A genfi székhelyű Afrika Kutató Intézet (Africa Research Institute – ARI) 2005. május óta végez antropológiai kutatásokat a polgárháború sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaság északnyugati részén. A dr. Varga Gábor antropológus vezette kutatócsoport Halitu falu közelében fedezte fel a feltehetően magyar származású afrikai közösséget. Halitu falu az ország északnyugati részén fekvő Aba várostól mintegy 100 kilométerre található. A nehezen megközelíthető területen élő törzs tagjai ritkán hagyják el jól védett falvaikat.

Az ARI kutatói a közösség idősebb tagjainak jóváhagyásával kilenc hónapon keresztül vizsgálták a törzs nyelvét, szokásait, kultúráját. A törzsnek, akik magukat „magyarinak” nevezik, jelenleg 573 tagja van. A törzsi legenda szerint a magyarabokról szakadtak le, s így kerültek a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területére.

A magyarabok (magyarábok) a mai Egyiptom és Szudán határán élő, magát magyarnak valló népcsoport, mely eredetmondáiban a 16. század elején a török hadseregben szolgáló magyar katonákat (akiknek vezetője Ibrahim el-Magyar vagy Haszan el-Magyar volt) és berber feleségeiket jelöli meg őseiként. Anyanyelvük előbb a berber volt, de az arabosodás következményeként mára inkább arabul beszélnek.

Az ARI kutatásai bizonyítják, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság területén élő afrikai „magyar” törzs jóval többet tudott megőrizni eredeti kultúrájából, mint egyiptomi-szudáni testvéreik: nyelvükben a mai napig használnak magyar hangzású szavakat (a vizet például veznek, a napot ők is napnak mondják), zenei rituáléjukban pedig magyar népzenei motívumok fedezhetők fel. A törzs növénytermesztési és gasztronómiai kultúrájában is kísérteties hasonlóság fedezhető fel a magyar eredetre vonatkozóan: a gulyáslevest éppúgy ismerik és fogyasztják, mint például a paprikát. A fokhagymát azonban tisztátalannak tartják, s kizárólag csak szertartási célokra használják, ártó szellemek elűzésére, betegek gyógyítására.

Az ARI néhány héten belül publikálja a kutatás teljes anyagát, amelyben a svájci intézet arra is felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a kongói „magyar törzs” fennmaradása veszélyben forog az országban dúló törzsi háborúskodások miatt, környezetüket pedig a közelben zajló olajkutatások fenyegetik.