Felmentés, felmondás, közös megegyezés, végkielégítés
Az Országgyűlés egy korábbi döntése értelmében 2005. július 1-jétől megszűnt volna a 65. életévét betöltött közalkalmazottak - és köztisztviselők - jogviszonya, azonban egy 2005. május végén elfogadott törvény visszaállította a köztisztviselőknél a 70. éves felső korhatárt.
2005. augusztus 23. 12:48

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése

A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik:

1. a határozott idő lejártával,

2. a közalkalmazott halálával,

3. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint

4. a köztisztviselői vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóhoz történő átadás esetében

5. a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint,

6. a 70. életév betöltésével.

Az Országgyűlés egy korábbi döntése értelmében 2005. július 1-jétől megszűnt volna a 65. életévét betöltött közalkalmazottak - és köztisztviselők - jogviszonya, azonban egy 2005. május végén elfogadott törvény a köztisztviselőknél visszaállította a 70. éves felső korhatárt.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

1. közös megegyezéssel;

2. áthelyezéssel közalkalmazotti, köztisztviselői, hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyba;

3. lemondással;

4. rendkívüli lemondással;

5. felmentéssel;

6. azonnali hatállyal a próbaidő alatt, valamint

7. elbocsátással.

A jogviszony megszűnésénél az utolsó esetkör igényel egy kis magyarázatot. Ha jogutódlás során a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (pl. hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra ("kiszervezés"), a foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik, és ő eldöntheti, hogy át akar-e kerülni a jogutódhoz, vagy nem. Ha nem, a jogviszony az átadás napjával végkielégítéssel megszűnik, vagy - határozott idejű jogviszony esetén - a határozott időből hátralévő időre járó illetményt kell kifizetni.

Ha a közalkalmazott az átvevőnél történő további foglalkoztatásához hozzájárul, vele munkaszerződést kötnek, vagy kinevezik köztisztviselővé. A közalkalmazotti jogviszony ezáltal megszűnik, de az átvevőnél a munkabér, illetve a köztisztviselői illetmény nem lehet kevesebb, mint amit a közalkalmazott eddig keresett. Próbaidő az átvevőnél nem köthető ki, ha eddig határozatlan volt a jogviszony időtartama, ezután is az lesz, és ha teljes munkaidőben történt a foglalkoztatás, ezután is ilyennek kell maradnia. További kedvezmény, hogy a jogfolytonosság megmarad, tehát a jogviszony későbbi megszüntetése esetén a felmondási (felmentési) idő, valamint végkielégítés mértékénél az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött időt össze kell számítani.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetési esetkörei közül a közös megegyezés és a próbaidős megszüntetés nem igényel sok magyarázatot: közös megegyezéssel bármikor megszüntethető a jogviszony, próbaidő alatt azonnali hatállyal pedig egyoldalúan, bármelyik fél, szintén bármikor (akár táppénz alatt is) megszüntetheti.

A közalkalmazotti jogviszony úgy is megszűnhet, hogy a közalkalmazottat áthelyezik más szervhez, így lehet belőle köztisztviselő, vagy hivatásos, szerződéses állományú dolgozó. Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia, a jogfolytonosság megmarad.

Lemondás

Lemondással - ami egyszerű munkaviszonyban a munkavállalói rendes felmondásnak felel meg - csak határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony szüntethető meg, de az bármikor. A lemondási idő két hónap, melynek egy részére vagy egészére a közalkalmazott mentesíthető a munkavégzés alól.

Rendkívüli lemondásra csak a munkáltatónak a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettsége szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben történő megszegése (pl. bér ki nem fizetése), vagy komoly magatartási probléma (megalázó hangnemben adott minősíthetetlen utasítások, sértegetés stb.) ad lehetőséget. Ezt az alapul szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén annak elévülési ideje alatt lehet gyakorolni. Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, és végkielégítés is fizetendő, és esetlegesen kártérítés.

A felmentés feltételei

A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel csak akkor szüntetheti meg, ha

1. megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták,

2. az Országgyűlés, a kormány, a miniszter vagy az önkormányzat döntése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség (pl. költségvetési megszorítás),

3. vezető beosztás megszűnését követően az eredeti munkakörben nincs lehetőség továbbfoglalkoztatásra, vagy azt a közalkalmazott nem fogadja el,

4. tartós alkalmatlanság, nem megfelelően végzett munka,

5. a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.

A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató - az alkalmatlanság esetét kivéve - azonnali hatállyal megszüntetheti, ekkor viszont a hátralévő időre járó (de legfeljebb egyévi) bért ki kell fizetni.

A felmentést meg kell indokolni, az indoknak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Az alkalmatlanság és a nyugdíjazás esete kivételével a felmentés előtt előbb meg kell kísérelni az áthelyezést más munkakörbe.

A felmentési védelem a közalkalmazottaknál széles körű, nem lehet a felmentést gyakorolni például:

1. keresőképtelenség, betegszabadság, táppénz,

2. GYES, GYED, szülési szabadság,

3. külföldön nemzetközi szervezetnél végzett munka, külszolgálat,

4. ösztöndíjas külföldi tanulmányút

ideje alatt.

Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, ami öt évenként egy hónappal meghosszabbodik (eszerint 25 év közalkalmazotti jogviszony után 60 nap + öt hónap jár). A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól, de a teljes időtartamra is mentesíthető.

Végkielégítés

Végkielégítés akkor illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya

1. felmentés,

2. rendkívüli lemondás, vagy

3. a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

Ha a felmentésre - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor, nem jár, és akkor sem, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (pl. betöltötte a 62. évét, vagy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat folyósítanak részére).

A végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább

1. három év: egy havi,

2. öt év: két havi,

3. nyolc év: három havi,

4. tíz év: négy havi,

5. tizenhárom év: öt havi,

6. tizenhat év: hat havi,

7. húsz év: nyolc havi

átlagkeresetének megfelelő összeg.

A végkielégítés a mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha nyugdíj előtt öt éven belül mentik fel a közalkalmazottat, rendkívüli lemondás esetén pedig kétszeres összegű végkielégítés jár. A kifizetés főszabály szerint a felmentési idő utolsó napján történik (de történhet akár az elején is).

A köztisztviselői jogviszony megszűnése

A közszolgálati jogviszony megszűnik:

1. a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,

2. a köztisztviselő halálával,

3. a köztisztviselői törvény erejénél fogva meghatározott esetekben (pl. összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat elmulasztása),

4. hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,

5. a 70. életév betöltésével;

6. a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint.

A közszolgálati jogviszony megszüntetése

A közszolgálati jogviszony megszüntethető:

1. a felek közös megegyezésével,

2. áthelyezéssel közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati szervekhez

3. lemondással

4. felmentéssel,

5. azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

Közös megegyezéssel kell a jogviszonyt megszüntetni annál a határozatlan időre kinevezett köztisztviselőnél, aki

1. állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél,

2. az Európai Unió szerveinél

jogviszonyt létesít.

Ebben az esetben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, annak megszűnésétől számított hat éven belül - a köztisztviselő írásban bejelentett kérelmére - a kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül, volt munkáltatója a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört köteles számára felajánlani. A volt munkáltatót felajánlási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha a köztisztviselő kérelmét a nemzetközi szervezettel vagy az Európai Unió szerveivel való jogviszonya fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számított harminc napon belül küldi meg a volt munkáltatónak.

Ezen kötelezettség alól azonban a volt munkáltató mentesülhet például ha a köztisztviselő a jogviszonyát neki felróható módon szüntette meg.

A lemondás szabályai megegyeznek a közalkalmazottakéval, de köztisztviselőknél még a határozott idejű jogviszonyról is le lehet mondani.

A felmentési okok is hasonlóak a közalkalmazottakéhoz (megszűnt tevékenységi kör, központi akaratú létszámcsökkentés, nyugdíjra jogosultság), ehhez jön még az átszervezés mint indok. Vannak kötelező esetei is, például alkalmatlanság, jogutód nélküli megszűnés esete, vezetői állás megszűnését követően felajánlott munkakör visszautasítása. A felmentés indokolási kötelezettsége, felmentési tilalmak, más munkakör felajánlásának kötelezettsége ugyanúgy érvényes, mint a közalkalmazottaknál.

A felmentési idő a ledolgozott évektől függetlenül hat hónap, a köztisztviselőt ennek legalább a felére a munkavégzés alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A végkielégítés mértéke megegyezik a közalkalmazottakéval. Azonban csak a végkielégítés összegének a felére jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert az áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg (pl. rövidebb munkaideje vagy kevesebb fizetése lett volna az új munkahelyén). Vannak esetek, amikor törvény szerint felmentés esetén sem jár végkielégítés, például nyugdíjas köztisztviselőnek, vagy alkalmatlanság (nem egészségügyi) esetén.

A köztisztviselőt legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni, abból a célból, hogy számára máshol megfelelő köztisztviselői állást ajánljanak fel, ha

1. közszolgálati jogviszonyából központi döntés,

2. tevékenység-megszűnés, átszervezés vagy jogutód nélküli megszűnés

miatt mentik fel.

Ha ehhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik. A köztisztviselő a felmentési időre járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult, és a végkielégítés kizárólag a felmentési idő utolsó napján fizethető ki.

- sz -
Címkék:
megmondó
A hűvös uniós tisztségviselők lehet, hogy csodálkoztak, lehet, hogy nem. Ott állt előttük két magyar, aki saját hazája ellen terjeszt be valamit.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Jobbhírek
  • Alternatív Hírportál
  • FrissInfo
  • Hírlapom
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Oldal.info
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó