A rendszerváltás és az új politikai rendszer egyik legalapvetőbb alkotmányos követelménynek próbált eleget tenni akkor, amikor az első új törvények között fogadta el a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt. Az Alkotmányban deklarált jogok sorában a lelkiismereti és vallásszabadság kifejezi a társadalomban létező pluralizmust, megalapozza az egymástól eltérő meggyőződésű emberek kölcsönös toleranciáját és megértését. A lelkiismereti és vallásszabadság nemcsak a vallásos embereket, hanem minden állampolgárt megillet.

A vallásgyakorlás keretei

A vallásgyakorlás jogi kereteinek alfája az Alkotmány, mely kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, mely jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását. Mindezen jog magában foglalja továbbá azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen és nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa.

Az Alkotmány rendelkezésére épül a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény (1990. évi IV. törvény) rendelkezése, mely kimondja, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását a Magyar Köztársaság mindenki számára biztosítja.

Az 1990. évi IV. törvény részletesen kitér azokra az életkörülményekre (élethelyzetekre), melyeknek fennállása esetén a vallásgyakorlást az állampolgárok, és más, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek részére biztosítani kell. Fontos kitétel az, hogy az azonos hitelvet követők, vallásuk gyakorlása céljából, vallásfelekezetet (egyházat) hozhatnak létre, elősegítve a vallásgyakorlás "intézményes" létrejöttét.

Kultikus helyek, templomok

A vallásgyakorlás leggyakoribb színterei azok a kultikus helyek, amelyeket a vallásukat gyakorló személyek hoznak létre és tartanak fenn. Ezek legtipikusabb formái, színterei a templomok és imaházak, ahol a hívők közössége az évszázadok során áthagyományozott rítusok (liturgiák) szerint gyakorolják, vallják meg hitüket, együvé tartozásukat. Ezeket a vallási cselekményeket - történéseket - az állam nem ellenőrzi. Az idevonatkozó szabályozás csupán annyit emel ki, hogy egyház (vallási közösség) minden olyan tevékenység (ide tartozik a vallás gyakorlása, megvallása is) végzése céljából alapítható, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes, és amely más törvénybe nem ütközik.

A katonai szervezeten belüli csoportos és egyéni vallásgyakorlás

Az 1990. évi IV. törvény kimondja, hogy a katonai szolgálatot teljesítő személy, a vallását szabadon gyakorolhatja. A katonai szolgálatot teljesítő személy vallásgyakorlása során úgy köteles eljárni, hogy az a katonai szervezet működési rendjével, valamint a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban legyen.

A Tábori Lelkészi Szolgálatról szóló kormányrendelet (61/1994. /IV. 20.) részletesen szabályozza a katonai szervezeten belüli csoportos és egyéni vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat, melynek legfontosabb kitétele az, hogy Magyarországon minden bejegyzett vallási közösség, vallásfelekezet (egyházak) a katonák igénye alapján vallási tevékenységet folytathat.

A kormány a katonai szervezeten belüli csoportos és egyéni vallásgyakorlás elősegítése érdekében létrehozta a Magyar Honvédségénél - a Határőrségre is kiterjesztett feladatkörrel - a Tábori Lelkészi Szolgálatot, amely négy egyház (református, katolikus, evangélikus és zsidó) lelkészeiből áll. A lelkészek munkájukat ökumenikus szellemben, a felekezeti önállóság tiszteletben tartásával végzik.

A Tábori Lelkészi Szolgálat feladata:
1. az egyéni és közösségi lelki gondozás,
2. a hit- és kegyességi élet, a vallásgyakorlás biztosítása,
3. a mise és istentisztelet, valamint a biblia- és imaóra tartása. A Tábori Lelkészi Szolgálat életismereti, erkölcsi oktatást, nevelést, szociális és karitatív tevékenységet lát el a katonai egészségügyi és szociális intézményekben. Ez a szervezet biztosítja a katonák számára a vallásgyakorláshoz szükséges eszközöket, tárgyakat, és irodalommal (pl. biblia, imakönyv, stb.) látja el azokat, akik a Szolgálat segítéségét kérik. A Tábori Lelkészi Szolgálat szervezeti szempontból a Honvédelmi Minisztériumnak közvetlenül alárendelten működő egységes szervezet.

Javítóintézetek

A javítóintézetekben az intézet belső életének rendjét, a házirendet úgy kell kialakítani, hogy abban helyet kapjon a vallásgyakorlásra való önálló rész is, amit tehát kötelező eleme a javítóintézet házirendjének. További kitétel az, hogy a javítóintézetben a fiatalok nevelését, gondozását úgy kell megszervezni, hogy az oktatás-nevelés kiscsoportokban folyhasson, és külön helységet kell biztosítani a vallásgyakorlásban résztvevők számára, továbbá biztosítani kell azt, hogy vallása gyakorlása céljából az egyház képviselőjével találkozhasson.

Rendőrségi fogda

A rendőrségi fogdában fogvatartott személynek joga van ahhoz, hogy vallásgyakorlás céljából az egyház(a) képviselőjével kapcsolatot tartson. E jog, fogvatartott biztonsági felügyelete mellett, a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjével történt, előzetesen egyeztetett időpontban, ellenőrzés nélkül gyakorolható jog. A rendőrségi fogdában fogvatartott személy a használati tárgyak mellett magánál tarthat a vallásgyakorláshoz szükséges könnyű, kisméretű kegytárgyat is.

A jogerősen elítélt személy vallásgyakorlása

A vallásgyakorlás - mint ahogy korábban kifejtésre került - alkotmányos alapjog. Külön jogszabály rendelkezik tehát arról, hogy az elítélt személy hogyan, milyen keretek között gyakorolhatja vallását, melyek röviden összegezve a következők:
1. az elítélt személy a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: intézet) egyháza lelkészével ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot,
2. az intézet lehetővé teszi, hogy a súlyos, életveszélyes állapotban lévő elítéltet lelkésze soron kívül felkereshesse,
3. az elítélt jogosult megvásárolni és magánál tartani azokat a könyveket és kegytárgyakat, melyeket vallása gyakorlása során használ,
4. az elítélteket a vallási eseményekről megfelelő időben tájékoztatni kell,
5. az elítélt személy részére lehetővé kell tenni, hogy véleményt nyilvánítson kiskorú gyermeke vallási neveléséről,
6. a vallásgyakorlás céljára megfelelő helységet az intézet biztosít, míg annak kegytárgyakkal való berendezéséről az egyházak gondoskodnak.

Egy másik törvényi rendelkezés 2000. évben létrehozta a Börtönlelkészi Szolgálatot, amelynek feladata a jogerősen elítélt és fogvatartott személyek csoportos és egyéni vallásgyakorlásának elősegítése, kvázi intézményesített keretek között. A Börtönlelkészi Szolgálat a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó egyházak lelkészeiből áll.

Idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet

Az őrizetes személy jogosult, biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélküli kapcsolatot tartani vallásgyakorlás céljából, egyháza (felekezete) képviselőjével. A befogadó állomás, a menekültként vagy menedékesként elismerésüket kérők, valamint a menedékesek és a menekültek részére vallásgyakorlás céljára szolgáló helységet biztosít. A menekülteket befogadó állomáson elhelyezett személy vallását egyénileg vagy csoportosan szabadon gyakorolhatja, a vallásgyakorlás módja viszont nem zavarhatja a befogadó állomás működési rendjét.