Pár(t)baj - A vasúti sínek előbb találkoznak…
Molnár Albert államtitkár: Ma úgy növekedünk, hogy holnap sem lesz baj. Tehát amikor azt mondják, hogy rosszul mennek a dolgok, akkor az most egy 40 százalékkal jobb ütemet jelent. Varga Mihály: Látom a kétségbeesett lépéseket, amelyeket a kormányzat tesz annak érdekében, hogy a hiány mértékét valamilyen módon csökkentse. Illuzórikusak…
2005. szeptember 25. 17:49
Molnár Albert pénzügyminisztériumi államtitkár, a miniszteréhez és a kormányfőhöz hasonlóan, egészen másként látja a világot mint Varga Mihály, a Fidesz-kormány volt pénzügyminisztere. Kötelesség tudóan optimista lévén már előjáróban „leszögezi”:

- A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van! Egyenletes, magas ütemben fejlődik és tartható növekedési pályán van. 2003 első félévétől olyan folyamatok indultak be Magyarországon, amelyek fenntartható magas növekedést tudnak produkálni hosszú távon. A Fidesz-kormány pénzügyminiszterének utolsó évéhez képest 40 százalékkal magasabb ma a gazdaság teljesítőképessége, mint amikor átadta a tárcát László Csabának. Tehát amikor azt mondják, hogy rosszul mennek a dolgok, akkor az most 40 százalékkal jobb ütemet jelent.

De nézzük a tényeket! A gazdasági növekedés több mint 2 százalékkal haladja meg az Európai Unió átlagát, a fejlettebb országokét inkább 3 százalékkal - ha Norvégiát, Svédországot, Svájcot vagy egyéb országokat nézzük -, és szeretnénk, ha Magyarország előbb-utóbb ehhez a körhöz tartozna.

Dinamikus az iparitermelés-növekedés. Az ipari termelés növekedése 6-8 százalékkal haladja meg a tavalyi évet, amely nagyon erős bázis volt. Közel egy éve az exportnövekedés dinamikája jelentősen meghaladja az importét, így látványosan csökkent a külkereskedelmi hiány. Felére csökkent az elmúlt évhez képest. Ma úgy növekedünk, hogy abból nem kell holnap hiányt kimutatnunk, tehát holnap nem lesz baj. Ez azt jelenti, hogy a növekedést a gazdaság teljesítőképessége, az export és a beruházások húzzák a fogyasztás helyett. A reálbér-növekedés 4-4,5 százalék, az átlagkeresetek 156 ezer forint felett vannak.

Az államháztartási hiány valóban nap mint nap feladatot ad nekünk, de ez a folyamat kézben van tartva, és örömmel számolhatok be arról, hogy az utóbbi két hónapban a Pénzügyminisztérium várakozásait meghaladó módon javult az egyensúly.

A Pénzügyminisztérium júliusban és augusztusban is megmondta azt a számot, amelyet vár, ehhez képest jobb lett a helyzet. Mi arra számítunk, hogy év végére azt a bizonyos 1022 milliárdos államháztartási hiányt fogjuk tudni prezentálni a magyar nemzetnek, ezért nagyon sok lépést és intézkedést teszünk.

Valóban teszünk takarékossági intézkedéseket, elsősorban a bürokrácia az, amin takarékoskodunk. Azt gondolom, hogy szólni kell arról, hogy mit jelent az a bizonyos tartalékolás, mit jelent az, hogy az intézményeknél ugyanazzal a pénzmennyiséggel kell átmenni a jövő évre, amellyel az idei évet kezdtük. Úgy lehet tervezni egy kiadást, ha tudjuk, hogy a pénztárcánkban január 1-jén van ezer forint, kiszámoljuk, hogy abban az évben szeretnénk költeni 5 ezer forintot, úgy tudunk 5 ezer forintot költeni, és betervezünk 5 ezer forint költést, ha az év végén az az ezer forint is a pénztárcánkban van. Tehát itt nincsen szó semmi ördöngösségről. Egyébként megjegyzem, hogy 2001-ben ment fel az a bizonyos maradvány, amikor 3 százalékkal alultervezték az inflációt, és az a bizonyos 197 milliárdos maradvány, ami addig évente volt, hirtelen felszökött 500 milliárdra.

Nőnek a lakossági megtakarítások. Míg 2003-ban a lakosság a GDP 0,5 százalékával, körülbelül 100 milliárd forinttal volt eladósodva, addig 2005-re már pozitív szaldóban, a bruttó hazai termék körülbelül 1,5 százalékával rendelkezik betétként, többletforrásként.

Erős és stabil a forint, olcsó a hitel, 6,25 a jegybanki alapkamat, és történelmi alacsony szinten van az infláció, amely a szakemberek szerint már az árstabilitás küszöbét jelenti. Így azt tudom mondani, hogy ezeket a folyamatokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy év végére azok a célok, amelyeket kitűztünk, teljesüljenek.

***

A győzelmi jelentések nem hatják meg Varga Mihályt, a Fidesz-kormány volt pénzügyminiszterét. Állítja: az a kormányzati vélemény, miszerint kirobbanó sikerben van a magyar gazdaság, és irigyel bennünket Németország, Olaszország, Franciaország, megütközést vált ki azokból, akik jól ismerik a magyar gazdaság pontos helyzetét, akár kiskereskedőként, akár vállalkozóként vagy éppen fuvarozóként.

De lássuk a tényeket! A magyar államháztartásról az derül ki nagyon sok alkalommal, hogy utólag tudjuk meg pontosan, mi is történt. Így van ez a 2004-es évvel is. Aki emlékszik tudja: 3,8 százalékos hiányt tervezett a kormány, aztán jött László Csaba után Draskovics Tibor, aki már 4,5 százalékos hiányról beszélt, aztán az év végére egy folyamatos, tartós hitelvesztés, hiteltelenség után 5,4 százalékos hiányról beszélt a kormány. Mi lett a vége? Most 5,8 százalékról tudunk, de Brüsszelbe állítólag már 6 százalékos hiánymérték lett jelentve.

Ehhez képest 2005-ben semmi nem változott. A központi költségvetés hiánya már júniusra elérte az egész évre tervezett mértéket. Most augusztus végén azt a számot kaphattuk meg, hogy 97,4 százalékon van az egész évre tervezett hiány mértéke. Azt tudom mondani, hogy tavaly, 2004-ben ez még csak 92 százalék volt, és az az esztendő is elment. Azt gondolom tehát, hogy azok a kormányzati várakozások, miszerint a következő négy hónapban mindösszesen 26 milliárd forint hiány keletkezik, és így tartható lesz az erre az évre tervezett államháztartási előirányzat, illuzórikusak.

Látom azokat a kétségbeesett lépésekről, amelyeket a kormányzat tesz annak érdekében, hogy a hiány mértékét valamilyen módon csökkentse. Nem arról beszélek, ami a KSH-nál történik, hogy lényegében kézi vezérléssel a Pénzügyminisztérium egyik államtitkára napi raportra rendeli a KSH alkalmazottait, - az egy másik történet. Inkább arra kívánok most visszatérni, amit már a múlt esztendőben is szóvá tettünk. Azok a trükkökről, mint például pályázati pénzek ki nem fizetése, megítélt pályázatok visszatartása, az áfa-visszatartás, a mezőgazdasági termelőknek ki nem fizetett támogatások, szóval mindarról ami nagymértékben rontotta az állam gazdálkodásába vetett közbizalmat.

Az idei esztendőben azonban egy új elem is jelentkezett, az úgynevezett maradvány-visszatartás. Senkit ne tévesszen meg a szó, a maradvány-visszatartás nem azt jelenti az államháztartáson belül, hogy amilyen pénzt nem költött el egy-egy tárca, egy-egy intézmény, azt el lehet vonni; a maradvány-visszatartás azt jelenti, hogy a kormány év közben arra kötelezi az egyes tárcákat és intézményeket, hogy ne költsenek el olyan pénzt, amit a parlament a tavalyi esztendőben megszavazott. Augusztus 2-án döntött erről a kormány, és e lista alapján azt látjuk, hogy például a Gazdasági Minisztériumtól 125 milliárd forintot vonnak el ilyen módon, a Környezetvédelmi Minisztériumtól 26 milliárd forintot, az Oktatási Minisztériumtól 43 milliárd forintot, és így tovább, és így tovább, és így tovább. Ezek az elvonások már szerepelnek az augusztus végi hiány mértékében, a hiány mértéke mégis akkora, amekkorát majdnem egész évre tervezett a múlt esztendőben a kormány.

Mit is jelent ez a maradványelvonás? Azt jelenti, hogy nagyon sok közintézmény számára óriási gondok származnak a következő időszakban. Példa rá a Nógrád megyei kórház, ahol reggel 8 és délután 4 óra között a betegek nem használhatják a meleg vizet, el van zárva a meleg vizes csap, emellett lifteket zár le a kórház, a gazdasági igazgató szerint azért, hogy valamilyen megtakarításuk legyen. Mondok egy másik példát is: egy budapesti kórházban korlátozzák az újszülöttek számára adható pelenkák mennyiségét, napi három pelenkát kaphat egy újszülött, a többit a szülőnek kell bevinnie a kórházba, ha a gyerekét tisztán akarja tartani. És a többi példa: 400 millió forint elvonás az Országos Széchényi Könyvtártól, 443 millió elvonás a Magyar Állami Operaháztól, 180 millió forint elvonás a Szent György tér és a Mátyás-templom rekonstrukciójától, 100 millió forint a mentőszolgálattól és így tovább, és így tovább…

A miniszterelnök úr azt mondta: ne rajta kérjük számon, ha egy megyei vagy helyi önkormányzat maradványelvonásról döntést hoz. Ezt nem is kérjük számon, de azt igenis számon kérjük, hogy azokat a pénzeket, amelyeket a parlament megszavazott, miért nem hajlandók odaadni ezeknek már a működésükben is veszélyeztetett az intézményeknek..?

- bszj -
Címkék:
ajánlatunk
fórum
toplista
megmondó
Ezer szállal kötődnek Amerika vezető egyetemeinek és kutatóbázisainak szennyes és becstelen szakértői klikkjeihez.
  • Dúl az összeesküvés-gyakorlat
    Támadás minden fronton, egyszerre és folyamatosan. Pontosan megtervezve, precízen végrehajtva. Valószínűleg az áldozattársadalom költségén.
  • Gyorsjelentés: mi lesz a MALÉV után?
    Isteni krimialapanyagnak fest a MALÉV története. Tolvajlás, árulás, sértettség, irigység, szemfülesség.
  • Hideg földek
    A paraszt intelligens, nem tunya, de óvatos. Akkor újít, változtat a hagyományon, ha meggyőződött hasznosságáról.
  • Incze László, a szenvedélyes múzeumszervező (2.)
    Erdély mindmáig – és bizonyára mindörökre – leggazdagabb miniatürizált népviseleti gyűjteményét valamiképpen együtt kellett tartani és megmenteni.
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Jobbhírek
  • Alternatív Hírportál
  • FrissInfo
  • Hírlapom
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Oldal.info
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó