Négyévenként nyílik mód arra, hogy - alkotmányos jogunkkal élve - szavazatunkkal döntsünk arról, kik képviseljenek bennünket az Országgyűlésben. Hazánkban 2006. április 9-én kerül sor az országgyűlési képviselő-választás első fordulójára, április 23-án pedig a második fordulóra.

Hány szavazattal bírunk?

A magyar állampolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat területi listára adhatják le. Az országos listára szavazni nem lehet.

Egyéni jelöltek…

Egyéni jelöltként annak a neve kerülhetett fel a szavazólapra, aki 750 ajánlást összegyűjtött az adott választókerületben lakó választópolgároktól. Az egyéni választókerületek az abszolút többségi elvre épülnek, mely szerint az a jelölt lesz képviselő, aki a választókerületben megszerezte a választópolgárok szavazatainak több mint felét. Amennyiben a választókerületben nem volt ilyen jelölt, második fordulót kell tartani. A második fordulóban a törvény nem követeli meg az abszolút többséget, a mandátumot így az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb szavazatot kapja.

Területi lista…

A 19 megyében és a fővárosban (az un. területi választókerületekben) a pártok által állított listák indulnak a választáson. A területi (megyei, fővárosi) választókerületben azok a pártok indíthattak listát, amelyek a területi választókerülethez tartozó egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább kettőben egyéni jelöltet tudtak indítani. A területi listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki.

A választópolgárok egy-egy listára szavazhatnak, de onnan nevet kihúzni, új nevet beírni, vagy a nevek sorrendjét megváltoztatni nem lehet (un. kötött lista).

A pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben (kötött lista) jutnak mandátumhoz. Azonban nem szerezhet mandátumot az a lista, amely a valamennyi pártlistára leadott, országosan összesített érvényes szavazatoknak több mint 5 százalékát nem érte el. Ha a területi listák nem szerzik meg az összes kiosztható mandátumot, a fennmaradó mandátumok az országos listán kiosztható mandátumok számát gyarapítják.

Országos lista…

Országos listát azok a pártok állíthattak, amelyek legalább hét területi választókerületben listát tudtak indítani. A 48 induló pártból mindössze hét szerzett rá jogot: a FIDESZ-KDNP, az SZDSZ, az MDF, a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út, a Magyar Kommunista Munkáspárt, a Centrum Párt, az MCF Roma Összefogás Párt, és a Magyar Vidék és Polgári Párt.

Az országos listákra szavazni nem lehet. Fontos kitétel: a területi és országos listáról egyaránt csak azok a pártok kaphatnak mandátumot, akik a területi listákra leadott összes szavazatnak legalább az öt százalékát (parlamenti küszöb) megkapják. Az elosztás módja kissé bonyolult, - a lényege: külön-külön összeadják az öt százalékot elérő pártok s csak azok egyéni képviselőjelöltjeire és területi listáira leadott, ám mandátumot nem eredményező szavazatokat, majd megállapítják az egy mandátumhoz szükséges voksok számát és annak arányában szétosztják. (A választási rendszerünk egyik megoldatlan dilemmája, hogy a parlamenti küszöböt jelentő öt százalékot el nem érő pártok területi listáira, és mandátumot nem eredményező jelöltjeire leadott sok százezer javaslat egyszerűen elveszik.)

Mit kell tudni a szavazás helyéről?

Ön a lakóhelye szerint kijelölt, az „Értesítőn” feltüntetett szavazókörben szavazhat. Amennyiben mozgásában akadályozva van (például egészségi állapota folytán), úgy a szavazást megelőzően a jegyzőtől kérhet mozgóurnát. Ebben az esetben a szavazatszámláló bizottság két tagja fogja Önt felkeresni a mozgóurnával. Mozgóurnát legvégső esetben a szavazás napján kérhet a szavazatszámláló bizottságtól.

Hogyan szavazhat, ha a szavazás napján a lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik?

Ha Magyarországon, de lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik, a jegyzőtől kapott igazolással szavazhat. Igazolás személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb 2006. április 7-ig kérhető. Az igazolási kérelemben meg kell adnia:
- nevét,
- személyi azonosítóját (ismertebb nevén személyi szám),
- lakcímét,
- annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik,
- az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri-e.

Az igazolás birtokában Ön az igazoláson megjelölt település bármely szavazókörében szavazhat.

Hol szavazhat, ha lakóhelyet változtat a két választási forduló között?

Az első és második választási forduló között lakóhelyet változtató választópolgár a második fordulóban nem az új, hanem a korábbi lakóhelyén szavazhat. Ennek érdekében az új lakcíme bejelentésekor az ügyintézőtől szavazásra szolgáló lakcímigazolást kap. Ezen igazolás birtokában keresheti fel az „Értesítőben” megjelölt szavazóhelyiséget.

Mit vigyen magával a szavazáskor?

Csak akkor jogosult szavazni, ha a személyazonosságát megfelelően igazolja az alábbi igazolványok valamelyikével:
a) lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolvány (azaz a régi típusú személyi igazolvány); b)
személyazonosító igazolvány (kártya formátumú), útlevél, 2001. január 1-jét követően kiállított kártyaformátumú vezetői engedély, ezek azonban csak érvényes lakcímigazolvánnyal együtt fogadhatók el.

Ha lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik a szavazás napján, akkor az "Igazolás a lakóhelytől eltérő helyen történő szavazáshoz" megnevezésű nyomtatványt kell magával vinnie a szavazókörbe.

Ha a két forduló között lakóhelyet változtatott, vigye magával a "Szavazásra szolgáló lakcímigazolás a második fordulóban" elnevezésű nyomtatványt.
Javasoljuk, hogy az Értesítőt a szavazatszámláló bizottság munkájának megkönnyítése érdekében a szavazásra vigye magával.

Mit kell még tudni a szavazásról?

 

- Szavazni csak személyesen, reggel hat órától este hét óráig lehet.

- Amikor felkeresi a szavazókört, a szavazatszámláló bizottság köteles ellenőrizni az Ön személyazonosságát. Ezután megkapja a jelenlétében lepecsételt szavazólapot, melynek átvételét a névjegyzék aláírásával kell igazolnia.

- A szavazás titkossága érdekében javasoljuk, használja a szavazófülkét.

- Érvényesen szavazni a jelölt, illetőleg a lista neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (+ vagy X).

- Ha Ön elrontja a szavazólap kitöltését, és ezt még a szavazat urnába dobása előtt jelzi, a szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólapot egy alkalommal kicseréli.