Természetesen a magyarokra is vonatkozik a cseh kormány 2005-ös bocsánatkérése a Beneš-dekrétumokért, jelentette ki Jiří Paroubek cseh kormányfő. A cseh kormány 2005 augusztusában nyilatkozatban kért bocsánatot a csehországi német antifasisztáktól a II. világháború után őket ért sérelmekért.

Az augusztusi nyilatkozat megszövegezéséből nem derült ki, hogy a kormány vajon a többi hátrányosan megkülönböztetett nemzetiségtől is bocsánatot kért-e. Ezért Kocsis László Attila, a csehországi kisebbségeket képviselő Együttélés egyesület elnöke novemberben levéllel fordult Paroubek kormányfőhöz.

Paroubek szerdai válasza szerint a bocsánatkérés minden olyan volt csehszlovák állampolgárra vonatkozik, akit jogsértés ért. "A bocsánatkérés tehát nem csak a német nemzetiség tagjaira vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy az állampolgárok megcélzott csoportjába tartoznak a magyar és lengyel nemzetiségű állampolgárok is" - írta.

A még mindig érvényben lévő Beneš-dekrétumok visszavonása azonban nem merült fel. Ezt a politikai hangulat nem is engedné, a cseh kormány gesztusát tavaly élesen bírálta a pillanatnyilag legnépszerűbb cseh párt, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt és Vacláv Klaus államfő is.

A második világháború után Csehszlovákia miniszterelnöke, Eduard Beneš kollektív bűnösnek mondta ki a csehszlovákiai németeket és magyarokat. A Szudéta-vidékről hárommillió németet toloncoltak ki. A szlovákiai magyarság kitelepítését a potsdami békemegállapodás nem engedélyezte, ezért a csehszlovák kormány lakosságcserével és eröltetett szlovákosítással igyekezett megszabadulni a kisebbségtől. A háború után negyvenezer szlovákiai magyart hurcoltak kényszermunkára Csehországba.