Szerencs vára - avagy a rendbentartott örökség képekben
Szerencs a Tokaj-Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros. Nevezetessége a Rákóczi-vár, a Zempléni Múzeum 900 ezres képeslapgyűjteménye, valamint az országban egyedülálló cukormúzeum.
2006. augusztus 26. 15:41
Szerencs nevének eredetét évszázadokon át találgatták. A legromantikusabb névmagyarázat Anonymustól származik, aki szerint itt pihent meg Árpád fejedelem hadaival, s az Isten-hegyről körbepillantva mondta: "Ma ád Isten szerencsét e tájnak". Innen ered Mád, Szerencs és Tállya neve.

A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvő települést a Bocskai István, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették a magyar történelem fontos helyszínévé. 1605-ben Szerencsen tartották azt az országgyűlést, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta. A Rákócziak közül a szerencsi vár utolsó ura II. Rákóczi Ferenc volt. A XVI. századból származó erődítmény a város egyik legismertebb látványossága.

A XX. században Szerencs gazdasági, kulturális központ lett. Városi rangját 1984-ben kapta vissza. Mai arculata a XIX. század utolsó harmadában alakult ki az ipartelepítés, valamint a vasút kiépítésével.

A híres Szerencsi Cukorgyár 1889-ben épült, mellette a csokoládégyárat 1923-ban alapították. A gyárakhoz kapcsolódó különleges látványosság a világon harmadikként megnyílt cukormúzeum, amely a szerencsi gyárnak a története mellett a világ cukorcsomagolási kultúrájának fejlődését is bemutatja.

Érdekes látnivalókat kínál a Zempléni Múzeum is, amely Magyarország legnagyobb, több mint 900 ezres képeslevelezőlap-gyűjteményét gondozza. Másik specialitása az ex libris-tár, amely 36 ezer darabot számlál.

Minden év júniusában fontos esemény Szerencsen a hegyaljai gazdanapok, és az augusztusban zajló Zempléni Fesztiválnak is fontos helyszíne a város.

Szerencsről indul a Zempléni-hegység legnagyobb, mintegy 155 kilométer hosszú kerékpáros körtúrájának útvonala. A túra az Abaúji-hegyalja, a Zempléni-hegység és a Hegyköz tájait járja be.

Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta.

Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé, elé pedig huszárvár épült.

A legfőbb építkezések közé tartozik a Rákóczi Zsigmond (1544-1608) idején elvégzett reneszánsz stílusú átalakítás. A faragott kőkeretes ablakok ma is láthatók, és az eredeti reneszánsz periódus visszaállítására törekedtek a rekonstrukciós munkák során.

A török háborúk alatt több ostromot is megért a vár. A XVIII. század második felében a belső vár három tornyát lebontották, s csak a déli torony maradt meg. A Rákóczi-szabadságharcot követően új birtokosai megszüntették az épület vár jellegét; kastéllyá alakították. A külső várban barokk épületeket és magtárakat építettek, s a kettős tagolásúvá vált vár környékén parkot alakítottak ki, benne egy kis tóval, amit a közeli források vize táplált. Másfél évszázad békéje azonban csaknem úgy tönkretette a várat, mint a háborús idők: várépítésre, javításra békeidőben ritkán áldoznak.

Utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt, egészen 1945-ig. A vár régészeti feltárását, és a külső vár rekonstrukcióját 1968-ban kezdték el. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979-ben kezdődött a belső vár helyreállítása. 1991. október 23-án adták át rendeltetésének a várkastélyt, amelynek egy részében ma szálloda és kultúrterem, másikban a Városi Kulturális Központ és a Zempléni Múzeum működik. Kertje védett.

gondola - vendegvaro.hu nyomán
Címkék:
megmondó
Ezt már megszoktuk a liberálisoktól, ha nem ők csinálnak valamit, az eleve rossz, diktatórikus és természetesen antidemokratikus.
  • Navracsics sapkája
    Itt van ez a kulturális bizottság, amelynek oly mérhetetlenül magas a mércéje, hogy még egy magyar egyetemi tanár sem felel meg nekik.
  • Baloldali kupleráj
    Tobzódik az ősz, telített a szellemi piac, ehhez már Kálmán Olga legendás könyörtelensége is kevés, így hát nem beszélünk senkiről.
  • Tanácsadó vagy áruló?
    Szinte hihetetlen, hogy a rendkívül agresszív és népszerűtlen Zoltai megbuktatására két évtizedre volt szükség.
  • Utazás egy koponya körül
    Mindig szép, egyenesen mozarti harmónia, amikor ősbolsevikok, ráadásul tizenharmadik kerületi macskajancsik beszélnek az európai kultúráról.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Jobbhírek
  • Alternatív Hírportál
  • FrissInfo
  • Hírlapom
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Oldal.info
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó