Nicolas Sarkozy, francia köztársasági elnök megszakítva riviérai szabadságát, Pekingbe repült a kínai olimpia megnyitójára. A tibeti zavargások idején Sarkozy habozott, hogy részt vegyen-e az ünnepségen, de mint az Európai Unió jelenlegi elnöke, aki nem csak Franciaországot képviseli, úgy határozott, hogy nem lehet egy országot bojkottálni, amelynek lakossága a világ népességének egynegyede, hanem, ahogy a francia atléták előtt kifejezte, Kínát a megértés, a nyíltság és a haladás útja felé kell vezetni.
 
A kínaiak, akik nagyon érzékenyek ebben a kérdésben, erős diplomáciai nyomást
fejtettek ki Franciaországra és ezzel azt is elérték, hogy Sarkozy nem fog
találkozni a napokban ide érkező Dalai Lámával, hanem felesége Carla fogja őt képviselni, amikor a tibeti egyházfő a francia Roqueredonde-ban egy budhista templomot szentel fel.
 
A megnyitó ünnepségek előtti este, Hu Jintao kínai elnök vacsoráján, ahol Bush amerikai elnök, Putyin orosz miniszterelnök, Sarkozy és a többi résztvevő államfők ültek egy asztalnál, Hu hansúlyozta, hogy a sport a békét szolgáló, nemzetek feletti érték és Sarkozynek kijelentette, hogy nagyra értékeli a francia-kínai baráti kapcsolatokat és együttműködést. Sarkozy jelenléte nagyban elősegíti ezt a viszonyt.
 
Az elnököt Franciaországban sok támadás érte a Kína-politikája miatt. Ellenfelei felrótták neki, hogy nem állt ki határozottabban az emberi jogok védelmében és nem fejtett ki nagyobb nyomást a kínai kormányra a tibeti kérdésben.
 
Hazatértekor újabb gonddal kell számolnia. A közelmúltban ugyanis Sarkozy bejelentette a francia haderők reformját, amelynek keretében, az elkövetkezendő hét évben 54 ezer fővel csökkentenék a hadsereg létszámát és számos katonai létesítményt zárnának be, ezzel kétmilliárd euróval csökkentve a katonai költségvetést. Ezeknek a katonai támaszpontoknak a megszüntetése sok faluban és városban súlyos gazdasági következményekkel járna és lakosságuk erősen ellenzi ezeket az elhatározásokat. A francia katonai vezetés már korábban megharagudott Sarkozyre, amikor egy gondatlanságból bekövetkezett halálos baleset miatt az elnök élesen bírálta a hadsereg vezetőit és két katonai vezetőt eltávolított posztjáról.
 
De jó hírek is várják otthon Sarkozyt. Az INSEE Nemzeti Statisztikai Hivatal jelentése szerint a francia munkásság szorgalma és termelékenysége emelkedett és a 35 órás munkahét eltörlése után átlagban heti 41 órát dolgozik a francia munkás. A statisztika szerint legszorgosabbak a mezőgazdasági munkások, akik 59 órát dolgoznak,  ezeket követik a kereskedők és iparosok, akik 55 órát dolgoznak hetente. Lusták a Franciák? - teszi fel a kérdést a Le Parisien című újság. Ugyanakkor a munkanélküliség csökkent és jelenleg a legutóbbi 25 év legalacsonyabb pontján áll. Az infláció ugyancsak 3.2 százalékra zsugorodott és a fizetési mérleg deficitje mindössze 1.6 százaléka lesz a GDP-nek. Az Economist című brit lap szerint a belföldi termelés (GDP) mindössze 1.7 százalékkal fog emelkedni, de ez szerintük az egész világra kiterjedő, jelenlegi gazdasági nehézségek eredménye.
 
Az új reformok életbelépésével könnyebb lett az új vállalkozások beindítása és
a munkaerő rugalmasabb alkalmazása. Ezek a könnyítések nagy kedvet teremtettek a beruházásoknak és ennek eredményeképpen a francia gazdasági élet új lendületet kapott. Valószínűleg ez okozta, hogy Sarkozy népszerűségi
mutatója két ponttal emelkedett.
 
A szocialisták táborában ugyanakkor teljes a káosz. Nem tudnak megegyezni, hogy ki legyen a vezetőjük. Ezt a választást az is megnehezíti, hogy Sarkozy kormányalakítása idején, zseniális húzással a szocialista párt két legtehetségesebb vezetőjét egyrészt kormányába, másrészt a Világbank élére nevezte ki, így megfosztva a pártot legjobb embereitől. Az is nagyon megnehezítette a szocialisták ellenzéki munkáját, hogy Sarkozy nem egyenként indította be reformjait, mint ahogy Chirac előző elnök tette, hanem egyszerre számos reformot terjesztett be, így szétforgácsolva az ellenzék erőit. Probléma az is a szocialista berkekben, hogy kizárólag negatív álláspontokra korlátozták politikájukat. A szocialisták az utóbbi időkben egy pozitív javaslattal vagy döntéssel nem álltak elő, mivel túlságosan elfoglalt őket a sok reform elleni harc. Ezt a közvélemény is érezte és ennek az eredménye, hogy a nyáreleji tüntetések és sztrájkokban résztvevők száma erősen csökkent. Márpedig ha a tüntetések
iránt a francia közvélemény elveszti érdeklődését, a marxista befolyás alatt
álló szakszervezetek és a szocialista párt elveszti legfenyegetőbb és eddig
leghatásosabb fegyverét.
 
Ha ez a folyamat továbbra is sikeresen halad ebbe az irányba, Sarkozy nyugodt lélekkel és megelégedett nyugalommal töltheti el nyaralásának hátralevő idejét.

Edmund.lazar@orange.fr