Európai parlamenti képviselők tiltakoztak az ellen a szlovák parlamenti határozat ellen, amely szentesíti a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. Időközben csütörtökön a szlovák honatyák - a Magyar Koalíció Pártja 20 képviselőjének ellenszavazata mellett - elfogadták a javaslatot.

Bauer Edit szlovákiai néppárti, Gál Kinga magyar néppárti, Ewa Klamt és Manfred Weber német néppárti, valamint Kósáné Kovács Magda magyar szocialista képviselő levelet intézett Jean-Marie Cavadához, az Európai Parlament állampolgári joggal foglalkozó bizottságának (LIBE) elnökéhez.

Ebben azt kérik tőle, hívja fel Hans-Gert Pöttering parlamenti elnök figyelmét erre a - megfogalmazásuk szerint - szégyenteljes pozsonyi határozatra, amely a levél írásakor még csak határozati javaslat volt.

Elfogadták... 

Időközben csütörtökön a szlovák honatyák - a Magyar Koalíció Pártja 20 képviselőjének ellenszavazata mellett - elfogadták a javaslatot. A határozat tárgyát képező Benes-dekrétumok jogalapot teremtettek a felvidéki magyarok és a németek (valamint a csehországi szudétanémetek) II. világháború utáni meghurcolásához, vagyonuk elkobzásához, kitelepítéséhez.

Az európai képviselők azt javasolják, hogy a bizottság tűzze napirendjére a kérdést. Szerintük a Benes-dekrétumok érinthetetlenné nyilvánítása etnikai alapú és kollektív intézkedéseket szentesít -márpedig az ilyen intézkedések teljesen idegenek az Európai Uniótól. Másfelől etnikai alapokra helyezi a szlovák állampolgárság elveit, óhatatlanul alsóbbrendűvé téve mintegy félmillió szlovákiai magyar állampolgárságát. Ez súlyos diszkrimináció, és potenciálisan aláássa a szlovákiai magyarok állampolgári jogainak gyakorlását.

Nyilatkozatot tett közzé Brüsszelben Markus Ferber, az Európai Parlament néppárti frakcióján belül működő CSU-csoport elnöke is. Riasztónak nevezte a pozsonyi határozatot, amelyet - hangsúlyozta - a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezett. Leszögezte, hogy a kollektív bűnösség elvének megerősítése nem egyeztethető össze az európai normákkal.

Határozatban szentesítette csütörtökön a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár törvény által védett dekrétumok alapján az akkori Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, s történt mindez a kollektív bűnösség elve alapján, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.

Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törekvéseinek ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét.

Fidesz: Barátságtalan lépés

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a szlovák parlament elfogadta a Benes-dekrétumokat is magában foglaló, a II. világháború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről szóló határozatot - írja közleményében az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője.

Mint írta, barátságtalan lépésnek tartják, hogy minderre azután került sor, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szeptember 14-ei ülésén a Magyar Koalíció Pártja javaslatára mind az öt magyarországi parlamenti párt nyilatkozatot írt alá a szlovák-magyar megbékélés szükségességéről.

Véleménye szerint ezzel a lépéssel bebizonyosodott: Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt által képviselt szélsőséges nacionalizmust és sovinizmust a szlovák törvényhozás magáévá tette.

"Meggyőződésünk szerint a helyzetből az egyetlen kiutat az jelentené, ha a szlovák parlamenti pártok többsége visszatérne az európai elvekhez, az egységes és oszthatatlan emberi jogok, illetve a kisebbségek jogainak elismeréséhez, amibe nem fér bele egyetlen etnikai csoport hátrányos megkülönböztetése sem" - fogalmazott a politikus.

A Benes-dekrétumok alapján a világháború után Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól. A családokat vagyonuktól megfosztották, kitelepítették. A felvidéki magyarok közül több tízezer embert csehországi kényszermunkára hurcoltak. Mindez a kollektív bűnösség elve alapján történt, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.

Az MSZP számára is elfogadhatatlan

Az MSZP Országgyűlési Képviselőcsoport Külügyi és Európai Ügyek munkacsoportja megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a szlovák parlament csütörtöki határozata értelmében érvényben maradnak, sőt, a jövőben sem lehet eltörölni a Benes-dekrétumokat, amely a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcolását törtvényesítette.

A szlovák parlament támadó magatartása azért is elfogadhatatlan, mert a magyar országgyűlés politikai pártjai számára mindig is fontos volt a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és megtartása az európai együttműködési normák alapján. Ez a lépés azért is megrázó, mert a magyar parlamenti pártok ez év szeptemberében ötpárti állásfoglalást írtak alá a térség országainak együttműködése érdekében.

Az MSZP képviselői hisznek abban, hogy ilyen jellegű történelmi anakronizmusnak nincsen helye egy szabad, demokratikus, toleráns Európában. A Magyar Koalíció Pártja által kezdeményezett, a magyar parlamenti pártok által támogatott megbékélésnek nem lehet alternatívája. A nemzeteink által járható közös út nem vezethet vissza a múlt vállalhatatlan örökségéhez. A XXI. század Európájában ugyanúgy egymásra vannak utalva ezen országok és kisebbségeik, mint a történelem tragikus időszakaiban. Esélyük abban van, hogy a kihívásokra az európai szellemiséghez igazodó, korrekt választ adnak.

A szocialisták ebben, a magyar kisebbséget érintő fájó ügyben elfogadhatatlannak tartják a szlovák parlamentben többségre jutott, új feszültségeket gerjesztő, a szélsőségeknek utat nyitó álláspontot –írja közleményében Kozma József, az MSZP Külügyi- és Európai Ügyek munkacsoportjának vezetője.

A magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét

A magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és sajnálatosnak, a két ország közös érdekeivel és az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benesi Dekrétumok megerősítéséről - közölte a kormányszóvivő. Daróczi Dávid a miniszterelnök szavait tolmácsolva hozzátette, Magyarország a megbékélés pártján áll a feszültségkeltéssel szemben, ezért nem támogat olyan lépéseket, amelyek ezzel ellentétesek.

A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Benesi Dekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. Gyurcsány Ferenc sajnálatosnak tartja ezért a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által "A szlovákiai viszonyok második világháború utáni rendezéséről szóló háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről" című határozatának elfogadását.

"Miközben a két kormányfő a hídépítésben állapodott meg, s a többség mindkét országban a jövőbe mutató kapcsolatépítést igényli, most a múltba forduló gondolat látszik felülkerekedni. Ez nem segíti a történelmi sebek begyógyítását" - mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint hozzátette, hogy meggyőződése szerint nem a múltbéli büntetések megerősítésére, hanem a bizalomépítésre és kölcsönösen előnyös együttműködésre van szükség a két ország kapcsolataiban.