Értelmezése röviden: aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magán-nyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összegét csökkenti, megvalósítja a bűncselekményt. Úgyszintén e bűncselekményért felel az is, aki a megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.

Tárgya: a bűncselekmény elkövetési tárgya az adó, a társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj. Az adó fogalma alá soroljuk az illetéket, valamint az illeték módjára fizetendő díjat, továbbá a külön törvényben vagy törvény felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott, az államháztartás alrendszereinek - például a helyi önkormányzat vagy a helyi kisebbségi önkormányzat - költségvetéséből ellátandó feladatok fedezetére előírt, ellenszolgáltatásra nem jogosító közteher-fizetési kötelezettséget.

Bűncselekmény csak szándékosan követhető el

A fizetési kötelezettségek megállapítása szempontjából büntetendő a jelentős tény illetve adat valótlan előadása, elhallgatása vagy más megtévesztő magatartás tanúsítása.

Jelentős a tény vagy adat minden olyan információ, mely a fizetési kötelezettség valamilyen fontos jellemzőjét, így annak mértékét vagy jogcímét befolyásolja - azaz teljesen mentesítse vagy enyhébb megítélés alá sorolja az elkövetőt e fizetési kötelezettségek kapcsán. A megtévesztő magatartásnak meghatározott hatóság - így az adóhatóság, annak szervei vagy az önkormányzat jegyzője), a vámhatóság, az illetékhivatal vagy a társadalombiztosítási igazgatóságok - előtt, illetve magán-nyugdíjpénztár előtt kell megvalósulnia. Ez nem feltételez fizikai megjelenést, hiszen nem csak szóban, hanem írásban is megvalósulhat a cselekmény.

Az elkövetési magatartás lényege, hogy az elkövető a már megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot. Az elkövető célja, hogy vagy haladékot szerezzen, vagy teljesen mentesüljön tartozásfizetési kötelezettsége alól.

A bűncselekmény az első csoportba tartozó magatartások esetén az adó-, járulék- illetve tagdíjbevétel összegének csökkenésével, míg a második körbe sorolt elkövetési magatartásoknál a behajtás jelentős - azaz általában az egy évet meghaladó - késleltetésével vagy végleges meghiúsulásával válik befejezetté. Fontos, hogy önmagában a határidő puszta túllépése vagy a végrehajtási eljárás megindítása még nem jelenti a behajtás jelentős késleltetését vagy akadályozását.

A bűncselekmény elkövetője bárki - azaz a munkahelyen az alkalmazottak adóinak intézésével megbízott személy is - lehet, általában azonban az, aki az adó, járulék vagy tagdíj megfizetésére köteles. Csak e személy lehet azonban az elkövető, ha a bűncselekmény a jelentős tény vagy adat elhallgatásával valósul meg. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Büntetési tételek

Szigorúbban büntetendő, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege nagyobb, jelentős vagy különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.

Nagyobb az adóhiány, ha a 200.000 forintot meghaladja, de a 2.000.000 forintot nem lépi túl; jelentős, ha a 2.000.000 forintot meghaladja, de az 50.000.000 forintot nem lépi túl; míg különösen nagy, ha az 50.000.000 forintot meghaladja, de az 500.000.000 forintot nem lépi túl.

Az adócsalás speciális a csaláshoz képest. Ha azonban az elkövető a már befizetett általános forgalmi adót (áfa) igényli vissza az adóhatóság megtévesztésével - így például fiktív számlával vagy tényleges forgalom lebonyolítása nélkül -, nem adócsalást, hanem csalást valósít meg. Ha az adócsalás jövedéki adóval kapcsolatban valósul meg, akkor „csak” a visszaélés jövedékkel bűncselekményért felel.

Nem valósul meg bűncselekmény, ha az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-bevétel összegének csökkenése az 50.000 forintot nem haladja meg. Ebben az esetben a cselekménynek csak igazgatási jellegű következményei vannak, így az elkövetővel szemben például az adóhatóság bírságot szabhat ki.

Nem büntethető - de megrovásban részesíthető - az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását, társadalombiztosítási járulék tartozását, baleseti járulék tartozását, egészségbiztosítási járulék tartozását, nyugdíjjárulék-tartozását, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat - saját nevében, függetlenül annak forrásától – kiegyenlíti, feltéve, ha annak mértéke a 200.000 forintot nem haladja meg. Ha az adóhiány teljesítésére ezt követően kerül sor, avagy még a nyomozati szakban, azonban annak mértéke meghaladja a 200.000 forintot, a megfizetés ténye a büntetés kiszabása körében értékelhető.