomán

8. A Fidesz elsöprő győzelemre készül az EP-választáson. 2009. január 22. 09:30. DOBSZAY JÁNOS, HVG Válaszkényszer, hvg.hu nyomán

9. Népszava Online – Belpolitika. 2009.01.22. | 11:55:34. Fideszes panama és vádemelés BAZ-megyében? Népszava Online nyomán

11. Babarczy Eszter: Nekünk Őszöd, nekik Obama. 61 hozzászólás 2009. január 21. 11:27 | Utolsó módosítás:2009. január 21. 16:01, 168ora.hu nyomán

12. Népszava Online – Belpolitika. 2009.01.23. | 15:27:03. Gyurcsány Ferenc: a magyar jobboldal szolidárisabb volt a szélsőjobboldallal. MTI. nszava.hu nyomán

13. csány: a Fidesz eladja a demokratikus közepet. Hírszerző összeállítás. 2009-01-23 14:13. MTI, FH nyomán

14. Argentin típusú válság elé nézünk? 2009-01-23 10:11:32. Kossuth Rádió reggeli műsorában. (180 perc) nyomán

15. Mészáros Tamás: A meggyalázott nyelv. Beszédkultúra hiányában. Péntek, 2009. január 23. 15:07. 168ora.hu nyomán