A Transrapid orrában nem ült vezető, a mágnesvonat automatikus vezérléssel közlekedik a mintegy 30 kilométer hosszú kísérleti pályán. Alkalmi utasai turisták és a műszaki újdonság iránt érdeklődők közül kerülnek ki. A helyszínen mintegy 100 mentő és tűzoltó próbálja kiszabadítani a kocsikban rekedt embereket.

Helge Nestler, az osnabrücki rendőrség szóvivője szerint legalább húszan sérültek meg az ütközés következtében. A halottak pontos számát egyelőre nem közölték.

A német csúcstechnológia vívmányának tekintett Transrapid szerelvényei - a súrlódást, illetve a gördülő ellenállást kiküszöbölve - nagy erejű elektromágnesek által gerjesztett mágneses térre támaszkodva "lebegnek" a pálya fölött. Utóbbi négy méter magasságban, betonoszlopokra támaszkodva húzódik a kísérleti vonal két végpontja között.

A Transrapid vonatok végsebessége mintegy 450 kilométer óránként. Németországban éveken át vita folyt arról, hogy az emslandi kísérleti pálya után épüljön-e komoly távolságot áthidaló Transrapid-szakasz, ám a költségek parttalan növekedése miatt végül a Schröder-kormány 2001-ben végleg elvetette a tervet.

Helyette a Transrapid mögött álló konzorcium (Siemens-ThyssenKrupp) végül Sanghajban épített 35 kilométeres pályát, amely a kínai nagyváros repülőterét köti össze a belvárossal. Kína azt tervezi, hogy idővel mágnesvasúttal köti össze Pekinget és Sanghajt.