Mi más, ha nem kabaré?

Az MTI hétfő délutáni jelentése szerint 71 elbírálandó népszavazási kezdeményezés fekszik az OVB asztalán. Ebből legalább 49 foglalkozik a politikai közélet megújításának kérdésével. De lehet, hogy a magánszemélyek által benyújtott maradék 22 között is akad még ilyen.

Mi ez a hihetetlen megújulási, megtisztulási vágy, hölgyeim és uraim? Nem lenne több a kevesebb? Nem kéne ennyire igyekezni.

20 kérdést nyújtott be az MSZP-frakció, 8-at a Fidesz képviselőcsoportja, tizenötöt a miniszterelnök főtanácsadója, 5-öt Szerető Szabolcs újságíró, egyet Cs. Kádár Péter újságíró.

A miniszterelnök és az MSZP-frakció ugyanezen tárgyban született 5 törvényjavaslatát hétfő reggel kapták meg a politikai pártok. És még aznap benyújtották az Országgyűlésnek is.

Vagyis nyomulás minden szinten.

Alighanem igaza van Dávid Ibolyának, egy azon témában egyidejűleg három műfajban is fellépni, képtelenség. Ezek a kezdeményezések logikailag kizárják egymást.

Hiszen az ötpárti egyeztetésnek az ad értelmet, hogy a pártok a törvényjavaslat benyújtása előtt vitatkozhatnak, s köthetik meg azokat a kompromisszumokat, amelyekre építve már eleve többpárti egyetértést tükröző törvényjavaslat születhet. Amely valószínűsíti, hogy ha módosításokkal is, de a parlamenti vita eredményeként csakugyan megkapja a törvénytervezet az elfogadásához szükséges – a kormánykoalícióénál nagyobb – többséget.

Ha viszont a kormányzó koalíció már a törvényjavaslatot is benyújtja, értelmét veszti az ötpárti egyeztetés. Arról nem beszélve, hogy tárgyalásba vont témáról abszurd népszavazást kezdeményezni.

Hiszen, gondoljunk csak bele, mi is lehet a lépés célja! Az Országgyűlés kötelezése, hogy erről a bizonyos témáról kezdjen tárgyalást, illetve fogadjon el néhány lényeges kérdésben már a népszavazás által meghatározott tartalmú törvényt.

Ennél operatívabb nem lehet, ennél többet nem érhet el a népszavazási akció. Vagyis azt nem írhatja elő, hogy mennyi időn belül szülessen meg a témában a kétharmados többséget igénylő parlamenti döntés. Amint azt sem, hogy milyen konkrét formát öltsön a törvény.

Mindez a kormánypártok és az ellenzék parlamenti küzdelmének, megegyezési készségének függvénye – a sikeres népszavazás után is.

Tehát a népszavazás által hosszú, küzdelmes úton elérhetik a kezdeményezők, hogy ismét ott álljanak a mostani, a népszavazás nélkül is adott feladat előtt: létre kell hozni az ellenérdekű parlamenti felek között a törvény elfogadásához szükséges kompromisszumokat.

Bravó. Előre is gratulálunk is a népszavazás sikeréhez.