Politikai kommunikációs trükkök

A Gyurcsány-rezsimet jellemző piszkos politika és piszkos kampány, durva és finom manipulációi között jellemző esemény az ún. Jud Süss ügy. Az ügy bevezetése egy beharangozó híradással kezdődött, hogy állítólag lesz valahol (akar lenni!) ilyen vetítés, ami – ugye, a magyarországi újfasizmus bizonyítéka lenne, lesz. A körülményekről is tudni vélt a média valamit, s ha úgy volt, akkor még tenni lehetett volna ellene. De nem ez volt a cél. Előbb felverték az érdeklődést, majd a média révén és által csinálnak egy fasisztioid hétköznapi eseményt.

Az „ügy” lezárása is érdekes. Félreértés miatt nem válaszolt a Jud Süss című náci propagandafilm jogait birtokló wiesbadeni Friedrich Wilhelm Murnau Alapítvány a Budapesti Rendőr-főkapitányság megkeresésére. Tudjuk meg a Népszavából, mely az egész ügy propagandistája volt. „A lap úgy értesült, hogy a válasz késlekedésének oka az lehet: a német alapítvány nem a filmre és a jogbirtoklásra vonatkozó információk kérésének, hanem egyszerű információszolgáltatásnak vélte a magyar levelet. A hesseni igazságügyi minisztérium a lap megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy az iratot az alapítvány már továbbküldte a helyi ügyészséghez, s ennek alapján indult meg Németországban a szerzői jogok megsértése miatti nyomozás. A félreértések miatt kialakult helyzetet az is bonyolítja, hogy a magyar és a német hatóságok között eddig még nem folyt semmilyen jogi konzultáció, és nem született semmilyen jogsegélykérelem.” /1/

Jellegzetes esemény azután, amikor a baloldali liberális média erkölcsi megközelítésű tényfeltárást és sorozatközlést indít. (Ez a tábor, mint tudjuk, egyébként a baloldali politikai bűnösök, vagy Gyurcsány és rezsimjének minősítésekor az erkölcsi megközelítés relativizálása mellett foglalt állást, azt képviselte!) A mostani aktualitásban magánéleti kilengések felemlegetése kapcsán vetik fel, „erkölcsi okokból még nem bukott meg magyar politikus”. /2/ Ez a tücsök és bogár típusú, bulváregyveleg néhány politikus „feleségcseréjét” teregeti olyan nézőpontból, amelyet egyébként ez a médiafőirány mint ódivatú, konzervatív-keresztény csökevényt elutasít.

Titkosszolgálati bűnözés mint politikaformálás

Napjaink jellegzetes politikai eseménye az lehallgatásként induló, majd adatlopási és adatgyűjtési üggyé módosuló, végül politikai bohózattá váló jelenség, amelynek legutolsó fordulata szerint kémszoftvert telepítettek az NBH számítógépére. Azért telepítettek kémprogramot az NBH egyik gépére – mondja egy szakértő-, mert kíváncsiak voltak az érintett (egyébként volt titkosszolgák alapította cégnél), hogy mit tudnak vállalkozásukról, tevékenységükről egykori kollégáik. „Abban ugyanis biztosak voltak, hogy figyelik őket.” /3-4/

Sok értelme nincs az egésznek, illetve egy esetben van, ha a megfigyelt személy Bajnai Gordon, akinél túlzotta sok (illegális) hatalom összpontosul. Az MSZP megfontolt módon megakadályozta egy – egyébként létfontosságú – uniós minisztérium létrehozását: e tárca feladata lett volna az uniós kapcsolatok fenntartása, a programszervezés és –lebontása, a források kezelése, nerm utolsó sorban a források és programok információrendszerének napra kész műkodtetése a transzparencia követelményei szerint. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Bajnai vezette uniós minisztérium a parlament nélkül nem hozhatott volna olyan döntéseket, amilyeneket a Bajnai-Gyurcsány kiskabinet naponta hoz.

A kommunikáció mint politikai zaklatás eredete

Nyilván imponálni akartak a fiatal MSZP-s politikusok a „ki tudja honnan szalajtott RMDSZ-es társainak” azzal a kibeszéléssel, amikor „leleplezték” azt az agresszív, botránykergető, piszkos politikai kommunikációs és kampányt, amit a 2002-es választások idején próbáltak ki, és gyakoroltak a mai napig, amikor már nyílt információs és kommunikációs háború folyik Magyarországon.

„Nyakó István, az MSZP szóvivője és Ujhelyi István, a párt országgyűlési képviselője beszélt arról, hogy a szocialisták milyen alattomos eszközöket vetnek be kampányaikban. Az erdélyi Erdon.ro internetes portál beszámolója szerint a szocialista szóvivő az RMDSZ ernyőszervezeteként ismert Magyar Ifjúsági Értekezlet akadémiáján a kampányokról beszélve kijelentette: Minden szavazat számít. Az meg, hogy hogyan szerezzük meg, soha ne derüljön ki. (…) Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni, ha nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek." /5/

Nyakó szerint (aki a párt szóvivője) ma már csak a bulvársajtón keresztül lehet eredményeket elérni a lakossággal folytatott kommunikációban, mert az a legolvasottabb: „Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz neki hírt, vagy kitalál ő valami hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valami hülyeséget neki! Ha politikát akarunk eladni és mozgósítani, azt, sajnos, a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel."

Nyakó szerint „a Fidesz exportálta a hazai belpolitikát Erdélybe, és helyi leányvállalatán keresztül tönkretette a romániai magyarság egységes képviseletét. Ne csodálkozzanak, ha a politika exportja után az általuk meghonosított harcmodor is exportálódik.” Ez azonban, természetesen nem igaz. Az amerika, jellemgyilkolásnak nevezett, botránypolitizálást Magyarországon – igazolhatóan – Pető Iván és Bauer Miklós vezette be a Parlamentbe, majd a pártkommunikációba. Az MSZP pedig lassan átvette, de a 2002-es választási kampányban teljesedett ki az a piszkos kommunikáció és tartalomgenerálás, ami a mai információs és kommunikációs háborúba torkollik.

Lebuktatta saját pártját Nyakó István és Ujhelyi István, az MSZP két politikusa azzal, hogy erdélyi fiatalok előtt egy zártkörű beszélgetésen olyan kampánytechnikákról beszéltek, mint az ellenfelek démonizálása. Az MSZP démonizálással és megfélemlítéssel szerez szavazatokat… 2002-ben Kövér László szavait forgatták ki, 2006-ban pedig az egész kampányt végighazudták. /6/

Az őszödi beszéd kommunikációtörténete

Számtalan megközelítés született, de ma már azt tartják a szakértők, hogy a Gyurcsány-stáb műve volt az őszödi beszéd kiszivárogtatása. „Egyrészt, mert jónak és szenzációsnak tartották a beszéd tartalmát már az elhangzás pillanatában, tehát májusban. A mai napig az a hivatalos álláspont a miniszterelnök környezetében, hogy a rendszerváltás óta ez a legfontosabb (igazság) beszéd a köztársaság életében. (A miniszterelnök főtanácsadója, Gréczy Zsolt fiatal baloldaliakkal egy őszödpárti honlapot is indított anno.) A kiszivárogtatás okára két indokot mondanak ennek az elméletnek a hívei: 1. Gyurcsány stábja mindig is szerette váratlanul témákkal és "fedősztorikkal" meghatározni a közvéleményt.” /7/

Másfelől az őszödi beszédet a rezsim holdudvarának tartalomgenerálói új kontextusba mint valóságba helyezték. Ennek tipikus jelensége, amikor relativizálják vagy új és újabb jelentéstartalmakkal töltik meg, egészítik ki a „beszédet”. A mostani aktualizálás szerint

Az őszödi beszéd: meg volt írva előre. „Túlzás lenne azt állítani, hogy Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde olyasmivel szembesítette az országot, amiről előzőleg senki se hallott. Összegyűjtöttük, hogy a vájfülüeknek miből lehetett sejteni, hogy 2006 nyarán mégsem a Kánaán érkezik el.” /8/ „A Gyurcsány-kormány tagjai pedig  nem bontották ki az igazság minden részletét.” – írja a hvg.hu.

A tájékoztatás a leggyengébb láncszem?

A magyar állam információs modelljét és makrokommunikációs szerkezetét (abban is a médiarendszer helyét és szerepét) illetően folyamatos, állandó válság van Magyarországon. Ezt minden információs szakértő így látja. Az állam és kormányzás erős modernizálási kényszer alatt áll évtizedek óta, és minden korszerűsítési folyamat csak az országos információrendszer, a nagy nyilvántartó rendszerek modernizációjával kezdődhetne. Ezért van az, hogy a magyar állam intézményi válságának eredője, első és legfőbb tartománya az állam információs modelljének, a kormány tájékoztatási intézményrendszerének elmaradottsága, illetve hiánya. /9/

Miközben a baloldali kormány legtöbbet foglalkoztatott, legtöbbet emlegetett, módosított, finanszírozását időről időre megújított tevékenysége - melyet a legtöbb bírálat ért ugyanakkor-, a tájékoztatás intézményileg és a tartalmi hitelesség, reprezentativitás, pluralitás szempontjából is gyengül, az állam és a kormány makrokommunikációs válsága - szakmai felismerések, döntések, cselekvés híján - a politikai ellenőrzés és szórakoztató jelleg törvényszerűségei között alakult tovább.  A makrokommunikációs válság jele az a hivatkozás is, amelyik szerint a kormánypártok és ellenzék egyaránt egy kommunikációs csapdába került („kollektív harakiri”), miközben a kommunikáció irányításával sikerült elhitetni, hogy az ellenzék éppen úgy sáros a különféle „ügyekben”!

Döntő fejlemény volt, hogy már a Medgyessy-rezsim is azon „kemény demokráciák” sorába lépett, amelyeket korábban nem tartottak szalonképesnek Európában. Az EU az 1996-os bangkoki találkozón politikailag elismerte a délkelet-ázsiai „új demokráciákat”, s azzal utat nyitott a fejlődők azon csoportjának is, amelyek az erős kezű, a demokratikus jogrendszer kereteinek feszegetésével folytatott kormányzás hívei. A Medgyessy-kormány a független állami intézmények és a média ellenőrzés alá vonásával gyorsan ez utóbbiak közé került. Viszonylag rövid idő alatt az AB, a LB, az ÁSZ és az MNB marad hírmondónak, a független állami intézményrendszer utolsó bástyáiként. Eközben a belpolitikát mind különösebb fordulatok jellemzik: például a politikai panama típusú brókerválság, bankválságnak álcázása után, vezető gazdasági körök felé fordul, s a banknál zárolt pénzek között – a média szerint - a Demján-csoport érdekeltségeihez tartozó személyek neve bukkan fel. Minthogy a mai Magyarországon egyik szférában sincsenek kényszerek az elemi normák megtartására, a média büntetlenül gyárthatott ilyen fordulatokat a brókerpanamában is. A legfőbb cél az volt, hogy az eltűnt pénzek nagyobbik részének nevet kellett találni (mert különben nyilvánvalóan az MSZP marad a pénzek címzettje), a témát elcsépelni s azzal a felelősségi köröket és személyeket relativizálni, összefüggéseket elmosni stb.

Orientálás a tájékoztatásban

A tájékoztatási intézményrendszer és a hivatásos tartalomgenerálók működésével kapcsolatban meghatározó a politikai informacionalizmusban s így a magyarországi politikai és médiarendszer működésében is, hogy a média véleményvezető lett, ráadásul demagóg módon, döntően populista politikai tartalmakkal kommunikálás révén. Az informacionális politikai rezsim kialakulása viszonylag gyors volt Magyarországon is, de intézményesülése elnyúlik, Medgyessy a kezdet, de Gyurcsány az, aki többet foglalkozik és több időt is tölt már médiaszerepléseivel, mint a kormányzással.

A politikai informacionalizmus magyar változata a Gyurcsány-rezsimben teljesedik ki. Ez a rezsim egy új, állami és kormányzati információs, makrokommunikációs intézményrendszer, valamint egy új politikai ideológia alapján szerveződik. Nem érdekes benne Gyurcsány személyisége, sem családi, vagy társadalmi szocializálódása. Ron Werber és az amerikai szpindoktorok tevékenysége mehatározó annak a piszkos demokráciának megszilárdulásában, amely a kialakult Gyurcsány-rezsimet jelenti, de Gyurcsány személyes közreműködésének néhány jellemzőjét azért említésre méltónak.

A mai rezsimben döntő fejlemény, hogy a magyarországi média, a magyar médiaértelmiség baloldali liberális szellemiségű része a Gyurcsány-kormányzás aktív szereplőjévé válik, a médiaelitje pedig egyenesen Gyurcsány láthatatlan kabinetjének tagjaként tevékenykedik.

1. Nyomozás a jogok megsértése miatt. Félreértés miatt nincs német válasz a Jud Süss budapesti vetítéseinek ügyében. 2008.09.15 08:17, Népszava, ma.hu nyomán

2. Közélet és magánszféra. Erkölcsi okokból még nem bukott meg magyar politikus. 2008. szeptember 15. 08:50, hetek.hu nyomán

3. Kémszoftvert telepítettek az NBH számítógépére. 2008.09.16. | 07:41:48, MTI, nszava.hu nyomán

4. Nincs vége a lehallgatási botránynak: újabb célpont? 2008-09-18 07:53:53. HVG-Klubrádió nyomán

5. Kék cédulás receptek szociktól. Manipulálás, démonizálás, régi-új szocialista harcmodor. Baranya Róbert, mho.hu nyomán

6. "Lebuktatta saját pártját Nyakó és Ujhelyi." FH, 2008-09-17 16:47, hirszerzo.hu nyomán

7. A Gyurcsány-stáb öngólja volt az őszödi beszéd kiszivárogtatása? 2008. 09. 17. atv.hu nyomán

8. Őszödi beszéd: meg volt írva előre. 2008. szeptember 17. 14:22, hvg.hu nyomán

9. Csorba József: Tájékoztatáspolitika: a leggyengébb láncszem? In: A politikai informacionalizmus Magyarországon. 2006.