1. Helyzetkép (költségvetés, intézményrendszer)

A Gyurcsány-kormány mintegy 100 ezer munkahelyet szüntetett meg 2007-ben (abból 76 ezer volt csak a köztisztviselők elküldése). Felvett mintegy 2.500 Md HUF hitelt, de abból több mint 1 ezer milliárdot a hitelek utáni kamattörlesztésre ki is adott. Gyurcsányék 2002-2008 között több mint két és félszeresére növelték a hiányt, ma már (a jegybank statisztikája szerint) minden kereső magyar állampolgárra 6 millió forint külső adósság jut. Ez annak a gazdasági rezsimnek folyamatos működésére utal, amelyet mintha a Fekete János-Medgyessy Péter féle informális valutatanács irányítana ma is.

A Gyurcsány-kormány 2008-as költségvetésében a bevételi oldalon 8.000 milliárd, a kiadási oldalon 9.000 forint szerepel, vagyis további 1.000 milliárd forint hiányt ütemeztek. Gyurcsány túlélődolgozatában 1.000-1.200 milliárd adóforint elengedésével játszadozik, vagyis még tovább növelné a hiányt. Eközben tovább zsugorodik a magyar piac, és egyre nagyobb az energiaszámla miatti cserearányromlás. Ezzel együtt a Gyurcsány-kormány politikai és gazdasági rezsimjét olyan események minősítik, mint egyfelől a grandiózus panamák (kormányzati negyed, zuglói nagyberuházások, metróépítés) sora, másfelől – a nyilvánvalóság miatti – az ellene való látszatintézkedések (mint a költségvetési intézet, vagy a korrupció elleni koordinációs testület).

Az állam intézménytelenítése

Nincs növekedés, nincs nemzetijövedelem-emelkedés, nincs semmilyen forrás a korszerűsítéshez, nincsenek alapok a modernizációhoz. Amit a mai politikai patthelyzet rendezéséhez felajánlhatnak, az csupán az állami intézményrendszer működési költségeinek további apasztása. Ez egyfelől azt jelenti, hogy már amúgy is kórosan forráshiányos állami intézmények működési költségvetését csökkentik, még több közszolgálati funkció és szerepvállalás szűnik meg. (Ezt tapasztalhatják éppen a főváros lakói, amikor a BKV járatainak és járműveinek harmadát szüntetik meg, s a közlekedő járműveket is lecserélik légkondícionálás nélküli kisbuszokra.) Másfelől az intézményrendszert egy részét, mint pl. a minisztériumokat feleslegessé is teszik, hisz ha program és forrás nincs, akkor felesleges bürokráciává váltak.

Most tehát csökkenti a kormány a szaktárcák kereteit. /1/ A minisztériumokban „már elvégezték a munkát”, valami pártközi egyeztetés várat magára, de hát nincs is miről beszélni, mert a 2009-es költségvetés kereteit úgy is a konvergenciaprogram szabja meg. A Gyurcsány-féle adócsomag már eleve deficites, nemcsak a minisztériumok és háttérintézményeik költségvetési hiányai, hanem mert a magasabb kamatok miatt az államadósság törlesztésére is 54 milliárd forinttal többet kell fordítani. Azután a nyugdíjkiadás 58 milliárddal lesz nagyobb az idén, és a közigazgatási szférában is 12 milliárddal kell emelni a béreket.

Barbatrükk

Ekkor lép be a képbe, a magyar menedzserkapitalista oligarchia talonembere (szakértők szerint a külföld által is leginkább elfogadható) Bajnai Gordon, aki megfelelő pozícióban tartózkodva éppen, most már gyorsítaná a gazdasági növekedést. /2/ Bajnai nyitása (mintegy új európai politika) a fejlesztési céloknak megfelelő pályázatokról, tudatos és komplex iparpolitikáról, ösztönző adó- és járulékrendszerről szól, amellyel a vállalkozóknak évi 750 milliárd forintba kerülő adminisztratív költségeket jelentősen csökkentő programmal gyorsítaná a gazdasági növekedést és ösztönözné a regionális felzárkóztatást. Bajnai megnevezi a stratégiai ágazatokat is, amelyekben a forráskihelyezés működne, mint az elektronika, a gépjármű- és gyógyszeripar, a logisztika, az építőipar, az idegenforgalom és a mezőgazdaság.

A nyomásgyakorlók várakozásai

A magyarországi pénzügyi körök és nemzetközi érdekeltségű nyomásgyakorlók szerint a Gyurcsány-rezsim fennmaradása a leginkább kedvező egy konszolidált átmenetre. Ezért a belpolitikai kockázat növekedésének tekintik az SZDSZ különutas próbálkozásait. Gyurcsánnyal vagy nélküle, de az MSZP-kormány maradására szavaznak. Másfelől viszont azt sem tartják rossznak, hogy a kockázatok emelkedése hozzájárulhat a szigorú monetáris politika fennmaradásához. /3/

Az érdekcsoportok szakértőinek várakozásaiban nem is annyira az a legdurvább, hogy mennyire Gyurcsányra és rezsimjére tesznek a számukra igazán kedvező esélyek miattm hanem amit a 2009-es költségvetés esélyei elé tesznek: amenyiben szerintük már a  2008-as nominális kiadási szintek megtartása is további jelentős költségvetési szigorítást jelent. Erről eddig senki sem beszélt a magyarországi nyilvánosságokban. A másik nyomasztó szakértői állásfoglalás az, amikor kijelentik, hogy a jelenlegi politikai patthelyzet az, Gyurcsány esetleges utóda populistább vonalat képviselhet.

2. A baloldali és a szakértői magyarázatok hitelessége

A külföldi hírügynökségek tudósításaiban a trend- és a tendenciakutatás összegzése elszakad egymástól: a magyarországi eseményeket tekintve a trend pesszimista, nincs pozitív kimenetel; a tendenciamérleg viszont fordulatos, kétségekkel teli, de nyitott kimenetelű. Így Gyurcsány-Fodor hatásról beszélnek, ami bizonytalanná teheti a forint árfolyamát. (Persze, ez sem feltétlenül rossz a magyarországi pénzügyi körökben.)

A Portfolio.hu 30 elemző válaszait összegző felmérése szerint sikerül Gyurcsánynak biztosítani a parlamenti többséget a sorsa szempontjából kritikus adó- és költségvetési törvényekhez. Minthogy ez a rövid távú piaci hatások szempontjából a legkedvezőbb kimenet, más nem is érdekli a magyarországi politikai és gazdasági tényezőket. Sőt, az előrehozott választások esetén sem számítanak „földindulásszerű piaci mozgásokra”.

Ehhez képest meglepő az az összegzés, amelyik szerint „a piac úgy gondolja, az előrehozott választások lenne a legjobb kimenet hosszú távon”. /4/ A nagy nyomásgyakorlók elemzői körében Gyurcsány miniszterelnök maradására szavaz 51 százalékban, a jelenlegi miniszterelnök távozát jelentő minden egyéb esély 49 százalékot kapott. Még meglepőbb azután, hogy amikor nem a nagy nyomásgyakorlók nyers érdekei, hanem az elemzőik árnyalt magyarázatai kerülnek előtérbe, akkor a várakozások mérlege kb. annyit tesz, mint az az időjárásjóslás, amelyik szerint „derűsborús és szárazesős idő lesz”. Vagyis Gyurcsány maradása mindenféle hatásokkal jár majd, mint pl, a forint gyengülése és erősödése.

Londoni reagálások

A Standard & Poor"s londoni helyzetértékelésében jelenik meg közvetve az a lidércnyomás, amit már a fentiekben említettünk, ti. hogy már a 2008-as szinten tartás is megszorítást igényel a kormánytól. És akkor még hol van a 2009-es költségvetés. A SandP ugyanis kijelenti, hogy leminősítést eredményezhet az államadósság-ráta stabilizálásának elmaradása. /5/ A SandP szerint jó irányba mutat a magyar kormány adócsökkentési tervezete, de nem hiteles a finanszírozást a gazdaság kifehérítésével megoldani akaró elképzelés.

A SandP már közel hat hónapja tárja a leminősítést valószínűsítő negatív kilátást érvényben a nála közepes befektetői, „BBB plusz" szintű szuverén magyar devizaadós-osztályzatra. Ezt „a besorolási kilátást annak idején arra a várakozására alapozva rontotta negatívra, hogy a magyarországi költségvetési konszolidáció előbb-utóbb leáll, tekintettel a költségvetési lazításra irányuló erőteljes ösztönzőkre és Magyarország költségvetési múltjára.”

Összességében az adott – és rossz – helyzet stabilizálása is nagy erőfeszítéseket igényel, pótlólagos jövedelmek bevonására van szükség. Ilyen körülmények között a tervezett adókönnyítés, a gazdaság kifehérítésével finanszírozás nem reális várakozások. És akkor még nem érintették az alacsony és csökkenő gazdasági növekedést.

3. Ki finanszírozna és hogyan?

Az ugyancsak londoni véleményeket tükröző, Financial Times értékelés szerint „bizonytalan jövő elé néz a magyarországi kisebbségi kormány, miután a liberális párt nem hajlandó támogatni a kormányfő adócsökkentési tervét”. Az egészen rövidre zárt és primitíven politikai mérleg szerint „a közvélemény-kutatások alapján az SZDSZ nem jutna be a parlamentbe, így rendkívül fontos számára, hogy a szocialista párttól jól érzékelhetően eltérő identitást alakítson ki magának". Valamint hogy a „nyugdíjasok számítanak a szocialisták legstabilabb szavazóbázisának, így a kormánynak nagyon csekély a mozgástere a kiadási oldalon". /6/ Ehhez társul a Standard & Poor's hivatalos értékelése, illetve a 4cast kutatóközpont elemzése, amelyek szerint a Gyurcsány terve szerinti finanszírozást szolgáló 1200 milliárd forint túl nagy összeg ahhoz, hogy kizárólag a gazdaság kifehérítése révén be lehessen hajtani.

A pénzügyi világközpont szereplőinek és szakértőinek érdeitől, illetve látásmódjuktól eltérő megközelítések még egyértelműbben fogalmaznak. John Monks, az Európai Szakszervezeti szövetség főtitkára szerint a magyarok valamit elrontanak, a gazdaságuk nem növekszik olyan mértékben, mint a régió többi országáé. /7/ A Gyurcsány-rezsim szándékaival kapcsolatban így fogalmaz: „az adócsökkentésnek nem az a célja, hogy kedvezzen az állampolgároknak, hanem inkább a munkáltatókat és az üzleti szférát hozza jobb helyzetbe, hogy vonzóbbá tegye a magyar befektetői környezetet. A probléma csak az, hogy a szomszéd országok, mint például Szlovákia, ezeket már mind megtette, és sikeres is volt. Pozsony például Európa legolcsóbb fővárosa. Európai helyzetkép Az Európai Szakszervezeti szövetség főtitkára által lefestett európai helyzetkép szerint „a nagy európai gazdaságok - a spanyol, a brit, az olasz, a német - jelen pillanatban stagnálnak. Ezzel szemben a közép-kelet-európai országok gazdasága dinamikusan növekszik évek óta. Magyarország kivétel, a GDP növekedés ugyanis inkább a németre, vagy az osztrákra hasonlít. Ez azt jelenti, hogy a magyarok valamit elrontanak.”

4. Párt(ok) a túlélő-show-ban

Ha szigorúan vesszük a mondandót, akkor senki sem érti, hogy mit csinál a baloldali perempárt, a koalíciós kívülbelült játszó SZDSZ. Látszólag előrehozott választásokkal fenyegetik egymást, „informálisan az SZDSZ egy Karvalits Ferenc vezette szakértői kormányra próbálja rábeszélni a szocialistákat, amit azzal nyomatékosítanak, hogy ellenkező esetben megszavazzák a Fidesz konstruktív bizalmatlansági indítványát egy Szapáry Györggyel felálló kabinetre.” /8/ Az SZDSZ ügyvivői ülésén többséget kapott az új koalíciót és a kisebbségi kormány kívülről való támogatását egyaránt elutasító, a miniszterelnök cseréjét megcélzó stratégia: 10 támogató voks mellett mindössze Kóka János frakcióvezető és Világosi Gábor országgyűlési alelnök tartózkodott.

Az SZDSZ belső használatra készült, „stratégia-alapozó” közvéleménykutatása szerint 250 ezres a bázisuk, és van „a szocialistáktól kölcsönkapott" százezernyi szavazójuk még (akiket ha el is vesztenének, egy jó kampánnyal ugyanennyit lehet szerezni a Fidesztől), amivel biztosan öt százalék fölé jutnának. (Igaz a Fidesz és az SZDSZ között mobil, átszavazó sokaságról a közvélenény-kutatókon kívül még senki sem hallott!) Az MSZP és az SZDSZ közötti liberális ártjárón, a közlekedő edények elvén szavazáskor mindig segíteni kész MSZP-bázisból most szervezik a Fodor-ellenes frontot. (Ne feledjük egy prominens egykori SZDSZ-es személy negerősítő kiszólását, hogy az SZDSZ-nek tulajdonképpen Gyurcsány az igazi vezetője.) Ezek szerint Kuncze Gábor, Magyar Bálint és Pető Iván, a frakcióból magukkal húzva Kókát, Világosit, Sándor Klárát és Lakos Imrét, Orbán Viktor visszatérésének megakadályozásával indokolva átsegítik a költségvetést, kettészakítva ezzel az SZDSZ-t, és egyúttal prolongálva a kormányt és a miniszterelnököt. /9/

A legújabb kartásodás ennek az átmenetnek megújított politikaimarketing-tartalma és kommunikációja. Gyurcsány (és az SZDSZ) most maga mentésére zászló alá gyűjtötte a holdudvar „szélsőségesség” és „antiszemitizmus” kommunkátorait, illetve a sodrásban kapcsolatokat kereső politikai szereplőket. Ez utóbbira példa Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, amikor reméli, hogy „nemcsak egy díszakció volt a Magyar Demokratikus Charta életre hívása, hanem támogatói akkor is ott lesznek, amikor a Magyar Gárda menetel, és terrorizálja a romákat”. /10/ A konjunktúralovagok és –szövegek közül kimagasodott Horváth Aladár (a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, aki szerint a magyarországi romák a II. világháborús népirtás utáni történetük legdrámaibb korszakát élik: elsősorban a vidéken élő cigányságot rasszista erőszak fenyegeti. Azaz már azt sem tudják, hogy kitől féljenek jobban, a fasisztáktól vagy az uzsorásoktól.) és Ungváry Rudolf (történész, aki szerint nem a romák, hanem a politikai elit felől közelítette meg a bajokat. Szerinte mára olyan demokrácia alakult ki, ahol együtt kell élni nyílt antiszemitákkal, akik magukat nem vallják antiszemitáknak, és nyílt nyilasokkal, akik magukat nem vallják nyilasoknak. A magyar politikai élet, vélekedett Ungváry, a velejéig hazuggá vált.). /11/

Kegyelmi időszak vagy birkatürelem?

A korábban magát kellemetlen helyzetbe hozó (a kormánypártok és az ellenzék közé szoruló) Kéri László rögzíti azt „a senki nem akar semmit” jellemű helyzetet, amely leginkább jellemzi a kormányzás nélküli és gyurcsáttalanított állapotokat. Kéri szerint ugyanis Gyurcsány páratlanul szerencsés körülmények között készülhetett fel a várható őszi megpróbáltatásokra. „A parlament a szokottnál hamarabb fejezte be ülésezését, a pártok gyorsan eltűntek a médiaesemények első vonalából, a júniusi labdarúgó-Európa-bajnokság egyébként is minden egyebet kiszorított volna az érdeklődés középpontjából. Júliusban meg mindenki nyaralni szokott, s mire hazaérkeztünk, már lehetett készülni a kivételesnek ígérkező olimpia eseményeinek feldolgozására. Előre látható volt, hogy egészen augusztus utolsó napjaiig nem lesz sürgető tömegigény a politikai párbeszéd produktumai iránt.” /12-14/

Stílusosan egy fórumozó ragadja meg a helyzetet (eltérően a tergernyi „komoly” elemzéstől, melyek megpróbálták komolyan venni a témát és magukat is): „respondent - 2008-09-06 16:18” írja, hogy „számomra az egész cikk lényege az, hogy Fletó elqrta az egész nyarat, majd fizetett hirdetésként a Népszabóban megjelentetett egy írást, melyben valamilyen célra, valakiket toboroz. Fletónak tehát kell egy csapat, melyet újsághirdetéssel szeretne összeállítani. Végül is csinált már ez az ember nagyobb svihákságot is.”

5. Az ellenzék, Orbán nem vállalhatja a kormányzás felelősségét?!

Zárszóként nem lehet elhallgatni, hogy a jelenlegi körülmények között – legyenek azok bármennyire is „kedvezőek” egy politikai kurzusváltáshoz – senki nem gondolja, hogy a Fidesznek, Orbánnak most át kellene venni a kormányzást. A legkomolyabb érv ebben a megközelítésben, hogy Magyarországon megszűnt a politika és a politikusok felelőssége. A felelősség a társadalomé, amelyik megtűri Gyurcsányt és rezsimjét, mindazt az erkölcs, szavahihetőség, intellektuális teljesítmény nélküli rendszert, amelyik jellemzi a mostani Magyarországot.

Azt is tudja mindenki, hogy egy „szokásos” váltás után minden maradna a régiben. A fentiekben ismertett gazdasági és politikai elemzői váralkozások éppen erről szólnak. Az „érdemi” változásokhoz munkahelyek, munka, növekedés, adósságrendezés stb., az állam modernizálása kell, ami egyben a Gyurcsány-rezsim típusú kormányzás (!) törvény általi büntetésével járna. Ennélfogva a nem baloldali társadalom teljes tanácstalansággal várja a fejleményeket.

1. Bajnai gyorsítaná a gazdasági növekedést. 2008. szeptember 02. 08:28. MTI, STOP nyomán 
2. Gyurcsány-Fodor hatás: ma is bizonytalan lehet a forint. 2008-09-02 08:32:27. MTI Eco, vg.hu nyomán 
3. uo. 
4. "Gyurcsány ezt is megússza." – Skizofrén piac. 2008.09.02 08:26. portfolio.hu nyomán 
5. Leminősítés? Nem hisznek Gyurcsány adócsomagjában. 2008. szeptember 2. 06:10:00, MTI, pb.hunyomán 
6. Ki finanszírozza majd a Gyurcsány-tervet? Brit elemzések az adócsökkentés realitásáról,  2008. szeptember 2. NOL nyomán 
7. "A magyarok valamit elrontanak". 2008. szeptember 2., 16:35, InfoRádió Nagy Tamás, inforadio.hu nyomán 
8. Kiderültek az SZDSZ tervei - titkos felmérések és politikai forgatókönyvek! 2008. szeptember 05. 05:03 STOP nyomán 
9. SZDSZ küldöttgyűlés áprilisban - kiléptek, de merre mennek? -bes-, STOP nyomán 
10. uo. 
11. Finnek, nyilasok, romák, Charta. 2008. 09. 06., 15:40. index.hu nyomán 
12. Cigányozás a Charta-zászlóbontáson: elindult Gyurcsányék újabb kísérlete az SZDSZ megregulázására. Nagy Szilvia  -  Gavra Gábor, 2008-09-06 15:37. Hírszerző, MTI nyomán 
13. uo 
14. A kegyelmi időszak vége. 8. évfolyam 36. szám, 2008.09.04. hetivalasz.hu nyomán