Utoljára Mel Gibson Passiója váltott ki ilyen ellenérzéseket az emberekből, de már akkor is látni lehetett: minden egyes negatív töltetű hozzászólás további reklámot jelent a műnek. Most sem volt másként – többek között heves tiltakozás a katolikus egyház részéről, tüntetők a görög parlament előtt, Szamoában pedig betiltották a filmet, csak hogy néhány ellenreakciót említsünk a több tucat közül - minden heves vallási tiltakozás és negatív kritikák ellenére a Da Vinci-kód első hétvégéjén 224 millió dollárt hozott világszerte. Csak Magyarországon 147 373 néző látta a négy nap alatt, és az Észak-Amerikán kívüli eladások elérték a 147 millió dollárt. Ekkora összeget még egyetlen film sem teljesített a bemutatása utáni első hétvégén. A Csillagok Háborújának harmadik epizódja volt eddig az első helyezett a világszerte teljesített 145 millió dollárral. 

És hogy miért e felhajtás, és ez a hatalmas érdeklődés? A Da Vinci-kód egy kétezer éves titokról igyekszik lerántani a leplet, amelyet állítólag a katolikus egyház minden erejével igyekezett eltusolni. Mégpedig azt, hogy Jézus Krisztus és Mária Magdolna házasok voltak, sőt, gyerekük is született, és leszármazottjaik ma is köztünk élnek. A teóriát már korábban is próbálták igazolni, az évtizedek során azonban többször bebizonyították róla, hogy téves. Ám mivel nem teológiai hitvitára készülünk, erről több szó ne is essék. 

Cáfolatok ide, egyházi támadás oda, a könyv már letette névjegyét a világtörténelembe, hiszen több mint hat millió példány fogyott el nyomtatott változatából, és ha az első négy nap termését vesszük figyelembe, akkor a vászon előtt ennek a tömegnek a sokszorosa ismerheti meg a templomosok lovagok, Mária Magdolna és Jézus leszármazottjainak történetét. 

Ron Howard előtt nem kis feladat állt: úgy kellett visszaadni Dan Brown történetét, hogy a rajongók ne hápogjanak a cselekmény megcsonkításán, de a két és fél órába mégis valahogy belepréselje a lényeget. Valamelyest sikerült a vállalkozás, igaz néhány helyszínnel karcsúbb lett az adaptáció, ám üldözésben, versenyfutásban és izgalomban így sem marad hiány. A néző nemcsak a látványvilágnak köszönheti, hogy majd 150 percre elfelejti a külvilág ügyes-bajos dolgait, és a vászonra koncentrál.  

A Da Vinci-kódnak különös hangulatot ad az a folyamatos történelmi utazás, mely, ha néhány másodpercnél többre nem is, de elrepíti a nézőt a világtörténelem különböző korszakaiba: látjuk megelevenedni Jeruzsálem ostromát, a középkori Vatikánt és a templomos lovagrend végnapjait is. A felvillanó látomásszerű képkockák csak egy-egy hangulatelemei a filmnek, mégis sokkal teljesebbé teszi ezt a misztikus történetet. Ahogy a karaktereket megformáló színészgárda is. És bár a Langdon professzort alakító Tom Hankst sokan cikizték haja miatt, a játékában különösebb hibát felfedezni nem lehetett. De magabiztosan teljesített a franciák üdvöskéje, Audrey Tautou és a ”bika rendőr”, Jean Reno is. Érdemes megemlíteni ”Isten katonáját”, Silas figuráját is, aki talán azt a (kora) középkori embertípust eleveníti meg, aki az egyház parancsára vakon képes volt Jeruzsálem falai elé vonulni a ”szent ügyért”. Akkoriban ez természetes volt: százezrek követték a parancsot. 

Ma is adott parancsot az egyház, mégpedig a film bojkottálásáról, azonban az idők változnak, és milliók mégis a jegyvásárlás mellett döntöttek. Ezer év múlva ezt is másképp fogják értékelni, ahogy a keresztes háborúkat. Annyi idő talán elég lesz a bevételek elverésére.  

A Da Vinci-kód
(The Da Vinci Code)
Színes magyarul beszélő amerikai misztikus film, 143 perc, 2006
16 éven aluliak számára nem ajánlott  

Rendező: Ron Howard
Író: Dan Brown
Forgatókönyvíró: Akiva Goldsman
Operatőr: Salvatore Totino
Jelmeztervező: Daniel Orlandi
Zene: Hans Zimmer, Magne Furuholmen
Vágó: Daniel P. Hanley, Mike Hill
Szereplők: Tom Hanks (Robert Langdon), Audrey Tautou (Sophie Neveu), Jean Reno (Bezu Fache), Ian McKellen (Sir Leigh Teabing), Paul Bettany (Silas), Alfred Molina (Bishop Aringarosa), Jürgen Prochnow (André Vernet)