Az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón Kiss Boldizsár János a Civil Jogász Bizottság nemzetközi sajtószóvivője felidézte a dekrétumok történetét, kezdve a postdami konferenciától, a kitelepítéseken át napjainkig. Kiss emlékeztetett arra a tényre, hogy a dekrétumok szinte pontról-pontra megegyeznek a nürnbergi zsidótörvények kirekesztő álláspontjával, jóllehet a magyaroknak és németeknek Csehszlovákiában nem kellett megkülönböztető jelzést használniuk (mint a zsidóknak a sárga hatágú csillagot Németországban), ezen a megaláztatáson kívül azonban mindenben a náci ideológiát vették alapul kisebbségeikkel szemben. Bár maga az inkriminált határozat - a közvélemény félrevezetésének nyilvánvaló szándékával - szavakban elítéli a kollektív bűnösség elvét, a diszkrimináció azóta napi gyakorlattá vált a cseh-szlovák államban.

A ma is életben lévő dekrétumok ellenkeznek minden nemzetközi szinten elfogadott demokratikus határozattal, beleértve az ENSZ Alapokmányát, a Szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól szóló 1907. október 18-án kelt hágai egyezményt, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Dr. Fehér Csaba a felvidéki Never Again Polgári Társulás elnöke (az északi-komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma volt igazgatója) a felvidéki magyarok képviseletében elmondta: több civil szervezettel karöltve már 2004 óta tart a közvélemény felvilágosítása az 1945-48 között kitelepített és vagyonuktól megfosztott felvidéki magyarság sorsáról, melyben egy utazó panelkiállítással hívják fel Európa figyelmét e szégyenletes történelmi eseményre. Időközben a szlovák kormány még meg is erősítette a dekrétumokat, ezzel akadályokat gördítve a múlt őszinte feltárása elé.

Fehér Csaba elmondta, hogy párbeszédet kezdeményeztek a szlovák féllel is, de a nagypolitikának köszönhetően, ezek eddig kudarcba fulladtak. Ezután döntöttek úgy, hogy csatlakozva a Hunnia Baráti Kör internetes felhívására, on-line petícióban tiltakoznak a dekrétumok hatályon kívül helyezéséért.

A Polgár Info kérdésére, mely a dekrétumok eltörlése utáni kárpótlások ügyét érintette, Fehér Csaba elmondta, hogy két részből álló csomagban gondolkoznak: egyrészt a még élő, illetve már elhunyt, de bizonyíthatóan meghurcolt ősökkel rendelkező magyarok személyes kárpótlását javasolják, másik lépcsőben pedig a felvidéki magyarság számára egy alapot szeretnének létrehozni, melyből támogatnák az anyanyelvi oktatást, a magyar kultúrát, hagyományokat, érdekképviseletet. Mivel civil kezdeményezésről van szó, az elnök - egyetértésben a csatlakozott szervezetekkel - nem tartaná szerencsésnek, ha ennek ügyét politikai pártok vezényelnék le, az maradna a civil társadalom ellenőrzése alatt.

Szöőr Anna a Civil Jogász Bizottság alapítványi elnöke megerősítette, hogy bizottságuk mindenben támogatja a petíciót, és további aláírásokra buzdította a világ magyarságát. A petíció elérhető a http://www.vilagmagyarsag.com/benes címen.

A petíció útja

2008. április 19-én - New Yorktól, Sydneyn át Strasbourgig -, a németországi Hunnia Baráti Kör, a New Yorki Polgári Kör és a Svájci Magyar Polgári Egyesület kezdeményezésére civil szervezetek világszerte tiltakozó demonstrációkat tartanak. A rendezvények záró akkordjaként egy szakértőkből álló delegáció petíciót nyújt be 2008 április 22-én délután Strasbourgban az Európai Parlamenthez. A delegáció tagjai: Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató egyetemi tanár, Bayer Zsolt újságíró, Dr. Fehér Csaba történész a révkomáromi múzeum volt igazgatója, Vitéz Hunyadi István történész (Strasbourg), Dr. Juhász Imre a Civil Jogász Bizottság alapító tagja, európai jogi szakjogász, Dr. Pozsgay Imre politológus, egytemi tanár, a kezdeményezés védnöke, Wittner Mária 56-os forradalmár, parlamenti képviselő. A petíció átadását az Európai Parlament előtt - a világ méretű rendezvény és tiltakozássorozatot záró - utcai demonstráció kíséri majd.