ÖKOPOLITIKA

A minisztérium Zöld forrás pályázatából száznyolcvan civilszervezetnek összesen 225 millió forint-támogatás jut környezetvédelmi projektjeikre, melyek a környezettudatosság fejlesztését, éghajlat-változási, élelmiszer-biztonsági, vízvédelmi, hulladékgazdálkodási és környezetbiztonsági célokat szolgálnak. 37 milliós támogatást nyert negyven környezeti nevelési feladat teljesítését kitűző projekt. (MH 27)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG

A Tokyo Electric Power Co. 2009-ben 200, elektromos autók töltését biztosító állomás felépítését tervezi a japán főváros környékén. A társaság sikeres teszteket végzett és egy olyan berendezést fejlesztettek ki, amely (állítólag) ötpercnyi töltést követően annyi energiával látja el az akkumulátort, hogy az autók akár 40 kilométer megtételére is alkalmasak lesznek, a töltési idő megduplázásával pedig a járművek 60 kilométert is futhatnak. A következő három-négy esztendőben a TEPCO elektromos töltőállomásainak száma elérheti az ezret. (NG 27)

Koren Csaba, a győri Széchenyi Egyetem közlekedésépítési tanszékének vezetője szerint a városok szerkezete önmagában is határt szab a motorizációnak. Az Egyesült Államok néhány városában történtek azt bizonyítják: ha egy-egy városrészt szinte korlátozás nélkül átadnak a járműforgalomnak, akkor az a negyed kihal, csak irodák maradnak. Budapesten a metró megállói környékén korábban nagy parkolók voltak, például a Déli pályaudvaron vagy a Széna téren. De jöttek a bevásárlóközpontok, végül is ők győztek, a közlekedés háttérbe szorult. Annak érdekében, hogy a reggeli csúcsban kevesebben közlekedjenek, a londoni metróban fél tíz után kétharmadannyiba kerül a jegy, mint reggel nyolckor. Az egyéni autóhasználat csökkentésének Dániában azt a módját választották, hogy rendkívül magasra emelték a kocsik regisztrációs adóját. El tudták érni, hogy a családok többsége csak egy autót tart fenn. (Nb 28)

KLÍMAVÁLTOZÁS, SZÉNDIOXID,

Az Ázsia-Európa Tanácskozás pekingi csúcstalálkozóján Barroso bizottsági elnök és Sarkozy soros elnök arról is szóltak, hogy továbbra is szükség van a klímaváltozás elleni küzdelemre. Erről a francia elnök ezt mondta: Európa nem szólítja fel Ázsiát, hogy tegyen erőfeszítést. Csupán annyit mond, hogy Európa sokkal szigorúbb szabályokat fog alkalmazni, mint amilyeneket tőlük kérnek. (Nb 25)

Olaszország sokallja az európai klímacsomaghoz való hozzájárulást, az évi 18 milliárd eurót, ezért újfajta ütemezést követel. Hegyi Gyula szerint, ha gyorsan cselekszünk, a GDP-nek csupán 1 százalékát kellene klímavédelemre használni, ha késlekedünk olyan károk keletkezhetnek, hogy már 5-20 százalékos ráfordításokra lenne szükség. (Nv 24)

ENERGIATAKARÉKOSSÁG

A Nemzetközi Energiaügynökség számításai alapján minden euró, amelyet a hatékonyabb gépekbe, készülékekbe és épületekbe fektetnek be, feleslegessé tesz másik 2 eurónyi befektetést az áramkapacitások bővítésére. (NG 27)

Az Egyesült Államokban hamarosan piacra kerül az ún. „nulla energiaigényű” ház. A tervező és kivitelező az Ideal Homes. A légkondicionáló és a kazán szerepét egy hőszivattyú és az egész épületet behálózó csővezeték látja el. A rendszer a föld egyenletes hőjét használja ki. A kiinduló 15 foknak köszönhetően nem kell túl nagy erőfeszítéseket tenni, hogy elérjék minden évszakban a 20-23 Celsius-fok körüli hőmérsékletet. A tetőre szerelhető napelemek évente 6000 kilowattóra elektromosságot termelnek. Nyáron a szükségesnél több energia előállítására képes, amelyet a hálózatba visszaáramoltatva jóváírást kaphat, így az év végén a számlák elvileg átlagban nullára futnak ki. A prototípust három és fél éve tesztelik, s a kitűzött célokat a ház képes volt tartani. (VG 27)

A Főtáv és a Budapesti Erőmű között zajló egyezkedés során az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az áram és a hő egyidejű előállításakor a termelési költségeknek mekkora hányadát „írja rá” az áramra és mekkorát a távhőre. Az erőmű a távhőn igyekszik nagyobb nyereséget elérni, s erre az energiatípusra számolja el a termelési költségek nagyobb hányadát is. A Főtáv szeretné elérni, hogy derüljön ki, a költségek mekkora hányada jut a hőtermelésre. (Nv 28) Kiss Péter és Fekete Csaba (KPMG) szerint a távhőellátás versenyképessége javítható. A nyári hőigény megteremtésével, a hőveszteség csökkentésével és a szolgáltató cégek hatékony működésével lehet a távhő versenyképesebb. A nyári hőigény növelésére néhány éves távlatban szóba jöhet akár abszorpciós hűtés kiépítése is, elsősorban intézményi, fizetőképes kereslet kialakulása esetén pedig a lakossági szektorban is. Ez tovább erősítené a kapcsolt termelés előnyét az egyedi gázfűtéssel szemben. A lakótelepi felújítások célja természetesen helyes, de felmerül a kérdés, hogy a mostani átalakítással az épületek ugyan elérik a ma (épphogy) megfelelő hőszigetelési szintet, de ez vajon elég lesz-e 10-15 év múlva? Nem kell-e akkor újrakezdeni az egész országos szigetelési akciót? (VG 28)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Pónya József, a Paksi Atomerőmű igazgatótanácsának elnöke szerint az atomerőmű kockázata lényegesen kisebb, mint a szén- és gázerőműveké. A világ energiagondokkal küzd, ugyanakkor az atomerőmű-építő kapacitás behatárolt. Mielőbb döntenünk kell. Ha később megszületne az építési szándék, nem lesz szabad kivitelezői kapacitás. Pónya bízik benne, hogy már tavasszal a parlament elé kerül egy új atomerőmű építésének témája. Az Egyesült Államokban a jelenleg működő 104 mellé 23 új reaktor építésére nyújtottak be engedélykérelmet, és sok engedélyt adnak ki uránbányászatra és -finomításra is. Legutóbb 30 éve volt ehhez hasonló nukleáris reneszánsz. Világszerte 35 új reaktor építése zajlik. Az atomenergia-ügynökség szerint 2020-ra további 130, összesen 430 gigawatt teljesítményű energiablokk létesítése várható. (Nv 29)

A Paksi Atomerőmű által létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány 241 millió forint támogatás megítéléséről döntött. Az atomerőmű évente 500 millió forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére és ezt a támogatást öt évre garantálta. A hazai nukleáris létesítmények környezetében, továbbá a hulladéktároló helyek kutatásában érintett településkörben az önkormányzatok, intézmények, közhasznú szervezetek, civilszervezetek, egyesületek és gazdálkodó szervezetek kaphatnak pályázati úton segítséget. A prioritások gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, a térségek, települések összefogását, valamint a turisztikai vonzerő fejlesztését elősegítő, illetve környezetvédelmi programokra terjednek ki. Az alapítvány az európai uniós forrásokból magyar társfinanszírozás mellett támogatott operatív programok pályázatainak előkészítését és a pályázatokon való részvételt is kiemelten kívánja segíteni. Az alapítvány maga is pályázik, az Európai Gazdasági Térséghez és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusokhoz nyújtott be pályázatot. (VG 28)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Orbán Viktor elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben Európában a harmadik-negyedik helyen állunk a geotermikusenergia-ellátottságban, a magyarok Svédországba járnak tanulmányozni ennek a kihasználását. Csehország eddig háromszor annyit hívott le uniós forrásból alternatív energiarendszerek kifejlesztésére, mint Magyarország. (MN 29) Orbán szerint a jelenlegi válságot és az ország energetikai kiszolgáltatottságát nem sorscsapásként kellene megélni, hanem lehetőségként, amelynek révén számos új energiaforrást honosíthatunk meg Magyarországon. Úgy, hogy ezzel új húzóágazatokat teremtünk a gazdaságban. (MH 29)

BIOÜZEMANYAGOK

Pályázatot ír ki évi 10 ezer tonna kapacitásúnál kisebb komplex bioüzemanyag-gyártó kisüzemek építésének támogatására a Földművelésügyi Minisztérium. Olyan üzemek építésének a támogatása a cél, amelyek egy-egy kisebb térségből gondoskodnak alapanyag-ellátásukról, a gyártás pedig szervesen illeszkedik más tevékenységekhez. A pályázat vonzó lehet a nagy állattartó telepeknek is, amelyek a biogáz-hasznosítás és a bioüzemanyag-gyártás kombinálásával hatékonyabbá tehetik valamennyi üzletágukat. A megvalósulást segítheti, hogy a jó gabonatermés miatt a kukorica tonnánkénti felvásárlási ára 60 ezer forintról 20 ezer alá csökkent. Érsek Tibor, a Duna Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója szerint az etanol ára az elmúlt hónapokban nem követte az olaj árának a zuhanását. A projektek pénzügyi mutatói jelentősen javultak, miközben az EU megújuló energia politikája hosszú távon biztos piacot teremthet a magyarországi előállítású bioüzemanyagoknak. (VG 28)

TERMÉSZETVÉDELEM, TÁJ- ÉS FÖLDVÉDELEM

Lezárult a négyéves országos túzokvédelmi projekt. Konyhás Sándor, a Hortobágyi Nemzeti Park túzokvédelmi felelőse szerint a hazai túzokállomány létszáma megközelítette az ezernégyszázat, vagyis az elmúlt években mintegy tíz százalékkal nőtt. Mintegy ezerkétszáz hektárral növelték az életterüket, az országban több száz hektáron helyreállították a füves pusztát borító gyepet. (Nb 27)- A Magyar Madártani Egyesület nyilvántartása alapján az idén májusig tizennégy réti- és tizenhárom parlagi sast mérgeztek meg hazánkban. Becslések szerint rétisasból százhúsz, parlagiból alig nyolcvan-száz pár élhet hazánkban. A mérgezések gyakorisága 2005 óta egyre nőtt. A Természetvédelmi Őrszolgálat nyár óta már együttműködik a Nemzeti Nyomozó Irodával. Gyakorta közösen járőröznek a terepen. Április óta nem találtak sem elhullott védett szárnyast, sem szabálytalanul kihelyezett, növényvédő szerrel beinjekciózott dögöt. (MH 28)

Megyei rendőrkapitányságok egyeztettek a térségi mezőgazdasági szakigazgatási hivatal erdészeti igazgatóságaival, a mező- és polgárőrökkel, valamint az erdészekkel, velük együttműködve szeretnék megakadályozni a falopásokat. Azon területek védelmére, ahol különösen gyakoriak a lopások, külön őrszolgálati akciótervek készülnek. (MH 28) - Évente 80-100 hektáron cseréli le a nemesnyár- és feketedió-erdőket őshonos fafajokra a Gemenc Erdőgazdaság. (MN 29)

Sebeők János szerint izlandi meghatározó körökben máris azt hallani, lám, a fiktív szférából végre térjük vissza a reálgazdaságba, térjünk vissza a hagyományokhoz, a halászathoz. Izland a természeten, a halakon áll majd bosszút. Ez az ökológiai haramia, lator állam teljes halászati kapacitásával fog rázúdulni a tenger halaira. A tengeri rablógazdálkodás a „mohó tőke tiszta lelkű alternatívájaként” adja el magát. (MN 28)

Az Egyesült Államok déli határához közel fekvő nemzeti parkokban és erdőségekben mind több marihuánaültetvényt fedeznek fel, ahol többnyire mexikói drogkartellek vetették meg a lábukat. A marihuána-termesztők az Egyesült Államokban régóta betiltott gyom- és rovarirtó szereket, valamint a palánták növekedését serkentő hormonkészítményeket is használnak, amelyek hatóanyaga folyókba és patakokba jutva a farmoktól távoli területeken is szennyezi a környezetet. A vidék fölött gyakorta permeteznek patkányméreggel is, hogy az állatokat távol tartsák az ültetvényektől, emiatt a növények növekedésének öt hónapos időszaka alatt tömegesen hullanak el az őzek és szarvasok. A súlyos környezeti károk felszámolására nem jut elég pénz, a feladat nagy része egyelőre az önkéntes segítőkre vár. Szakértők szerint azonban az ivóvízellátást is nagy területen fenyegető környezetszennyezés ellen azonban jóval nagyobb erőket kellene bevetni. Az Egyesült Államokban előállított marihuána mennyisége negyedszázad alatt megtízszereződött, két évvel ezelőtt évi tízezer tonnára becsülték. Piaci értéke megközelítette a 36 milliárd dollárt, míg a kukorica és a búza együttes értéke nem éri el a 31 milliárd dollárt. (MN 27)

Pusztulnak a mangroveerdők az indiai Sundarban-szigeteken. Egyre többször támadnak emberekre a tigrisek, mert megcsappant a zsákmányállatok száma. A globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint miatt nagyobb mennyiségű sós víz jut a mangroveerdőkbe, s a növényzet pusztulása láncreakciót indított el. (MN 27)

A BirdLife International jelentése szerint százhuszonnégy európai madárfaj 26 éves adatsorát elemezve kiderült, hogy a fajok csaknem felének állománya csökkenő tendenciát mutat Európa húsz országában. A kakukk állománya 17 százalékkal csökkent negyed század alatt, a vadgerle és a fogoly 60-80 százalékos állománycsökkenést szenvedett el. Az Eurázsia-Afrika vonulási rendszer vándormadaraiból átlagosan 40 százalékkal kevesebb teszi meg évről évre az európai fészkelőhelyek és az afrikai telelőterületek közti távolságot. Az intenzív mezőgazdaság mellett komoly veszélyt jelentenek a vadászok is, és az, hogy a telelőterületre érve a globális felmelegedés miatt táplálékban egyre szegényebb élőhelyeket találnak. (MN 29)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Fokozott ellenőrzés kezdődik az orvhorgászat ellen a Tisza-tónál. A tározó téli vízszintre való beállításának ideje alatt ugyanis a halak nagy tömegben maradnak vissza a sekélyebb részeken, és ilyenkor sokan szabálytalanul halásznak és horgásznak. (MH 27)

Az ENSZ közzétette az első globális talajvíz-térképet. A röviden Whymapnek nevezett program adatokat tartalmaz a víz minőségéről is, továbbá arról, hogy mennyi idő alatt lehet a tartalékokat újratölteni. Afrika egyes részei évezredekkel korábban jóval csapadékosabbak voltak, mint most, és az ott található felszín alatti víztartalékok tízezer éve keletkeztek, és nincs utánpótlásuk. Világszerte évente 600-700 milliárd tonnányi felszín alatti víz fogy el. (A világ olajtermelése évente kb. 3.5 milliárd tonna.) 150 évvel ezelőtt egy emberre 34 ezer köbméter édesvíz-készlet jutott, napjainkban ez a szám kevesebb, mint az egynegyedére (8 ezerre) csökkent. (VG 29)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke szerint megdöbbentően alacsony a műemlékvédelmi költségvetés. Az idei támogatás 433 millió forint volt. Az elfogadható három-öt milliárd körüli összeg lenne. Ha a társadalom számára őriztetünk meg valamit, azt – legalább részben – vissza kellene térítenie a tulajdonosnak vagy a felhasználónak. Magyarország, egyedüliként a kultúrállamok közt, ebben nem vesz részt. A hazai szűklátókörű szemlélet nem engedi meg, hogy a kultúrát másként finanszírozzuk. A pénz, amit az új metróvonalba befektetnek – abba a beruházásba, amibe lassan belerokkan a főváros –, aprópénz a főváros megújításához szükséges összeghez képest; 2000-es áron a 3500 historikus lakóház felújítása hatezermilliárd forintba kerülne. (MH 29)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

A lobbiszervezetek negyedik éve próbálnak megszabadulni az italospalackokra és kereskedelmi csomagolóanyagokra kivetett extra zöldadótól, ugyanis a szabályozás nem csökkenti a kibocsátott eldobható műanyag csomagolás mennyiségét, ám az érintett cégek adminisztrációs terhe jelentősen megnőtt, miközben az adóterhelés a kis- és középvállalkozásoknak elviselhetetlenné vált. Szakértők szerint a módosítással indokolatlanul növelik a közterheiket, miközben a környezetvédelmi problémakör megoldatlan marad. Ha Brüsszel ismét diszkriminatívnak ítéli a szabályozást, a palackozó és kereskedelmi csomagolást használó cégek nagyjából húszmilliárd forintot perelhetnek vissza az államtól. 2009 tavaszán a Környezetvédelmi Minisztérium is újra át akarta írni a teljes termékdíj-szabályozást. (NG 29)

A termékdíjról szóló törvényjavaslattokkal senki sem elégedett: az ellenzék és a környezetvédők keveslik a változásokat, míg a kereskedők már az adó mostani - alig néhány forintos - mértékét is sokallták. A civil szervezetek szerint az egész törvényt új alapokra kellene helyezni, hogy a termékdíj végre valóban a környezet védelmét szolgálja, s a fogyasztók által fizetett több milliárd forint ne tűnjön el a büdzsében. Szilágyi László, a Humusz elnöke szerint a jelenlegi rendszer túl bonyolult, ennek ellenére könnyű megkerülni. Újra szükség volna egy elkülönített alapra, amely a termékdíj 1996-os bevezetésekor még valóban a környezet védelmet szolgálta. A bevételből megteremthető lenne a visszagyűjtés és a hasznosítás rendszere, továbbá erőteljesebb marketinggel segítséget nyújthatnánk azoknak a vállalkozóknak, akik újrahasznosított termékeket forgalmaznak.

Viszkei György, az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója szerint olyan ez, mintha a lóval szántást hirdetnénk, hiszen mindenhol csökken az újratöltés aránya a világban. A zöldek szerint azonban egyedül a betétdíj elterjesztése, újrabevezetése és az újratöltés lehetne a szemét csökkentésére a gyógyír. (MN 29) Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára cáfolja a környezetvédelmi minisztérium állítását, hogy uniós előírások kötelezik a mostaninál is bonyolultabb szabályozásra az országot. Az uniós adóügyi biztos által szignált dokumentum ennek ellentmond. (MH 29)

Regionális hulladékkezelő épülhet Győrben. A teljes beruházási program 2009 október végére készülhet el, azt követően a térségben évente keletkező mintegy 160 ezer tonna lakossági hulladékból mindössze 40-50 ezer tonnát kell majd csak lerakni, a többit fel lehet dolgozni. (NG 29)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

A hazai szakmai szervezetek kifogásolják, hogy sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament nem készített megfelelő hatástanulmányt a növényvédőszer-használat kilátásba helyezett szigorítások következményeiről. Az egyöntetű magyar szakmai álláspont szerint az agrárminiszteri tanács júniusban elfogadott szabályozási verzióját kellene meghagyni, amely csak 10-15 százalékos csökkenést eredményezne. (VG 29)

A Bizottság az egészség és a környezet védelme jegyében korszerű hatóanyagokat is ki akar vonni a forgalomból. Az agrárszakemberek szerint ezzel drágul a termelés, jelentősen csökkennek a hozamok. Sokan vitatják annak a három zónának a határait, amelyekben egységes szabályozás mellett akarják a vegyszerek használatát engedélyezni. Magyarország például a középső, az Írországtól Romániáig húzódó zónába került, míg a teljes Franciaország a mediterránumba. Gyökeresen eltérő klimatikus viszonyok merőben más flórát és faunát jelentenek, ezért zónán belül is jelentősen eltérnek a termelési technológiák. A változások nyertesei a génmódosítással előállított új növények lehetnek, amelyek nem vonzók a rovarok, gombák számára. Hargitai Ferenc, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület főtitkára szerint Európa és a magyar mezőgazdaság abban reménykedhet, hogy a jövőre esedékes uniós képviselő-választás és a jelenlegi világgazdasági válság miatt lekerül a napirendről az EB javaslata, vagy legalább készíttetnek egy átfogó uniós tanulmányt a változások hatásairól. (Nb 29)

Forrás: Heti Ökopol