KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa szerint az M0 körgyűrű M3-as és a 4-es út közötti szakaszának átadása lehetővé teszi a főváros számára, hogy a kamionok átmenő forgalmát gyakorlatilag kiiktassa. A Megyeri híd átadása nemigen befolyásolja a kamion tranzitforgalmat, mert az azon a szakaszon eddig sem volt jelentős. (Nv 17)

Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere közölte: nem adják hozzájárulásukat a Megyeri híd használatba vételéhez. Molnár továbbra is kiáll az autóshíd megépítése mellett, de nem szándékozik jogi útra terelni az ügyet. Hadházy Sándor visegrádi polgármester szerint emberek tízezreinek életét keseríti meg a Megyeri híd forgalomba helyezése. A híddal egy időben nem készültek el a megígért járulékos beruházások, a teljes forgalom a térség településein halad majd át. A helyzetet tudomásul veszik, de felszólítják a közlekedési tárcát, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően haladék nélkül kezdjen hozzá az elkerülő út építéséhez. Derce Tamás, Újpest polgármestere nem akarja beperelni a beruházót, nem szeretné megakadályozni az üzembe helyezést, de ragaszkodik bizonyos feltételekhez. Budakalász önkormányzata beperelte a szerződést szegő minisztériumot. (Nv 15)

Kocsis István, a BKV Zrt. új vezérigazgatója szerint az európai közlekedési társaságokat figyelembe véve kedvező arány, hogy a BKV költségei 47 százalékát a jegyárbevételből finanszírozza. Az állam normatív támogatásként 32.5 milliárd, a főváros tízmilliárd forinttal járul hozzá a cég működtetéséhez, ezzel együtt számítanak 16 milliárd forint veszteségre. (MH 15)

Az „ecodriving”-nak, a takarékos vezetés tudományának újabban hazánkban is akadnak követői, méghozzá a legnagyobb autóflottával rendelkező vállalkozások között. Az ecodriving az egyik leggyorsabb út a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Magyarországon az Allianz Vezetéstechnikai Centrum Tanpálya Kft. dolgozta ki az első ecodriving-tréning tananyagát. (Nb 11)

Gyepszőnyeg, virágok, napernyők, nyugágyak és piknikező fiatalok lepték el a fővárosi Nagykörút egyes parkolóhelyeit. A civilek a miniparkokkal – egy amerikai ötletet átvéve – arra hívták fel a figyelmet, hogy a budapestiek túlságosan alárendelték a várost az autóknak, és itt az ideje, hogy a közterek egy részét visszakapják az emberek. (MH 15)

Ötvös Zoltán szerint a legjobb az lenne, ha egy négytagú család olcsóbban jutna el bárhova az országban vonattal, mint autóval. Amíg ez nem így lesz, csak a rossz megoldásokat minimalizálhatjuk. (Nb 11)

Eltérve az eddigi gyakorlattól, nem előre meghatározott útvonalon, hanem szabadon választott módon juthatnak el a két fő helyszínre a szeptember 22-i, autómentes napra időzített Critical Mass kerékpáros felvonulás részvevői. A szervezők abban reménykednek, hogy az egész belváros autóforgalmát várhatóan megbénító akció miatt ez valóban autómentes nap lesz a fővárosban. Szeretnék elérni, hogy az autómentes nap ne semmi változást nem hozó PR-rendezvény legyen, hanem valódi társadalmi vitát váltson ki. (MN 17)

KLÍMAVÁLTOZÁS, SZÉNDIOXID, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Srgjan Kerim, az ENSZ-közgyűlés leköszönő elnöke a klímaváltozást tartja a világ legnagyobb problémájának, mert az összes országot érinti, és szociológiai, közgazdasági, emberi jogi és köz-, illetve nemzetbiztonsági következményei is vannak. Darfur esetében egyértelmű az összefüggés a klímaváltozás, az óriási szárazság és a feszültség, a fegyveres konfliktus között. A tagállamok képviselői, a főtitkár és az elnök is korunk legmeghatározóbb problémájaként látja a klímaváltozást. Az idei közgyűlésen sikerült elérniük, hogy a tennivalók között az első helyre kerüljön. És ott is marad. Céljuk, hogy nem állami szereplőket is bevonva praktikus megoldási javaslatokkal álljanak elő. Vizsgálták, hogyan mozgósíthatnák az üzleti és a pénzügyi szektort. Nem jótékonykodásról beszéltek, hanem olyan valódi üzleti lehetőségekről, amelyek már rövid távon is profittal kecsegtetnek, hosszú távon pedig a fenntartható fejlődést szolgálják. A szinte egyszerre jelentkező energia- és élelmiszerválság megint egy olyan globális kényszerhelyzet, amelyre csak közösen adhatunk következetes és összefüggő megoldást. Ennek lényege, hogy először sürgősen kisegítsük a legnehezebb helyzetbe került csoportokat - elsősorban élelmiszersegéllyel -, majd hosszú távú biztonságot érjünk el a globális élelmiszerpiacon. (Nb 13)

Az Eurobarometer felmérés szerint huszonhét tagországban a megkérdezettek 68 százaléka a szegénységet tartja a legsúlyosabb problémának, 62 százalék szerint pedig a globális felmelegedés és klímaváltozás a második legnyomasztóbb gond. A dánok, svédek, hollandok igyekeznek változtatni életmódjukon a környezeti kihívások miatt, kevesebbet autóznak, napkollektorokat vásárolnak. (Nb 15) A magyarok a klímaváltozást a legsúlyosabb problémának gondolók közé tartoznak Európában. A felnőttkorú népesség 86 százaléka nagyon súlyos problémának nevezte a klímaváltozást. Az uniós átlag 75 százalék. Az EU lakosságának nagy része úgy érzi, nem történt kellő fellépés még az éghajlatváltozás megakadályozására. Az uniós célokat a közvélemény zöme nagyjából megfelelőnek tartja. (VG 12)

Nagyot fordult a világ néhány év alatt: környezetvédők most az etanolt és biodízelt támadják, míg az ipar biopárti lett, s élénken lobbizik Brüsszelben a klímapolitikai célok módosítása ellen. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága már megkérdőjelezte a tíz százalékos célt, ám nagy nyomás nehezedett az ipari bizottságra, amely végül elfogadta ezt az arányt, de másképp. A luxemburgi, zöldpárti Claude Turmes jelentése úgy tartja meg a tíz százalékot, hogy azon belül erőteljesen növeli a nem mezőgazdasági jellegű, de megújuló források alkalmazását. (Nb 15)

A svéd Vattenfall a brandenburgi Sprembergben egy európai erőműben elsőként helyezte üzembe a CCS-technológiát (a szénmegkötés és –tárolás). - A szénmegkötésről rendeztek vitát az Európai Parlamentben. A képviselők nem vetették el a technológiát, de a legtöbb felszólaló szerint annak alkalmazása csak akkor elfogadható, ha azt az energiaipar saját szakállára fejleszti ki, s nem az európai adófizetők pénzén. A zöldek szerint nem megoldás a klímaváltozás lassítására a CCS, amely semmiképp nem vonhat el pénzeket az alternatív energiaforrások elől. Sem a tárolás, sem a begyűjtés technológiájának hosszú távú működőképességére nincs garancia. Hegyi Gyula szerint a szén-dioxid-megkötés nem lehet a klímapolitika alapja, csakis átmeneti megoldásként fogadható el. (VG 12)

Az utóbbi évtizedekben Grönland a klímakutatás egyik középpontjává vált. A klímaváltozás ugyan érinti az Antarktiszt is, de úgy tűnik, középtávon a déli kontinens jégtakarója egyensúlyban marad. Grönland jégsapkája azonban sokkal érzékenyebb a klímaváltozásra; különösen az utóbbi két évtizedben egyre vészjóslóbb a sziget jégvesztesége. Érdekes, hogy Grönland 4-5 millió évvel ezelőtt szinte teljesen jégmentes, füves, bokros terület volt, miközben az Antarktisz már réges-rég el volt jegesedve. Dan Lunt bristoli kutató és munkatársainak modellezése arra az eredményre vezetett, hogy a 4-6 millió évvel ezelőtt még viszonylag magas szén-dioxid-koncentráció csökkenni kezdett, és nagyjából olyan szintet ért el, mint amilyen az ipari forradalom előtt uralkodott. Ez viszont „hűtőházhatást” váltott ki, és eljegesedéshez vezetett. (Nb 13)

A Globális Kereskedelmi Kezdeményezés (GCI) és a Capgemini tanácsadó cég által készített tanulmány egy új, integrált ellátáslánc-modellt mutat be. Ez a hagyományos kívánalmak mellett (az áru rendelkezésre állása a polcon, a költségek csökkentése) figyelembe vesz olyan szempontokat is, mint a szén-dioxid-kibocsátás, az energiatakarékosság, vagy a forgalmi dugók felszámolása. A jövő ellátási lánca projekt részletesen foglalkozik a fenntartható fejlődés kihívásaival. (NG 16)

Sabine Froning, a távfűtést, a távhűtést és a kapcsolt energiatermelést képviselő lobbiszervezet, az Euroheat & Power ügyvezető igazgatója a szervezet budapesti ülésén azt mondta: a távhőszolgáltatás kulcsfontosságú szerepet tölt be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtésben és hűtésben Európában. A kontinensen távfűtésre előállított hőnek átlagosan hetven százaléka származik megújuló energiaforrásokból vagy hővisszanyerésből. Koppenhágában a távfűtött épületek aránya meghaladja a 98 százalékot. Birger Lauersen, a dán távfűtőművek szövetségének nemzetközi kapcsolatok és kommunikációs területének vezetője, és az Euroheat & Power alelnöke szerint az országban olyan költséghatékonyan működik a szolgáltatás, hogy a távfűtés ára öt éve változatlan, hiába emelkedtek az elmúlt időszakban világszerte drasztikusan az energiaárak. (MH 12)

Az ellenzék az SZDSZ-szel együtt ezt elutasítja, hogy a kormány az energiaszolgáltató cégekre kivetett különadóból finanszírozza a távhőtámogatás új rendszerét. Horn Gábor szerint a javaslat csak arra jó, hogy a nyereséges vállalatokat elijesszék, ráadásul az energiacégek nyereségének megadóztatása piacellenes. A Fidesz és a KDNP most is inkább azt javasolja, hogy 20-ról 5 százalékra csökkentsék a távhő áfáját. Katona Kálmán úgy vélte: nem az árakat kellene támogatni az állampolgárok helyett. (Nv 17)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Szentpéterváron épül az orosz úszó atomerőmű. Az első úszó erőmű gyártása tavaly áprilisban kezdődött. A két 35 megawattos reaktor és két generátor 200 ezer lakosra elegendő elektromos áramot termel majd. A Roszatom további hat úszó erőmű építését tervezi, ebből ötöt a Gazprom rendelt meg a távol-keleti és északi part menti olaj- és gázmezők fejlesztéséhez. Az úszó erőművek egy részét külföldre adná el Oroszország, tizenöt évig működnének egyhuzamban a megrendelő államban, ezután vissza kell hajózniuk gyártási helyükre üzemanyag-utánpótlásra és szervizre. Eddig Kína, Indonézia és Malajzia jelezte érdeklődését. (NG 11)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Magyarországon nincs mód arra, hogy az otthonokban felszerelt szélkerekek, napelemek és -kollektorok segítségével visszafelé „pörgessük” a villanyóra számláját, mint például Ausztriában. Így az önkormányzatok, kistérségi csoportosulások képtelenek kiaknázni a földhő, a nap, a szél, vagy a folyóvizek energiáját, és szűkebb régiójukat ellátni olcsón megtermelt, környezetbarát energiával. (MN 15)

BIOÜZEMANYAGOK

Fokozódik a feszültség az amerikai bioüzemanyag-cégek és Európa között, miután Brüsszel korábban antidömping-eljárást indított a tengerentúli gyártók állami támogatása miatt. Az USA biodízel-termelőinek tanácsa (NBB) szerint nem az amerikai szubvenciók miatti alacsony árak jelentik az igazi problémát az európai versenytársak számára. Az NBB a túl nagy beruházással létrehozott kapacitásokban, az alapanyagok árának emelkedésében, illetve az adókedvezmények eltörlésében látja az európai versenytársak fő gondját. Az EP plenáris ülése elé kerülő módosítás értelmében a tizenkét éven belül elérendő 10 százalékos bioüzemanyag-hányadon belül csak 6 százalékot tehetnének ki az első generációs hajtóanyagok. A fennmaradó négy százalékot elektromos vagy hidrogénhajtással, illetve a növényi hulladékokat felhasználó második generációs bioüzemanyaggal kell majd kiváltani. A második generációs technológiák kiforratlansága miatt a szigorítás több gyártó szerint is megbéníthatja az európai iparágat. Az európaiak az amerikai cégeknek is elő akarják írni, hogy milyen technológiai feltételek mellett hajlandók tőlük bioüzemanyagot vásárolni. (VG 15)

TERMÉSZETVÉDELEM, TÁJ- ÉS FÖLDVÉDELEM

Többéves csökkenés után az idén újra növekedésnek indult a levegő parlagfűpollen-tartalma Magyarországon. A tendencia megfordulása egyrészt azt jelzi, hogy az időjárás változása egyelőre minden emberi erőfeszítésnél hatékonyabban befolyásolja a pollenhelyzetet, másrészt arra is rámutat, hogy a parlagfű-invázióért nem kizárólag a globális felmelegedés felelős (az idei nyár hűvösebb és csapadékosabb volt a szokásosnál). A károk és a költségek nagyságrendjéhez képest elhanyagolható az az évi egymilliárd forint, amit a védekezésre, illetve a megelőzésre költünk. Az összeg nagy része nem védekezésre, hanem konferenciákra, tanulmányokra és a pollenészlelő rendszer fenntartására megy el. A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület úgy látja, a parlagfű elleni küzdelem kaotikus és szervezetlen. Érdemi munkát csak az FVM végez, sem az egészségügyi, sem a környezetvédelmi, sem az önkormányzati tárcánál nincs kimutatható parlagfűellenes tevékenység. (Nb 13)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

A köztársasági elnök által visszaküldött Balaton-rendezési terv módosított javaslata figyelembe veszi az államfő kifogásait, más ponton túl is megy rajta. Ígéretet tesz ugyanis egy egységes balatoni szennyvízkezelési program kidolgozására, illetve annak fontosabb anyagi támogatására. (NG 15)

A Balaton-törvény jelenlegi formájában minden bizonnyal megjárja majd az alkotmánybíróságot. Rétvári Bence szerint egy alkotmánybírósági döntés tiltja, hogy egy korábban elfogadott, szigorúbb környezetvédelmi szabályozást alacsonyabb szintű váltson fel. Fülöp Sándor is foglalkozott a tervezet alkotmányjogi problémáival, de végül nem talált kifogásolni való passzust. Amíg hatályban lesz a törvény, azt megszenvedi a régió, mert ha az AB alkotmányellenesnek is minősíti, az építési engedélyeket visszamenőleg már nem lehet megtámadni. A „nagy befektetőkre váró” kis települési önkormányzatok minden követ megmozgatnak a csatornázási tilalom szigorának mérséklésére. Nem lesz elegendő az építési engedély kiadásához a zárt rendszerű szennyvíztározó. Akár egyedi kis berendezések is kialakíthatók, amelyekhez – az igények szerint – a kormány támogatást ad. (MN 17)

Osztrák ígéret szerint 2009-re lényegesen javulhat a Rába vízminősége. Megszűnt a füstenfeldi geotermikus erőmű magas sótartalmú termálvízének a Lapincsba bocsátása, és megkezdődött a Boxmark feldbachi bőrgyárában a magasabb fokú szűrőberendezés építése. A Boxmark jennersdorfi bőrgyárában 2009 közepéig épül meg a vízminőséget javító szűrőberendezés.(Nb 11)

Illés Zoltán szerint a sík folyású Duna-szakaszon az erőműépítés azzal a veszéllyel jár, hogyha megépítik az elsőt, a jelentkező környezeti hatások, károk elhárítására az alsó vízfolyáson még legalább két újabb vízlépcsőt kell megépíteni. Megint olyan gazdasági érdekcsoportok jelentek meg az MSZP háza táján, amelyek erőműveket építenének. Az Európai Unió is állandóan a vizek problémáját helyezi előtérbe. Ahol indokolt, ott az unió jelentős pénzeket akar fordítani a belvízi hajózás fejlesztésére, kikötőfejlesztésre és logisztikai központok létrehozására. Az MSZP-hez tartozó gazdasági körök arra spekulálnak, hogy esetleg megépíthetnék Nagymarosnál az elmaradt gátat, majd Adonynál és Fajsznál a régi tervek szerint még kettőt. Ezek irdatlanul nagy állami beruházások lennének uniós pénzen, és óriási haszonra lehetne szert tenni még akkor is, ha csak tízszázalékos lopási arányt veszünk alapul. (MH 17)

A Duna legtöbb szakasza alkalmas a fürdőzésre, és a folyó halai is fogyaszthatók. A legnagyobb városok közelében azonban még mindig erősen szennyezett a víz – állapította meg a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság. 2001 óta jelentősen javult a víz minősége. Az iparban használt erősen szennyező kemikáliák egy részétől is sikerült megkímélni a folyót. (MN 13)

A túlzottan nagy turistaforgalom veszélyezteti Közép-Európa egyetlen krátertavát, az erdélyi Szent Anna-tavat. Több ezer fürdővendég keresi fel, de az ökoszisztéma nem tud megbirkózni a rengeteg napolajjal és testápolóval. (Nb 11)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Ladányi János szerint a belső-pesti kerületek - egyebük már nem nagyon lévén - ingatlanvagyonuk még meglévő morzsáit igyekeznek pénzzé tenni, aminek sok értékes épület, gyakran műemlék esik áldozatául. A befektetők részéről hatalmas nyomás hárul az építési hatóságokra. Olyan környezet kialakításában érdekeltek az önkormányzatok, sőt még a műemlékekért felelős hatóság is!, amely nem korlátozza, hanem felerősíti, sőt gyakran átláthatatlan, korrupcióval szennyezett közegbe tereli a befektetői érdekeket. Nemcsak a főváros kétszintű önkormányzatiság rendszere tekinthető a világon egyedülálló hungarikumnak, de az a legújabb műemlékvédelmi szemlélet is, amely elfogadhatónak, sőt követendőnek tartja a „faszádizmust”, azt, hogy a műemlékek utcai homlokzatának vagy traktusának megtartása mellett a hátsó fronton, sőt az udvar helyén a műemléki környezettől teljesen idegen, hatalmas, még korszerűnek sem nevezhető épületeket tervezzenek - teljes lakosságcsere mellett. (Nb 12)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Az indiai gumigyári beruházás elleni népszavazást akarja számon kérni a helyi fideszeseken a gyöngyösi MSZP-szervezet. Azt kéri a polgármester, hogy a demonstrációra mindenki hozza el ismerőseit, akik elítélik a Fidesz álságos politikáját. „Ha a világ elé tárjuk, hogy mi vagyunk többen, vállalkozásbarátok, fejlődést segítők, akkor talán a következő befektető meg meri várni a népszavazás eredményét is”. (MH 13) A város által rendelt felmérés szerint a lakosság kétharmada véli úgy, hogy a település számára a beruházás megvalósulása lenne a legjobb (Nv 17) A Fidesz szerint a gumigyár ügye szakmai kérdés. A helyi Fidesz joggal követelte a nyilvánosságot, és nem fogadta el a szocialisták titkos szerződését, elítélve a vizsgálatok nélküli indiai beruházást. (MH 13)

Szekeres Imre szerint a civil tiltakozások, és bírósági eljárások miatt gyakorlatilag egy helyben topog a Tubesre tervezett radarállomás építése, így a korábban kivonásra ítélt technikát és a katonákat továbbra is rendszerben kell tartani. A jelenlegi orosz radarok további alkalmazása mintegy húszmilliárd forinttal növeli meg a költségeket. (NG 17)

A magyar kormány határozottan arra kéri Ausztriát, hogy a heiligenkreuzi hulladékégetőt az országhatártól lényegesen távolabb építse meg. A hivatalos kormányzati álláspont szerint a Szentgotthárd közvetlen közelébe tervezett égető kapacitása többszöröse az osztrák tartományban évente keletkező hulladéknak. A magyar kormány megbízta a környezetvédelmi minisztert egy magyar-osztrák konzultatív csoport összehívásával, amely még szeptemberben összeül. (Nb 11)

Az érdekképviseleti szervezetek elfogadhatatlannak tartják a minisztérium javaslatát az italcsomagolásokra kivetett termékdíjak átalakítására. Elsősorban azt kifogásolják, hogy termékdíjra jövőre közel 20 milliárd forintot kellene fordítaniuk az idei mintegy 7 milliárdot követően. Kertész Béla, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára szerint irreális azzal számolni, hogy a nem újratölthető italcsomagolások hasznosítási aránya a KVM által várt mértékben emelkedjen. A tervezet továbbra sem tesz eleget a versenysemlegességi szempontoknak, noha az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt erre hivatkozva szólította fel a magyar kormányt jogszabály-módosításra. A többször felhasználható palackok preferálása (nagyon helyesen) fenntartaná a külföldről beszállított termékek hátrányos megkülönböztetését, amelyeknél gyakorlatilag lehetetlen megoldani az újratöltést. (VG 16)

A dunaalmási Közép-európai Gázterminál Zrt. akciót indított az elfekvő alumínium gázpalackok összegyűjtésére és ártalmatlanítására. A cég becslése szerint az országban mintegy hárommillió darab, a környezetet veszélyeztető használaton kívüli gázpalack van.(NG 16)

A Magyarországon begyűjtött és feldolgozott e-hulladék mennyisége a 2006-os 25 ezer tonnát követően tavaly már meghaladhatta a 30 ezer tonnát, az idén pedig elérheti a 40 ezret. Így jó esély van arra, hogy Magyarország teljesíteni tudja az Európai Uniónak tett vállalását, amely szerint az egy főre jutó begyűjtött e-hulladék mennyiségének 2008-ra éves szinten el kell érnie a négy kilogrammot. A vállalások teljesítését megnehezíti, hogy az értékesítési feltételek rosszabbá válása miatt a gyártó és forgalmazó cégek hulladékkezelési finanszírozási hajlandósága az elkövetkező időszakban várhatóan csökken. A hulladékkezelői oldal szereplőinek elsősorban a szállítási és logisztikai költségeiket kell csökkenteni, amennyiben nem akarják, hogy a tevékenységük gazdaságtalanná váljon. A hulladékkezelést koordináló szervezetek közös begyűjtési és szállítási rendszert alakíthatnának ki, s így szükségtelenné válna, hogy az egyes közhasznú társaságok párhuzamosan saját begyűjtési és szállítási rendszert működtessenek. (VG 16)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

Az Európai Parlament az Európai Bizottságot kérte fel: terjesszen elő javaslatot az élelmiszerek klónmentesítésére. Az unió élelmiszer-biztonsági hivatala szerint az aggályok nem megalapozottak, ugyanakkor elismerte, hogy egyelőre kevés az adat e tétel teljesen megnyugtató bizonyítására is. Marian Fischer Boel mezőgazdasági EU-biztos emlékeztetett rá: az Egyesült Államok illetékes hivatala nemrég fogyaszthatónak nyilvánította a klónozott élelmiszert, és az EU agrárgazdaságainak a globális versenyben is helyt kellene állniuk. (Nb 15)

Egységesítette az EU az élelmiszerekben maradó növényvédő szerek mennyiségére vonatkozó előírásokat; környezetvédő csoportok élesen bírálják a szerintük túlzottan megengedő új szabályozást. Túl magas értékeket állapított meg a Bizottság, a maximális maradványértékeket a legrosszabbul teljesítő tagállamok igényeihez igazította. A növényvédő szerek gyártóinak európai szövetsége úgy véli, hogy a túl szigorú szabályozás növelné az agrárárakat, visszafogná a mezőgazdasági termelést, és növelné a mezőgazdasági szektorban a munkanélküliséget. (Nb 15)

Balavány György szerint már a megújuló energiaforrások tekintetében is a piacliberalizáció (külföldi érdekek kiszolgálása) körvonalazódik. Idejön az osztrák vállalkozó, épít egy rakás szélkereket, a magyar állam pedig a magyar földön, magyar széllel termelt energiát úgy adja tovább a magyar fogyasztóknak, hogy közben a beruházó vastag hasznát is finanszírozza. Elvileg a hazai kisvállalkozónak is szabad a verseny, csakhogy a hazai kisvállalkozó versenyképtelenné vált. (MN 16)

Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint a Négy Mancs olyan nyugat-európai piaci szereplők nevében lép fel, akiknek az az érdekük, hogy szűnjön meg a magyarországi hízottszárnyas-termelés. Speciális lejárató kampány zajlik, amelyet a NM „szisztematikus módon” csak Magyarország ellen indított. A Négy Mancs magyar képviselői kellő munkatapasztalat nélküli, fiatal vezetők, akik nem számolnak a gazdasági következményekkel. A baromfiágazat a piacvesztés miatt már az idén több milliárd forintos veszteséget szenvedhet el. (VG 12) Azok a német és osztrák áruházláncok, amelyek az állatvédők listájára hivatkozva nem veszik át a Hungarit által feldolgozott zsírmájat és a cég további húskészítményeit, magyarországi egységeikben továbbra is forgalmazzák azokat. (NG 12) Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója szerint azt kellene deklarálni jogszabályi szinten is, hogy a liba- és kacsatömés tradicionális tevékenység és része a hazai kultúrának. Az ágazati szereplők a törvényi védettséget francia mintára teremtenék meg. (VG 11)

Forrás: Heti Ökopol